Közös Monetáris Politika Az EU Monetáris politikája Közös Monetáris Politika

Gazdasági és Monetáris Unió Nem csak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások, hanem azonos gazdaság és pénzügypolitika is érvényesül. a Gazdasági és Monetáris Unió legfejlettebb szintjén megszűnnek a nemzeti pénznemek és a tagországok közös valutát használnak.

Gazdasági és Monetáris Unió A monetáris integrációnak két fő összetevője van: árfolyamunió: Az árfolyamunión belül a résztvevő országok valutáinak árfolyamai tartósan stabil (fix) kapcsolatban vannak. tőkepiaci unió: A tőkepiaci unióban a tőke teljesen szabadon mozoghat.

A Monetáris Unió megteremtésének fő lépései 1958 – Bretton Woods-i rendszer (fix árfolyamrendszer) 1969 – Hágai csúcs: a gazdasági és monetáris unió elképzelése 1970 – Werner-terv: a megvalósítási terv (DE! Az 1971-73-as olajválság megakadályozta, hogy megvalósuljon) 1979. március 12. – Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System = EMS) létrehozása

Európai Monetáris Rendszer (EMS ) Fő célja, az árfolyam-stabilitás megteremtése. Eszközei: az árfolyam-mechanizmus (ERM): (+/- 2,25 %), az európai valutaegység (ECU) bevezetése Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)

Az ECU fogalma Az ECU funkciói Az ECU mint kosárvaluta a közösségi valutáknak a tagországok gazdasági jelentőségét tükröző súlyozással kialakított „összetételét ” jelentette, amelynek értékét az alkotórészek értéke adta. Az ECU funkciói Az árfolyam-mechanizmusban az árfolyamrögzítés eszköze; a közösségi költségvetés, elszámolások, fizetések, statisztikák pénzneme; az EMS-ben résztvevő országok jegybankjai számára tartalékvaluta, illetve a jegybankok közötti hitelezés eszköze.

A GMU megvalósítása 1991-Maastrichti szerződés: az európai monetáris integráció feltételei: Lassú, hosszan tartó elő-szakasz szükséges A résztvevő országok gazdaságának konvergálniuk kell! A Delors-terv a GMU megvalósításának 3 szakasza Első szakasz (1990-1994. január 1-ig) a közösségen belüli tőkeforgalom korlátainak teljes lebontása; a jegybankok teljes függetlenségének megteremtése a gazdaságpolitikai és pénzügyi együttműködés erősítése; valamennyi tagállam részvétele az EMS rendszerben;

2. szakasz: 1994. jan. 1 – 1999. jan. 1. között Az un. „puha unió” létrehozása az Európai Monetáris Intézet felállítása, a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kialakítása; az EMS és a pénzügyi szféra működésének felügyelete; az ECU használati körének bővítése; a konvergencia-kritériumok teljesítése, a harmadik szakaszra való áttérés előkészítése;

3. szakasz: 1999. jan. 1-től- A 3. szakasszal kapcsolatos döntéseket a Tanács minősített döntéssel hozza meg a konvergencia-kritériumok alapján: a közös pénz, az Euró bevezetése.

Az európai pénzügyi integráció részletei Az euró bevezetésének 3 fázisa 1998. V. 2-3 – 1998. XII. 31. – döntés az eurót bevezető országokról, az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozása, valutaárfolyamok rögzítése 1999. I.1 – 2001. XII. 31 – euró számlapénzként megjelenik, egységes monetáris politika 2002. I.1 – 2002. II. 28 – euró fizikai megjelenése, pénzcsere, nemzeti valuták kikerültek a forgalomból

Euro pénzérmék és bankjegyek

Az Euro-övezethez csatlakozni nem kívánó régi tagállamok Nagy-Britannia, Svédország, Dánia ( Nagy-Britannia, Svédország, Dánia ) Közvélemény-kutatások, Ellenséges sajtó, Konzervatív Párt politikája, Rossz kezdeti tapasztalatok Jóléti modell preferálása, Kormányzati irányítás alatt működő jegybank, (ellentétes az euró bevezetésének kritériumaival) Önkéntes kimaradás

EURO a világban

Konvergencia kritériumok Monetáris kritériumok a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben legfeljebb 1.5 %-kal haladhatja meg a három legalacsonyabb tagország inflációs rátáját; a hosszúlejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó országét Fiskális kritériumok a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 %-át; az államadósság pedig nem lehet több, mint a GDP 60%-a; Árfolyam kritérium legalább két éven keresztül belül kell maradnia a 2.25 %-os árfolyam-ingadozási sávon, és ez idő alatt nem folyamodhat leértékelésért sem;.

A közös pénz előnyei - hátrányai Egységes, kockázat mentes piac A kockázat csökkenés miatt alacsonyabb infláció és kamatlábak Gyorsuló gazdasági növekedés Nincs spekuláció Felszabaduló jegybanki tartalékok EU monetáris szuverenitása – befolyása a világban Spill-over hatás politikai unió Seigniorage bevételek (készpénzcsere) elvesztése (alacsony inflációs környezetben nem jelentős) Pénzügy-politikai eszközök túl korai feladása A jegybank végső hitelezői funkciójának megszűnése (banki és pénzügyi válságok esetén kritikus tényező)

Közgazdasági előny-hátrány mérleg Hitelesség növekedés: csökkenő kamatok A közös valuta használatából fakadóan eltűnő árfolyamkockázat és a tranzakciós költségek csökkenése Ösztönző a strukturális reformokhoz, a prudens makropolitikához Seigniorage bevételek elvesztése (alacsony inflációs környezetben nem jelentős) Pénzügy-politikai eszközök túl korai feladása A jegybank végső hitelezői funkciójának megszűnése (banki és pénzügyi válságok esetén kritikus tényező)

Magyarország és az euró

Az euró bevezetése és Magyarország: az eddigi történet 2003. július, Előcsatlakozási program: 2008-as céldátum, mint a befektetők megnyugtatásának eszköze 2004. május, Konvergenciaprogram: 2009-2010-re módosítás (sajnálatos precedens teremtés, azonnal jelentkező szkeptikus hangok) A kijelölt makropálya (különösen a deficitcsökkentési ütem) bizalmi próbakővé vált, a hitelesség kitüntetett szerepe az eurócsatlakozás végső szakaszában 2005. december: újabb átütemezési döntés ?????