A szénhidrogén bányászat magyar gazdaságban betöltött szerepe Ernyey Ibolya Magyar Horizont Energia Kft. 2013. május 23.
Pénz!
Tipikus upstream kiadások (projektenként) 3D szeizmikus mérések 300 millió - 3 milliárd Ft 100-1,000 km2 200-250 munkahely
Tipikus upstream kiadások (projektenként) Fúrás 400-900 millió Ft 50 fúrási szakember
Tipikus upstream kiadások (projektenként) Gázüzem és vezetéképítés Gázüzem: 200 millió - 2 milliárd Ft Vezetéképítés: 20-40 millió Ft/km
Finanszírozási sajátosságok Jelentős idő- és pénzbefektetés Az első bevételig minimum 36-48 hónap telik el Minimum befektetés: 6-7 milliárd Ft, ám ez lényegesen magasabb is lehet (50-100 mrd Ft) Nagy kockázatú befektetés: lehet, hogy a végén a megtérülés nulla Magyarországon az ilyen nagy kockázatú projektekre lényegében nincs tőke, ezért ennek a pénznek külföldről kell jönnie
A külföldi upstream befektetők szerepe Fontos: a magyar állam és a külföldi vállalat gyakorlatilag üzleti partnerekké válnak Az állam adja a kutatási jogot, az olajvállalat pedig saját kockázatára finanszíroz és kutat Siker esetén bányajáradékot kap az állam (az egyéb adókon felül), a kudarc azonban egyedül a bányavállalkozóé Új technológiák meghonosítása Magyarországon Felélesztették a magyar olajipart
Külföldi upstream vállalatok szerepe számokban (2002-2012) Befektetett összeg: 180 milliárd Ft Befizetett adók: 45 milliárd forint Semmiféle adókedvezményt vagy állami támogatást nem vettek igénybe Lefúrt kutak száma: 101 Ebből sikeres: 41 Kitermelt földgáz mennyisége: 1.8 mrd m3
Külföldi upstream vállalatok szerepe számokban (2002-2012) Minden befektetett 100 forintból 53 Ft különböző adók formájában az államkasszát gazdagítja (2012) Csökkenő importfüggőség Közvetlen és közvetett foglalkoztatottak száma meghaladja a 10,000 főt
Külföldi vállalatok hazai gáztermelése (mrd m3)
A teljes hazai gáztermelés (mrd m3) A külföldi vállalatok többlet-termelése
A MOL Komoly, nemzetközi nagyvállalat Nagy tapasztalattal bíró szakemberek Rendkívül fontos nemzetgazdasági szerep Együttműködés a külföldi vállalatokkal Méretéből adódóan lényegesen több adót fizet, és csak a bányászati közvetlen foglalkoztatottak száma több, mint 4000 fő Átlagos hazai befektetés: 13 milliárd Ft/év
A csökkenő kitermelés okai 2.5 éve nem lehet új kutatási területhez jutni! A jól képzett munkaerő külföldön kénytelen munkát keresni A szervizvállalatok bezárnak vagy külföldre mennek Hibás bányajáradék számítási módszer A fiskális környezet és a kutatható készletnagyság aránya nem túl bíztató… Figyel az állam kellőképpen a fejős tehenére? Még nyilván sem lehet tartani a bányászatban foglalkoztatott szakemberek számát: nem szerepel a KSH kimutatásaiban, és még a TEAOR-ban is megszüntették az olajipari munkaköröket
A fiskális környezet országonkénti összehasonlítása (2011)
A környezetvédelem sajátos értelmezése Nem a környezet védelmével van baj, hanem azzal, ahogy az történik: Konfliktusokkal teli szabályozás Az előírások kiszámíthatatlan értelmezése Natura 2000 Repesztéses technológia
Összegzésül: legyünk optimisták! Magyarországon vannak még kutatható készletek A koncesszió várhatóan néhány héten belül kiírásra kerül „Üzlettársunk”, az állam minden bizonnyal a vállalkozás sikerét szeretné, és tesz is érte…
Let’s keep the flame alive avagy Hagyjuk élni a hazai olajipart!