Arany János balladái Műfaji sajátosságok
Bevezetés- Arany és a ballada Arany János helye a 19.századi magyar irodalomban(népnemzeti költő, a magyar nyelv zsenije stb.) Nagykőrösi évek:1851-1860) Őszikék-korszak:1877 „a ballada Shakespeare-je”
Tárgyalás- a) A ballada Középkori népköltészeti műfaj(pl. Kádár kata, Kőmíves Kelemen) Műballada- romantika Verses kisepikai műfaj, műfajkeveredés „Tragédia dalban elbeszélve” Tragikus történet(!vígballada!) Sűrített cselekmény Szaggatott cselekmény Balladai homály
Tragikum Dialógusok Bűn-bűnhődés Erős lélektaniság Idősíkváltások Lírai monológok Képszerűség, zeneiség
b) Arany-balladák csoportosítása Korszak szerint: nagykőrösi- Őszikék Téma szerint: történelmi(V.László,A walesi bárdok stb.), lélektani (Ágnes asszony) Szerkezet szerint: egyszólamú(V.László), többszólamú(Szondi két apródja), körkörös(Ágnes asszony)
c) Szondi két apródja Nagykőrösi Történelmi Többszólamú(múlt- jelen) „a hűség és a hősiesség balladája” (Gyulai Pál) Szondi György hősies helytállása- az apródok(költők) hűsége a hazához, Szondi emlékéhez példázat
Első két strófa: három helyszín Várrom: a harc tragikuma(fent)- szemközti hegy: Szondi sírja, megdicsőülése(fent) Völgy: Ali tábora (lent) A továbbiakban: drámai „párbeszéd”, két egymás mellett futó monológ Ali követe behódoltatni akarja az apródokat- eléneklik Szondi hőstetteit
A dalnokok énekének stílusa változik: tárgyilagos- szenvedélyes, ünnepélyes A követ kifejezésmódja is átalakul: hízelgés- fenyegetés Éles az ellentét a két értékrend között( !térszimbolika!)
Befejezés Az Arany-balladák értékei: nemzeti öntudat erősítése, remény a nehéz időkben; a lelki folyamatok ábrázolása A műfaj utóélete: Sinka István, Baka István