Az emésztőszervrendszer
TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cső) -felső (táplálék felvétele, falattá alakítása, továbbítása a középső szakasz felé): szájüreg, garat, nyelőcső -középső (táplálék lebontása, felszívása) : gyomor, vékonybél -alsó (emésztetlen anyagok kiürítése) : vastagbél EMÉSZTŐMIRIGYEK: -máj -hasnyálmirigy
Emésztőrendszer feladatai: táplálék: -felvétele, feldolgozása (aprítás, kémiai lebontás) -emésztése tápanyagok: -lebontása -felszívása a vérbe emésztetlen salakanyagok kiürítése
A táplálék a bélcsatorna üregében halad végig. Közben különböző emésztőnedvek hatására jellegzetes fizikai és kémiai változásokon megy keresztül. A béltartalmat a bél ún. perisztaltikus (keverő, továbbító) mozgásai továbbítják. Az emésztőnedveket a bélfal mirigysejtjei és a bélcsatornához csatlakozó emésztőmirigyek termelik.
Tápanyagok: energiaforrásul szolgálnak fehérjék (állati, növényi) szénhidrátok (egyszerű cukrok-szőlőcukor; összetett cukrok-keményítő) zsírok (állati, növényi) Építőanyagok: sejtépítők (nem energiaforrások) vitaminok (zsírban és vízben oldódó; gyorsan kiürül, csak kis része raktározódik> folyamatos bevitel szükséges) víz (testünk 70%-a víz; sejten belül-kívül) ásványi sók (konyhasó) Szerves anyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok Szervetlen anyagok: víz, ásványi sók Enzimek: szerves biokatalizátorok, irányítják az életfolyamatokat fehérjebontó: pepszin, tripszin, erepszin szénhidrátbontó: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz zsírbontó: lipáz
SZÁJÜREG Szerepe: falat képzése, nyelés, ízérzés, hangképzés Nyál: híg váladék; összetétele: víz, sók, baktériumölő anyagok, szénhidrát (cukor)-bontó enzimek; nyálmirigyek termelik; 1,5 l/nap Nyálelválasztás: reflexfolyamat> elindítja: táplálék elgondolása, látványa, szájba kerülése Szájüregben emésztés, tápanyagfelszívódás nincs (enzim van, de rövid az idő) De felszívódhatnak: alkohol, egyes gyógyszerek, mérgek SZÁJÜREG
NYÁLMIRIGYEK nyálat termelik kis nyálmirigyek: szájüreg falában szétszórtan nagy nyálmirigyek: állkapocs alatti nyelv alatti fültőmirigy
FOGAK: felső állcsont és az állkapocs fogmedrébe beékelődve helyezkednek el
A FOG RÉSZEI korona (fehér zománccal borított) nyak (foghússal körülvett) gyökér (állkapocsba illeszkedik)
FOGAK SZÁMA,TÍPUSAI Számuk: Első generáció: tejfogak> 6-30 hónapos korban> 20 db; fogváltás 6-13 éves korig Második generáció: maradandó fogak>felnőtt>32 db> negyedenként 8 Harmadik generáció: hiánypótló>műfogak Típusai (negyedenként): metszőfogak (2) szemfog (1) kisőrlők (2) nagyőrlők (3) FOGAK SZÁMA,TÍPUSAI
GARAT a falat a szájüregből a nyeléssel kerül a szájgaratba, majd a nyelőcsőbe nyelés: reflexes folyamat> akarattól függő része> nyelvvel a falat hátrafelé tolása akarattól független része> nyelvgyökhöz, lágy szájpadhoz érő falat indítja be> gégefedő bezárul> falat továbbhalad a nyelőcsőbe
Nyelőcső ujjnyi vastag, izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kb. 25 cm hosszú nyelőcsőben a falat vagy a folyadék> izmok továbbító mozgása miatt mindig lefelé, a gyomor felé halad nyelőcső és a gyomor határán> gyomorbemenetben körkörös izomcsoport> biztosítja, hogy a lejutott étel ne visszafelé haladjon
GYOMOR: üreges szerv; rekesz alatt, középvonaltól kissé balra helyezkedik el FÉLIG TELT ÜRES TELT
A GYOMOR RÉSZEI felső bemeneti nyílás>nyelőcsőnél> gyomorszáj (cardia) alsó kimeneti nyílás> vékonybélbe> gyomorkapu (pylorus) kisgörbület nagygörbület gyomorfenék/gyomoralap> gyomorszáj felett (fundus) középen> gyomortest A GYOMOR RÉSZEI
Gyomor felépítése befogadóképessége: 1,2-2 liter (max. 4-5 l) nyálkahártya>jellegzetesen redőzött; telten kisimul sejttípusai: fősejt>emésztőnedvet termel (fehérjebontó>pepszin) fedősejt>sósavat termel melléksejt>nyákot termel (bevonja, védi) gyomornedv: mennyisége>2-2,5 liter/nap tartalma> víz, emésztőnedv, sósav, nyák izomzata: bejáratnál, kimenetnél gyűrűizom; réteges felépítése teszi lehetővé a perisztaltikus és keverőmozgást; üres gyomoré> levegővel kevert> gyomorkorgás; perisztaltika „megfordulása”: hányás Gyomor felépítése
gyomorba került falatra (keverés közben) hat a gyomornedv gyomornedv-elválasztás összetett folyamat megindíthatja: látás, szag, gondolat, rágás, falat gyomorba kerülése serkenti: kávé, tea, fűszerek, gyomor által termelt helyi hatású hormon> gastrin gátolja: enterogastron nevű hormon> zsíros ételek fogyasztásakor termelődik emésztés: fehérjeszerű anyagok pepsin hatására> kisebb alkotórészekre bomlanak(emésztőnedvet a sósav aktiválja)> teljes lebontás vékonybélben kimozin>tejfehérjét csapja ki (megalvasztja a tejet a gyomorban) szénhidrát (cukor) emésztés> nincs (enzim sincs) zsíremésztés> nincs, mert savanyú közegben nem lehetséges tápanyag-felszívódás> nincs; de gyógyszer, alkohol, méreg felszívódik táplálék általában 2-8 órát emésztődik a gyomorban
VÉKONYBÉL Kb. 5 m hosszú részei: patkóbél/nyombél (duodenum) éhbél (jejunum) csípőbél (ileum)
VÉKONYBELEK FINOMSZERKEZETE Sűrűn egymás mellett elhelyezkedő bélbolyhok borítják> ezek a nyálkahártya 1 mm hosszú, kesztyűujjszerű kitüremkedései, a tápanyag-felszívás elemei. A bolyhokon további mikrobolyhok találhatók>növelik a felszívás felületét.
Emésztés a vékonybélben (1) a gyomorból a patkóbélbe jutott savanyú vegyhatású gyomortartalomhoz>az epehólyagból és a hasnyálmirigyből is emésztőnedvek ürülnek> ezek már lúgos vegyhatásúak> emésztés elkezdődik fehérjék, szénhidrátok, zsírok>> építőelemeire bomlanak: fehérjék, szénhidrátok> felszívódnak a bélbolyhok vénás vérébe zsírok> a nyirokutakba három emésztőnedv fejti ki hatását: hasnyál, bélnedv, epe
Emésztés a vékonybélben (2): HASNYÁL hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyváladéka=hasnyál színtelen, átlátszó folyadék 1-1,5 l/nap termelődését serkenti: szekretin nevű hormon (bélhámsejtek termelik) enzimjei: fehérjebontó: tripszinogén, tripszin szénhidrátbontó: alfa-amiláz zsírbontó: lipáz
Emésztés a vékonybélben (3): BÉLNEDV bélfal mirigyeinek váladéka sárgás színű folyadék 0,8-1,3 l/nap bélnyálkahártya termeli enzimjei: fehérjebontó: erepszin, enterokináz szénhidrátbontó: maltáz (malátacukrot), laktáz (tejcukrot), szacharáz (répacukrot) zsírbontó: lipáz
Emésztés a vékonybélben (4): EPE a máj váladéka keserű, nyúlós folyadék, lúgos vegyhatású enzimeket nem tartalmaz a zsírokat nem bontja, de fontos szerepe van a zsíremésztésben> mivel a zsírokat emulgeálja (zsírok cseppekké bontása) lipázt aktiválja Az emésztés során lebontott, vízben oldott tápanyagok felszívódnak (bélbolyhok felszívóhámján). A vékonybél mozgásai keverik a béltartalmat és továbbítják a vastagbél felé.
Natív has felvétel: A has középső részén fordított U-alakú, gázos és tágult vékonybél-kacsok láthatóak egymás felett (nyilak). A kettős nyíl a belekben elhelyezkedő folyadéknívóra mutat.
VASTAGBELEK három szakasza: vakbél, remesebél (felszálló, haránt, leszálló, szigmabél) és a végbél hossza kb. 1,5 m nyálkahártyáján már nincsenek bélbolyhok, itt nincs emésztés, tápanyag-felszívódás
béltartalom emésztetlen anyagokat tartalmaz: cellulóz, zsírcseppek, rostok, tápanyagmaradványok baktériumflóra van (csak itt): részt vesznek az erjedési-rothadási folyamatokban, B- és K- vitamin képzésében táplálkozás után 5-6 órával periodikusan ürül a vékonybél tartalma a vastagbél felé, ahol átlag 15 órát időzik itt nagyfokú vízvisszaszívás történik> béltartalom besűrűsödik> 500 gr béltartalomból 150-250 gr széklet lesz felszívódnak az ionok, ásványi anyagok, gyógyszerek, mérgek széklet tartalma: emészthetetlen rostok, kevés fehérje, zsír, levált bélhámsejtek, emésztő enzim részek, epefestékek, baktériumok (1 gr-ban 1 milliárd) színét festékanyaga a szterkobilin adja székletűrítés: bélsár a végbélbe kerül> feszíti a végbél falát> székletűrítési ingert vált ki>záróizmok ellazulnak>hasprés>széklet kiürül
A HASHÁRTYA Jellemzői: vékony savós hártya két lemeze: Szerepe: fali lemez> belülről követi a hasfalat; zsigeri lemez> körülveszi vagy fedi a hasűri szervek nagy részét Szerepe: határol, szerveket különít el egymástól hashártyán belüli szervek (gyomor, vékonybél) hashártya mögötti szervek (vese, hasnyálmirigy) hashártya alatti szervek (húgyhólyag) szervezet védelmi rendszerének része hashártyán belüli gyulladásos folyamatokat körülhatárolja sejteket termel, amelyeknek a baktériumok elpusztításában van szerepe
MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY
A MÁJ hasüreg jobb oldalán, rekesz alatt helyezkedik el, 1,5 kg súlyú norm.-an nem haladja meg a jobb bordaívet lebenyei: jobb és bal alsó felszínén> képletek H-alakban> erek, közös epevezeték, epehólyag saját kivezető csöve vastag tok veszi körül szerkezete: májlebenykék és lemezkék rendezett elhelyezkedésben vérellátása kettős: oxigéndús vérrel látja el saját állományát a hasi aortából eredő májartéria tápanyagokkal teli vért szállít a belek felől az ún. portális (kapu) véna a májsejtekhez az elhasznált vért már egy közös vezeték viszi a jobb szívfél gyűjtő vénájába A MÁJ
MÁJLEBENYKE májsejtekből májsejtgerendák centralisan: vena hepatica (elvezetés) portalis térben: arteria hepatica, portalis vena, epeút
Máj működése, feladatai epetermelés vörösvértestek szétesése után a vérfesték epefestékké alakítása, majd ebből vizeletfesték (urobilin) és székletfesték (szterkobilin) méregtelenítés>méreganyagok hatástalanítása (alkohol, gyógyszer>>májkárosító) fehérjetermelés (albumin, globulin, prothrombin) részvétel fehérje, szénhidrát, zsíranyagcserében raktározás> vitaminok, vas A-vitamin-képzés vérképző szerv a magzati életben
AZ EPEUTAK
EPEHÓLYAG máj alsó felszínén, jobb bordaívnél körte alakú tömlő máj által termelt májepe itt sűrűsödik be>>barnászöld hólyagepévé válik> 0,75 l/nap emésztési szünetben>> epe>>epehólyagban tárolódik emésztéskor az epehólyag összehúzódik és az epe a közös epevezetéken át a patkóbélbe ömlik különböző tápanyagok epehólyag-összehúzódást váltanak ki (keserű csokoládé, rántotta) epekőképződés> ha az epehólyagban az epe besűrűsödik EPEHÓLYAG
HASNYÁLMIRIGY patkóbéltől a lépig húzódik 12-14 cm hosszú hashártya mögött, hátsó hasfalhoz rögzítve részei: fej, test, farok kettős elválasztású mirigy: külső>hasnyálat termel belső>hormonokat termel
Ismétlő kérdések Sorolja fel a tápcsatorna szakaszait! Ismertesse mi a különbség a tápanyagok és az építőanyagok között! Mi a nyál szerepe, és milyen tényezők játszanak szerepet a nyálelválasztásban? A gyomorban milyen sejttípusok vannak? Mi jellemző a bélbolyhok finomszerkezetére? Soroljon fel hashártyán belüli, mögötti és alatti szerveket! Sorolja fel a máj feladatait! Mi váltja ki az epehólyag összehúzódását? Melyek a fehérje, szénhidrát és zsírbontó enzimek, és a tápcsatorna melyik szakaszában történik ezek bontása?