Nemzeti Infokommunikációs Stratégia

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az információs társadalom helyzete Magyarországon
Advertisements

A munkahelyi egészségfejlesztés lehetőségei, nemzetközi tapasztalatok
Európa 2020 stratégia – kihívások az EU előtt Bauer Edit március 4. Dunaszerdahely.
PIC number – szükséges bármilyen Erasmus + pályázathoz PKE:
A Solera company 1 I AUTOonline Szakértők, akik értéket teremtenek Budapest, 2010.
Környezetipari Export Klaszter pályázat 2011-ben Morvai Balázs - Pál Attila KSZGYSZ – dec. 14.
Románia és az internet 2o1o-ben Háztartások,internet hozzáféréssel 38% Vállalatok, internet hozzáféréssel 73 % Háztartások,szélessávú internet hozzáféréssel.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
1 A hírközlés szerepe a nemzetgazdaságban – új célok Vitaindító Vasváriné dr. Menyhárt Éva.
GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések prioritás
GKI Zrt., A humántőke kezelése a kétszázaknál Budapest, október 10. A hazai tudástőke megtartatása FIGYELŐ TOP200 Konferencia Dr. Adler.
A magyar gazdaság helyzete, fejlesztési prioritások Varju László államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió nyelvpolitikája
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
Az Európai Unió története
A Microsoft Windows Vista gazdasági hatásai Lehetőségek az ökoszisztéma számára Microsoft Innovációs Nap november 27. Komáromi Zoltán Ügyvezető igazgató.
Dr. Bakonyi Péter helyettes államtitkár Az információs társadalom kialakításának kiemelt feladatai Agrárinformatikai Fórum Budapest, 2003.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Az információs ipar teljesítménye Európai Unió, Magyarország, Amerikai Egyesült Államok.
A magyar tudomány az Országgyűlés előtt Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Kell-e újraírni az eddigi forgatókönyveket? Eger, 46. közgazdász-vándorgyűlés Varga Mihály június 26.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
EU II..
A versenyképesség technikai-minőségi oldaláról a „Schumpeter-termékek” kereskedelmének tükrében The research leading to these results has received funding.
GKI Zrt., Bizalom és beruházás Budapest, május 19. Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt.
Felsőoktatási munkatársak képzési célú mobilitása - STT 2014/2015.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
Folie 1 Ausztria mint gazdasági telephely Európai üzleti tevékenységének kiindulópontja Birgit Reiter-Braunwieser ABA-Invest in Austria Sopron, Februar.
„Családtámogatások, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió” műhelykonferencia Budapest, november 24. Dr. Pulay Gyula, főigazgató, ÁSZ.
Kormányszóvivői tájékoztató. Tájékoztató a gazdaságról Dr. Veres János pénzügyminiszter szeptember 14.
GLOBAL CORRUPTION BAROMETER 2010 Globális Korrupciós Barométer Közvéleménykutatás az emberek korrupcióval kapcsolatos tapasztalatairól December 9.
A gazdaság és szakképzés összefüggése. 1. Kialakult hosszabb távra a termelési és termékszerkezet Húzóágazat a feldolgozóipar Húzóágazat a feldolgozóipar.
GENERALI Alapkezelő Zrt. Nyugdíjpénztári megtakarítás a többi befektetés mellett Schuszter Péter vezérigazgató Generali Alapkezelő 2008/../.. Pénztárkonferencia.
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
Jövőnk e-Magyarországa az Információs Társadalom
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
Folie 1 Ausztria mint gazdasági telephely Európai üzleti tevékenységének kiindulópontja Peter Ch. Löschl ABA-Invest in Austria Budapest, October
AIG központ, New York. ALICO központ, Wilmington.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
Szélessávú tervek és akciók
Az Európai Unió bővülése Vincze János, 12. osztály Fazekas Mihály Gimnázium Debrecen >
Trendváltás a termékenység és a női foglalkoztatás kapcsolatában Dr. Pulay Gyulának, az ÁSZ Kutató Intézete főigazgatójának előadása „Tudomány a gyarapodó.
Versenyképesség MTA-MEH projekt Vértes András.
Hogyan pályázzunk ? Az EUGA program az innováció szolgálatában Vicze Gábor.
Európa regionális földrajza
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
Komplex kormányzati cselekvési terv négy pillér mentén – Digitális Magyarország „Networkshop 2015” konferencia Sárospatak.
Belépés a felsőoktatásba: nemzetközi tendenciák Jelentkezési tendenciák kutatás – műhelykonferencia június 16. Kasza Georgina.
Az oktatás, az egészségügyi, valamint a szociális ellátás, mint versenyképességi tényezők Április 6. Dr. Molnár László Vezérigazgató GKI Gazdaságkutató.
Áttekintés a mozgóképes tartalomfogyasztás átalakulásáról Magyarországon és a CEE régióban.
ZALA MEGYEI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY Nagy András Ügyvezető igazgató.
Az innovációs folyamatok rendszere, és a decentralizált pályázati források Brunda Gusztáv innovációs menedzser szakközgazdász
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
Önkormányzati Egészségügyi Napok
Az Európai Unió Információs-társadalom politikája
prezentációja A bemutató és annak tartalma a HT ZRT szellemi terméke!
Európai Parlament – a polgárok érdekképviselete
Digitális Munkaerőpiac
A politika feladatai a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban
Fordulatok után / fordulatok előtt
Friedrich Ebert Stiftung Szociális párbeszéd és ipar 4.0 konferencia
A magyar gazdaság versenyképessége:
Előadás másolata:

Nemzeti Infokommunikációs Stratégia Kelemen Csaba főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Állam-polgárok ismeretének növelése Szélessávú infra-struktúra Az államtitkárság 4 fő területre fókuszál Gazdaság-fejlesztés Állam-polgárok ismeretének növelése Kormányzati IT Szélessávú infra-struktúra KKV-k működésének hatékonyabbá tétele Vállalkozások informatizáltságának növelése IKT exportösztönzés Start-up vállalkozások támogatása Innováció Digitális írástudás fejlesztése Informatika oktatás Informatika- és mérnökképzés támogatása Állami hálózatok fejlesztése, konszolidációja Piaci szélessáv-fejlesztések ösztönzése Spektrumpolitika Eszköz-ellátottság biztosítása Online szolgáltatások fejlesztése Kormányzati folyamatok támogatása

magasabb szintű öngondoskodás Az IKT-szektor társadalmi jelentősége Pl. egészségügyi szolgáltatások Atipikus foglalkoztatási formák, pl. távmunka A munkahelyek döntő többsége megköveteli a digitális készségek meglétét Életminőség, magasabb szintű öngondoskodás Esélyegyenlőség Rugalmasabb foglalkoztatás Digitális szakadék mérséklése IKT szektor keresleti oldal IKT szektor kínálati oldal Nagyobb fogyasztói jólét Kommunikáció Innováció Olcsóbb szolgáltatások Új típusú szolgáltatások megjelenése Kapcsolattartás új formái

A szélessávú penetráció és a WEF index, 2011 Az IKT-szektor gazdasági jelentősége Egyértelmű kapcsolat mutatható ki a World Economic Forum versenyképességi indexe és a szélessávú penetráció mutatója között. NL BB: 40,6 WEF index: 5,5 A szélessávú penetráció és a WEF index, 2011 GR BB: 21,8 WEF index: 3,86 Hollandia Dánia Svájc HU BB: 22,1 WEF index: 4,3 Franciaország Németország Málta Luxemburg Svédország Egyesült Királyság Észtország Ausztria Szlovénia Finnország 100 lakosra jutó vezetékes szélessávú vonalak száma Csehország Görögország Magyarország Spanyolország Írország Litvánia Szlovákia Lettország Lengyelország Románia Bulgária A WEF versenyképességi indexének eredménye Forrás: WEF, OECD

Szélessávú penetráció és az egy főre jutó GDP, 2011 Q4 Az IKT-szektor gazdasági jelentősége (2) NL BB: 40,6 GDP per capita in PPS: 131% A szélessávú penetráció és az egy főre jutó GDP is szorosan korrelál egymással, az ok-okozati tényezők itt felcserélhetők. Szélessávú penetráció és az egy főre jutó GDP, 2011 Q4 Bulgaria Romania Latvia Lithuania Poland Hungary Estonia Slovakia Portugal Czech Republic Greece Slovenia Malta Cyprus Spain Italy France United Kingdom Finland Belgium Germany Denmark Netherlands Sweden Austria Ireland HU BB: 22,1 GDP per capita in PPS: 66% GR BB: 21,8 GDP per capita in PPS: 82% Forrás: Eurostat, saját gyűjtés

4,5% 4,5% 4% 4,5% Oktatás Pénzügy Építőipar Mezőgazdaság Az IKT-szektor gazdasági jelentősége (3) A hazai IKT-szektor GDP-ből való részesedése számos, különösen fontos nemzetgazdasági ágazat teljesítményét is meghaladja. 2012 első negyedévében az általános recessziót elkerülve csak ez a szektor tudott nőni 4,5% Oktatás 10% 20% 30% Az IKT-szektor részesedése a GDP-ben (%) (Eurostat) Az internet hozzájárulásának mértéke a GDP növekedéséhez (Mckinsey) Az IKT-export aránya az összes exporton belül (%) (KSH) Az IKT-szektor K+F ráfordításai a GDP %-ban (Eurostat) 6,4% 25,5% 11,4% 5,93%* Az IKT-szektor részesedése a foglalkoztatottságban (%) (OECD) 6,4%** Az IKT-szektor hozzájárulása a munkaerő-termelékenység növekedéséhez (OECD) 0,5% 4,5% Pénzügy 2. hely 5. hely 4% Építőipar 22. hely 2. hely 3. hely 4,5% Mezőgazdaság 3. hely Forrás: Eurostat, KSH, OECD, Mckinsey;*2009-es adat, **2008-as adat

58% 59% Digitális kompetencia Jelenlegi helyzet A napi, illetve heti legalább egyszeri internet-használat aránya a 16-74 év közötti korosztályban, 2012 (a lakosság %-ában) 58% 59% Az Eurostat által alkalmazott módszertan szerint a 16-74 év közötti korosztály több mint kétharmada (70%) tekinthető rendszeres (hetente legalább egyszeri) internet-használónak az Európai Unióban. A magyar adatok nem mutatnak szignifikáns eltérést, ahogy az uniós terminológiában gyakori (mindennap, vagy majdnem mindennap) internet-használónak tekintettek aránya is nagyjából megegyezik (az uniós átlag 59%, a magyar 58% volt 2012-ben).

44,5% 26% Digitális kompetencia Jelenlegi helyzet Azon lakosok, akik még sosem használtak számítógépet, 2012 (a 16-74 év közötti lakosság %-ában) 44,5% 26% Az Eurostathoz képest eltérő módszertant használó (a 15 év felettiek internet-használatát mérő) hazai kutatások jóval kedvezőtlenebb képet adnak: 44% körüli a digitálisan írástudatlanok aránya, ami azt jelenti, hogy a 15+ korosztályban 3,7-3,8 millió ember nem használt még soha számítógépet/internetet, ami a teljes magyar lakosság kb. 37%-a.

51,5% 32,7% Digitális gazdaság Jelenlegi helyzet Azon vállalkozások, amelyek elektronikus úton cserélnek (vállalaton belül vagy vállalatok között) információkat, 2010 51,5% 32,7% 2010-ben a vállalaton belül keletkezett információkat a magyar vállalkozások 32,7%-a kezelte elektronikus formában, szemben az EU27 51,5%-os adatával (közel 60%-os elmaradás), miközben a magyar vállalkozások csupán 20%-a cserélt adatot egy másik céggel elektronikus formában.

93,2% 95,2% Digitális infrastruktúra Jelenlegi helyzet Hagyományos szélessávú lefedettség Európa országaiban, 2011 (a háztartások %-ban) 93,2% 95,2% Magyarországon – köszönhetően az európai átlagtól alig elmaradó DSL és a messze átlagon felüli kábeles lefedettségnek – a háztartások több mint 94%-a fér hozzá valamilyen hagyományos szélessávú szolgáltatáshoz.

53,8% 59,7% Digitális infrastruktúra Jelenlegi helyzet Újgenerációs szélessávú lefedettség Európa országaiban, 2012 (a háztartások %-ban) 53,8% 59,7% A háztartások 59,7%-a számára elérhető valamilyen nagy letöltési (30 Mbps feletti) sebességet biztosító (VDSL, FTTx, vagy Docsis 3 kábel) hálózati infrastruktúra

41% 38% Digitális állam Jelenlegi helyzet E-közszolgáltatások igénybe vétele (lakosság és vállalkozások), 2011 (%-ban) 41% 38% 2011-ben a 16-74 év közötti korosztály 38 százalékának volt valamilyen online kapcsolata közintézményekkel, ami 3 százalékpontos lemaradás az EU27 átlagához képest. Az EU átlagával lényegében megegyező és az állampolgári használatot több mint kétszeresen meghaladó vállalkozói aktivitás elsősorban a jogszabályi előírásoknak tudható be, és nem a vállalkozói online tudatosságnak, vagy az e-közszolgáltatásokkal szembeni pozitív attitűdnek.

A STRATÉGIA ESZKÖZRENDSZERE Helyzet-elemzés SWOT Vízió és jövőkép Megvaló-sítás Monitor-ing Bevezetés Célrendszer Eszköz-rendszer

Digitális infrastruktúra Digitális kompetenciák A stratégia négy pillér mentén fogalmazza meg a célokat Digitális gazdaság 2020-ra legalább 20%-kal bővüljön a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma a magyar szoftver- és szolgáltatásexport értéke növekedjen 50%-kal 2020-ig 2020-ra a KKV-k 33 %-a vásároljon vagy értékesítsen online az integrált vállalati rendszerekkel rendelkező KKV-k aránya 2020-ra érje el az akkori uniós átlagot Digitális infrastruktúra Digitális kompetenciák 2020-ra a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 30% alá 2016-ra a lakosság 50 %-a vásároljon online és/vagy vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat 2020-ra a vállalkozások 80%-a rendelkezzen internetes jelenléttel 2020-ra a mikro- és kisvállalkozások 100%-a rendelkezzen internet-hozzáféréssel A közszférában dolgozók digitális kompetenciájának fejlesztése 2014-re teljes lefedettség 2020-ra 30Mbps sebességű hálózat 2020-ra a háztartások minimum 50 %-a rendelkezzen 100 Mbps-os kapcsolattal Új generációs (NGA) hálózatok építése Teljes körűen épüljön ki a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség Célok Digitális állam 2016-ra jöjjön létre egységes kormányzati IT-háttér elektronikus közigazgatás fejlesztése (szeüsz, interoperabilitás) Elektronikus közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, egészségügy)

Digitális infrastruktúra Digitális kompetenciák A stratégia négy pillér mentén fogalmazza meg az eszközöket Digitális gazdaság Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése IKT felnőttképzési programok ösztönzése Magvető finanszírozás és inkubáció támogatása az IKT start-up vállalkozások számára Export-előfinanszírozási pályázat vállalaton belüli informatikai (integrált vállalatirányítási, vezetői információs, ügyviteli, stb.) rendszerek bevezetésének támogatása Felhőalapú megoldások támogatása Digitális infrastruktúra Digitális kompetenciák Képzési és motivációs programok a digitális írástudás terjesztésére Integrált közösségi terek és programok létrejöttének és hálózatba szerveződésének támogatása Ágazat-specifikus képzési programok Internetes jelenlét ösztönzése e-közigazgatási ismeretek beépítése a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú és felnőttképzés) programokba Piaci indíttatású NGA-fejlesztések ösztönzése közpolitikai eszközökkel Nemzeti spektrumstratégia létrehozása Fejlesztési hitelkonstrukció vagy pályázati konstrukció kialakítása Közintézmények hálózati hozzáférésének fejlesztése Nemzeti Távközlési Gerinchálózat továbbfejlesztése Eszközök Digitális állam államigazgatási belső folyamatokat és az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat támogató informatikai háttér biztosítása Közigazgatási belső folyamatok informatizálása Interoperabilitás és közös szabványok

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kelemen Csaba csaba.kelemen@nfm.gov.hu