Bevezetés a pénzügyekbe LGB_ak058_1 Ziskáné Kiczenko Katalin Ig. 605. kiczenko@sze.hu Konzultáció: hétfő 14.40-15.20 szerda 9.40-10.20

Tematika

A vizsgára bocsátás feltételei 15-20 oldalas beadandó dolgozat egy kiválasztott ország/vállalkozás/pénzügyi intézmény adott időszaki eseményeiről Első határidő: 2009. október 30. 24:00 Változtatások elkészítése: 2009. november 21. Egy jól sikerült beadandóval is lehet teljesíteni a félévet

A számonkérés módja A vizsgaidőszakban szóbeli vizsga.

Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. Szerzői kiadás, Budapest, 2007. Kötelező irodalom Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. Szerzői kiadás, Budapest, 2007.

Ajánlott irodalom www.mnb.hu www1.pm.gov.hu www.portfolio.hu témába vágó cikkei www.fn.hu témába vágó cikkei www.hvg.hu témába vágó cikkei illetve a fentiek papír alapú kiadványai.

A pénz kialakulásától a modern pénzig Folyamatos alakváltozás: Tengeri kagylók, állati prémek, vas, réz, ezüst, arany felhasználásával Érme, bankjegy, bakkártya, elektronikus jel (bankszámlapénz) nagyszülők

A pénz megjelenése Önellátás -> felesleg -> árucsere (barter) A pénz kialakulása (árupénz) Pénzhelyettesek és arany Modern pénz (bankszámlapénz)

Árutermelés bővülése Munkamegosztás (Specializáció) Pénz Kereskedelem Piac

Elvárások a pénzzel szemben Tartósság Oszthatóság Egyneműség Fajlagosan nagy értéket képviseljen Gazdasági szereplők mindegyike elfogadja (Abesszínia és Mária-Terézia)

A pénz megjelenésének előnyei Az árukat nem közvetlenül cserélik egymással Nem feltétlenül azonnal, tehát a két lépés időben elválhat egymástól TK-i példa: Időben elválhat egymástól a ruhátlan földműves és az éhes szabó

Pénzelméleti vita => Mit tekintünk pénznek Pénzelméleti vita => Mit tekintünk pénznek? Csak az arany(tartalmúak)at? => Mikor beszélhetünk a pénz megjelenéséről? Napjaink pü-i rdsz-ét vizsgálva látjuk, hogy ez a várakozás nem vált valósággá.

Van, aki minden egyenértékest pénznek nevez Van, aki csak az aranytartalmúakat nevezi Marx: „az arany fogja betölteni a pénzfunkciókat az idők végezetéig”

Bimetallizmus vs. Monometallizmus Kedvező tulajdonságaik miatt a nemesfémek be tudták tölteni a pénzfunkciókat Önmaguk is belső értékkel bírtak Bimetallizmus: Au és Ag együtt szerepeltek pénzként Amikor //-an forogtak és egymáshoz viszonyított értékük viszonylag stabil volt, nem volt probléma DE „A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt.” (Grasham-törvény) Hiperinfláció => hazai fizetőeszköz mellett megjelenik más is => a „rossz” pénzben hajtják végre tranzakcióikat, a „jó” pénzt megtartják későbbre Mindenki inkább a rossz pénzzel fizetett, hiszen annak szubjektív értéke kisebb volt, és attól akart úgymond előbb megszabadulni

Hogyan lehetett feloldani az ellentmondást? Szakítanak a kettős valuta illúziójával, amúgy is csak egy nemesfém forgott: monometallizmus => csak az Au-ra épülő rendszert hoztak létre Bimetallizmus részleges fenntartása: Au és Ag értékarányának rögzítése: latin pénzunió (1:15,5) (Anglia, 1798, Németo. 1871 USa 1873 OMM, 1892) 1865: latin pénzunió: Fro., Belgium, Svájc, Olaszo.

Monometallizmus mikor??? arany: Anglia 1798 Németország 1871 Egyesült Államok 1873 OMM 1892 2. ezüst: Hollandia 1850 Kína, India tradíció

A pénzláb Egy aranytallér hány gramm aranyat tartalmazzon = a pénzláb nagyságának meghatározása Nagysága teljesen szubjektív döntés eredménye Lényege: az árak mércéje Hétköznapi élet: nyaralás/pénzváltás: Abban a konkrét országban a szolgáltatások relatíve drágának vagy olcsónak tűnnek-e?

Összefoglalva Az árfolyamok aránya alapján még nem következtethetünk a gazdaságok teljesítőképességére, csak arról van szó, hogy eltérő pénzlábakat használnak Nincs objektív módszer az optimális pénzláb meghatározására, ez szabad döntés eredménye. Inkább csak célszerűségi szempontok jelentenek korlátokat.

A pénz funkciói (hazai szakirodalom alapján) Értékmérés: az egyes termékek ára a pénzen keresztül határozódik meg Forgalmi eszköz: az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével és nem egyszerű árucsere formájában bonyolódnak le Fizetési eszköz: az áru eladása nem feltétlenül jelenti az árbevétel egyidejű realizálását Nemzetközi pénz: XIX. Században angol font, XX. Században USD voltak a világpénz

A pénz funkciói (hazai szakirodalom alapján) Felhalmozási eszköz: amennyiben nem áll szándékunkban a birtokunkban lévő összeget azonnal további áruk vásárlására fordítani. Nemzetközi pénz szerepe a fentiek nemzetközi szintű megjelenése, általánosan elfogadott módon, a szerepnek megfelelni

A pénz funkciói (külföldi szakirodalom alapján) Elszámolási egység: mindenki által elfogadott egységben gondolkodik minden gazdasági szereplő és ebben az egységben kifejezve adják meg az árakat Fizetési eszköz/csere-eszköz: mivel túlléptünk a barterek korszakán, a pénz az a jószág, melyre a gazdasági szereplők termékeiket/szolgáltatásaikat cserélik Halasztott fizetések eszköze: hitelügyletek megjelenésével válik fontossá Értékőrző: a pénzként szereplő eszköz alkalmas vagyonunk megőrzésére

A pénzhelyettesek megjelenése I/III. Az Au mellett mesterséges és Au-ra átváltható helyettesek jelentek meg, melyek az Au-val //-an a pénzügyi rendszer működésében részt vettek. Kis herceg (22. o.): rosszallóan beszél a „pótszerekről” Célszerű, hiszen az Au kopik, szállítása meglehetősen kockázatos, így évezredekkel ezelőtt kialakultak olyan letéti intézmények (korabeli aranyművesek), amelyek a náluk elhelyezett nemesfémről igazolást állítottak ki, ezzel lehetővé téve a pénzhelyettesek forgalomban való megjelenését. Ez az összesített pénzmennyiséget nem változtatta meg.

A pénzhelyettesek megjelenése II/III. Szükségszerű módon újabb formára volt igény ipari forradalom: áruk/szolgáltatások bővülésével, a tömegtermelés beindulásával, nagyobb pénzmennyiség kellett DE mivel bányatermékről volt szó, a mennyiségét nem lehetett korlátlanul növelni

A pénzhelyettesek megjelenése III/III. EZÉRT relatív pénzhiány alakult ki => a forgalom pénzigényéhez képest a pénzmennyiség (Au mennyiség) növekedése kisebb volt, attól folyamatosan elmaradt, egy ideig lehetett csak ellensúlyozni a pénz forgási sebességének növekedésével. EZÉRT vártak. Abban bíztak, hogy majd csak pénzhez jutnak, és kifizetik az árut, folytathatják termelésüket. Ez hosszabb távon a Π csökkenését eredményezte és az áruforgalom akadályokba ütközött. Az üresjáratok a Π-lehetőségeket csökkentették.

Megoldás I./III. A kereskedő elvitte az árut, erről kiállított egy hitelviszonyt jelentő értékpapírt, a váltót, melyben rögzítette a fizetés feltételeit. TEHÁT azt vállalta, hogy egy későbbi időpontban teljesíti a fizetést, és az áruk ellenértékét jelentő összeg nagyobb lesz, mintha azonnal, az áruk átvételekor fizetett volna. ÍGY az értékpapír bizonyos mennyiségű kamatot is tartalmazott, melynek mértékét az aláíráskor határozták meg. Ezt hívjuk kereskedelmi váltónak, mely rögzíti a két fél közötti hitelviszonyt.

Megoldás II./III. Ez csak akkor oldotta meg a problémát, ha ezzel a váltóval lehetett fizetni, vagyis tovább lehetett forgatni. Felmerül a bizalom problémája: szavahihetőség, jövőbeni fizetőképesség, fizetési készség. Ezért bekapcsolódtak a folyamatba az éppen létrejövő, tőkeerős bankok. Közreműködésükkel zajlottak a tranzakciók. Később már saját nevükre állították ki a váltókat: bankárváltó kerek címletekben nyomtatták, nem tartalmazott kamatrészt, az üzleti szféra fizetési eszközét jelentették. De ekkor még sokféle „bankjegy” volt forgalomban: minden banknak a sajátja…

Megoldás III./III. E pénzhelyettesek hitelnyújtás révén kerültek a gazdaságba, ezért a pénz mennyiségének növekedése nem jelentette azt, hogy az idők végezetéig a forgalomban marad, mivel a hitel visszafizetésével automatikusan megsemmisül. Természetesen a hitelezési tevékenységen alapuló pénzhelyettesek aránya csekély volt még ekkor: Au 33% Ag 34% Készpénz és váltópénz (réz) 26% Hitelpénz 7% Σ Anglia, Franciaország, USA 100%

Az állam színre lép I./II. Napjainkban egy országon belül egy adott valuta forog, amit az állam bocsát ki (állami monopólium) Az egyes kibocsátók megítélésétől függően az egyes bankjegyek elfogadottsága és elfogadási árfolyama eltérő volt Az állam is új módokon akarta finanszírozási igényeit megoldani (nagy kiadások, pl.: háborúk idején) Államnak fontos szerepe volt abban, hogy egy adott, hivatalos, törvényes fizetési eszköz felváltsa a sokféle pénzhelyettest Az új fizetési eszköz kibocsátása, mennyiségének szabályozása állami hatáskörbe tartozik.

Az állam színre lép II./II. A gazdasági növekedést gátolta a pénzmennyiség szűkössége, így logikusnak tűnt az állami szerepvállalás, mely orvosolta a problémákat. Az állami kincstárak számára szinte kínálta magát a lehetőség, hogy papír anyagú pénzeket bocsássanak ki, melyek elfogadását hatalmuknál fogva kötelezővé tették. Ezek tehát hatalmi szóval létrehozott, kényszerárfolyammal ellátott pénzhelyettesek voltak. Mivel az állam költekezési hajlama igen erős, ezért a kibocsátott jegyek állománya jellemzően dinamikusan növekedett és a kibocsátások néha drámai inflációval (elértéktelenedés), a nemesfémek forgalomból való eltűnésével, pénzügyi válságokkal, a nemesfémekre történő átváltási lehetőség időleges felfüggesztésével, az átváltási arányok csökkentésével (devalváció) jártak együtt.

Currency-iskola (1) Vs. banking-elmélet (2) Vita a pénz mennyiségéről, avagy milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a pénzhelyettesek mennyisége között Currency-iskola (1) Vs. banking-elmélet (2)

(1) Az összesített pénzmennyiség nem lehet nagyobb, mint a nemesfémek mennyisége, ha ennél több lenne, inflációt idézne elő Anglia, 1844, Peel-törvény, a gazdasági szükségszerűség szétfeszítette a mesterséges, törvényi korlátokat, és ezért az aranyfedezetet meghaladó pénzkibocsátásra került sor (2) követői szerint nem baj, ha az aranykészletet meghaladóan bocsátanak ki pénzhelyetteseket, de elismerik, hogy túlzásba vitele inflációt okozhat. Ez a kritikus pont azonban nem a 100%-os aranyfedezeti szinten van, hanem az áru- vagy szolgáltatásfedezet hiánya esetén. Véleményük szerint káros a gazdaságra, ha a pénzmennyiség szabályozását az arany mennyiségéhez próbálják igazítani. Végkövetkeztetés, mely a modern pénzhez vezet: aranyfedezet helyett árufedezet.

Az Au monetáris szerepének csökkenése Miért volt szükségszerű az arany eltűnése a pénzügyi rendszerből? Szükség lenne Au-ra, ha valamilyen „többletszolgáltatást” nyújtana, vagy ha biztonságot jelentene kritikus pillanatokban Az aranyfedezet folyamatosan csökkent a pénzhelyettesek fokozatos növekedése mellett

Piac és redisztribúció Törzsi, nemzetségi alapon a szerveződések nem piaci alapúak voltak, hanem a kölcsönösségre (reciprocitásra) épültek Az ókori társadalmak, a XVI. századi inka kultúra sem piaci alapon működött, hanem a hierarchizált felépítés, az állami újraelosztás (redisztribúció) biztosították az ellátást.

A modern pénz Az aranypénz esetén a nemesfémek a bányákból a forgalomba vagy jól őrzött trezorokba kerültek. Ha a forgalom pénzigénye csökkent, a felesleg kincsként kicsapódott. A modern pénz azonban belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való be-, illetve kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet.

A modern bankrendszer szereplői Központi bank Kereskedelmi bankok Nem monetáris pénzintézetek

Kereskedelmi bankok Letéti intézmények Kezdetben 100% tartalékot képeznek A letétesek nem egyszerre, hanem folyamatosan jelennek meg a pénzükért, ezért lehetővé vált a résztartalék elvén alapuló működés Csomagmegőrzők helyett betéteket gyűjtő, azok után kamatot fizető és hiteleket nyújtó, azok után kamatot felszámító pénzintézetekről beszélhetünk. Passzív bankügyletek => az elhelyezett összegért kamatot fizet => betétgyűjtés alapjai Saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó idegen forrást gyűjtenek be Bankcsődök betétbiztosítás

A kereskedelmi bankok tevékenysége fizetési forgalom lebonyolítása hitelezési tevékenység(aktív bankügylet) Eleinte rövid lejárat, kis kockázat… bevételeik: kamatmarzs, jutalékok

A központi bank A „bankok bankja” Creditum = ‘bizalom’ Jegybank monopólium Első jegybank Anglia, 1694, a királyi kincstár adósságának rendezésére FED (Federal Reserve System), 1913, 12 területi jegybank

A központi bank tevékenysége és feladatai MNB Központi monetáris hatóság Monetáris politika Pénzkibocsátás, azaz emisszió Jegybankpénz kibocsátása Pénzmennyiség: készpénz + számlapénz „végső mentsvár” (lender of last resort)

Az állam bankja Árfolyam-politika kialakítása Devizatartalékok menedzselése Az Au részaránya elenyésző Könnyen pénzzé tehető, biztonságos értékpapírok

Monetáris politika Pénzkínálat szabályozása Antiinflációs politika Direkt: közvetlenül a szabályozandó tényező értékét határozza meg, pl.: kamat nagysága, kihelyezhető hitelek összege Indirekt: Kötelező tartalék (tartalékráta) Refinanszírozási politika (refinanszírozási keret) Rediszkont politika (viszontleszámítolás) Tartalékráta: a betétek után mekkora jegybankpénz hányad kell Refinanszírozás: a kereskedelmi bank hitelkiadása mögött a JB áll Rediszkontálás: a kereskedelmi bank nyújtja be a JB-ho

Valutatanács Kamatpolitika (piaci szereplők pénzkeresletén keresztül) Nyíltpiaci műveletek (állampapír), (autonóm, rugalmas, és közvetlen) Erkölcsi hatás Gazdasági szereplők bizalomvesztésének elkerülése A válság tovagyűrűzésének megállítása Mai helyzet? Valutatanács Hong-Kong, egy kinevezett deviza mennyisége alapján szabályozza a pénzmennyiséget) Kamatpolitika: pl 10% a JB kamata a kereskedelmi bankok felé, ekkor a ker-i bank 15%-ért fogja adni a hitelét; ha a JB megemeli a kamatot, mondjuk 14%-ra, akkor a ker-i bank is megemeli, így a hitelfelvételi kedv csökkenni fog: pénzkereslet csökken!!! Nyíltpiaci műveletek: nagy mennyiségű értékpapír eladása, vagy vétele: alakítja a pénzmennyiséget. Autonóm: alkalmazása csak az ország kp-i monetáris hatóságának döntésétől függ, rugalmas: naponta többször is bevethető, és közvetlen: hatása azonnal érvényesül

Pénzkereslet Tranzakciós Óvatossági Spekulációs Esedékes kiadások, esedékes bevételek aránya nem mindig egyenlő: pénzt kell „tartanunk” Óvatossági Hosszú távon megváltozhat a bevétel-kiadás aránya, ennek kivédésére pénztartási igényünk megnő Spekulációs Reálkamat nagyságától függ Reálkamat=nominális kamatláb/inflációs ráta Reálkamat=??? nominális kamatláb=25% inflációs ráta=20% 1,25/1,2=1,042 -> 4,2% Közelítő forma: 25-20=5(%)

Költségvetési (fiskális) politika I/II. Kezdet 1929-33 (John Maynard Keynes) Túltermelési válság SAY-dogma: „Minden kínálat megteremti a saját maga keresletét.” Probléma: nem azonnal jelenünk meg keresleti szinten a kapott összeggel a piacon: felhalmozási funkció További okok Munkabér Vásárlási hitel, befektetési hitel: buborékok A válság mechanizmusa Eladatlan árukészletek -> árcsökkenés -> termelés csökkentése -> elbocsátás -> még kisebb vásárlóerő ->még több eladatlan áru

Költségvetési (fiskális) politika II./II. A beavatkozás –> védővámok, kereskedelmi háborúk -> világkereskedelem csökkenése Megoldás??? -> pótlólagos vásárlóerő bevonása (állam) Munkanélküli segély, sávos adózás, diszkrecionális eszközök: öngyógyító folyamatok mellett eseti beavatkozásra van szükség, pl.: közmunka, adókulcsok megváltoztatása Megismétlődhet? – 2008-2009-??? idézet Monetaristák – (Milton Friedman) Racionális döntések, minden info megvan, azonnali reakció A hosszú távú növekedési pálya adott, kapacitások adottak, csak a pénzmennyiséget tudjuk változtatni, DE mindez csak inflációhoz vezethet Megoldás: hosszú távú, stabil politika: előre meg kell határozni a pénzmennyiség bővítésének tervezett ütemét

Államháztartás, adók, vámok I/II. Központi költségvetés Központi költségvetési szervek Önkormányzatok Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítási alap

Államháztartás, adók, vámok II/II. Jövedelemadók Forgalmi, fogyasztási adók Vagyonadók Vámok, vámpolitika Fiskális Piacvédelmi, Kereskedelem-politikai feladatok ellátása Integráció és adminisztratív akadályok