Rodostói kakukkok

A barokk, mint művészettörténeti stílus: Az olasz barocco szóból származik, amely kagylódíszt vagy nyakatekert díszítést jelent. A XVI. század végétõl a reneszánsz stílust felváltó irányzat. Történelmi háttere: a feudális erők megerősödése, a katolikus ellenreformáció. A barokk nem csak egyházi, hanem főúri művészet is. A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1700-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője.

Építészet: Legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel. Egyik alapmotívuma a csigavonal volt. Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jönnek létre, mind az alaprajzok, mind a homlokzatok, mind az épületbelsők kialakításánál, így mozgalmassá téve az építményeket.

Festészet: Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tárgyat, tájat ábrázolt. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedvelte. Megmozgatta a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázta ki a fény és az árnyék festői ellentétét. A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek, táj- és zsánerképek.

Szobrászat: A barokk idején szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása válik jellemzővé. A barokk szobrok mozgalmasak, diszharmonikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket. Kiemelkedő alkotó volt a nápolyi születésű Giovanni Lorenzo Bernini. Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa címet viseli, ám azt kevesen tudják, hogy ez egy szoborcsoport része.

A barokk Magyarországon: A magyarországi művészetben a barokk stílus az 1620-as évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. Első pártfogói a katolikus egyház, illetve a jezsuiták, a magyar főnemesség és a bécsi udvar voltak, s az új stílus első emlékei akkor jelentek meg, amikor e három tényező érdekei tartósan összetalálkoztak.

Várak és kastélyok a magyar-barokk jegyében: A 18. századra felerősödött az ellenreformáció, amely a magyar katolikus templomok nagyszabású építésének, illetve felújításának időszakát hozta magával. A magyarországi templomok többsége ma is a barokk stílus jegyeit hordozza. Ez az építészeti stílus kedvezett a világi építészetnek is. Kastélyok, paloták, vidéki udvarházak, szállodák, laktanyák sora épül a barokk jegyében, neves német és olasz mesterek közreműködésével.

Barokk festészet és szobrászat: Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot vagy pl. valamilyen tájat ábrázol. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedveli. Megmozgatja a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázza ki a fény és az árnyék festői ellentétét. A barokk korszak szobrászai tudatában voltak annak, hogy a plasztika komolyabb hagyományokra támaszkodhat, mint a festészet vagy az építészet: az antikra. Az ókori művészek örököseinek érezték magukat, s alkotásaikat mindig az antik emlékekhez mérték.

Barokk a magyarság szolgálatában: A magyaroknak az irodalomban volt a legnagyobb sikerük a barokk korában. A katolikus megújulás jegyében született, noha nagy műveket alkottak egyes protestáns szerzők is. Az irányzat uralkodó műfaja a korban non plus ultrának tekintett eposz. Pázmány Péter

Köszönjük figyelmüket! Csapattagok: Kalló Patrícia Jurcziszak Elisabeth Albert Réka Molnár Alexandra