A NÉGY FŐELEM Tűz,víz,levegő és föld

FELHŐK & RÉSZECSKÉK

A FEHÉR FÉNY SZÍNEI A híres angol tudós, Isaac Newton volt az első, aki megmagyarázta a szivárványt a XVII. században, Descartes korábbi optikai munkásságának felhasználásával Megmutatta, hogy a napfény különböző színekből áll, amit az ember szeme nem tud elkülöníteni. Valójában, amikor megnézed a Napot délben (légy óvatos, néhány másodpercnél ne tartson tovább), fehérként jelenik meg. 

A FÉNY SZÍNEK SOROZATA A Nap színspektruma Piros narancs sárga zöld Kék, indigó és ibolya melyet látható spektrumnak nevezünk. infravörös (amit szemünk nem észlel, de bőrünk hőként észleli) és az ultraibolya (amitől lebarnulunk).  A Nap színspektruma

A PRIZMA A fény továbbterjedése mindig egyenes vonalú, de az iránya megváltozhat, mikor útjába teszünk egy akadályt. Annak bemutatására, hogy a fehér fény valójában színek keveréke, Newton háromszög alakú üveget használt, amit prizmának hívunk. Amikor a fény átmegy a prizmán, megváltozik az iránya (amit fénytörésnek nevezünk). A törési szög az egyes színeknél más és más, így amikor a fény átmegy a prizmán hét különböző színt ad (nézd meg a képet). A fényről azt mondhatjuk, hogy felbontottuk.

A SZIVÁRVÁNY Ahhoz, hogy szivárványt lássunk, két dologra van szükségünk: Napra (aminek a hátad mögött kell lenni) és esőcseppekre. Amikor az esőcseppek lebegnek a légkörben, mindegyikük kicsi prizmaként viselkedik. A napsugár áthalad az esőcseppeken, és a fény megtörik, szivárványt hoz létre. Szemünkkel a cseppekből érkező piros színt magasabban látjuk az égen, noha a vízcseppek alacsonyabban vannak az égen, és ibolyaszíneket küldenek felénk.

A SZIVÁRVÁNY ALAKJA 1 A szivárvány teteje (piros szín) és a megfigyelő között 42 fokos szög van. Mivel ez a szög állandó marad, szemeiddel egy félkört látsz valahol a távolban. Ha repülőn utazol, láthatod a teljes kört!  A szivárvány teljes kör lenne, ha a Föld nem lenne az útjában.

A SZIVÁRVÁNY ALAKJA 2 A nagy esőcseppek (néhány milliméter átmérőjűek) fényes szivárványt adnak, míg a kicsi cseppek (például, amik a ködben fordulnak elő), halvány szivárványt hoznak létre. Ha süt a nap, Te is készíthetsz szivárványt a kertben! Az öntöző cseppjei hasonlóan viselkednek, mint az esőcseppek.

Szivárvány akkor keletkezik, ha a megfigyelő  mögül érkező napsugár a megfigyelő előtt  levő cseppekre esik, amelyek megtörik és  visszaverik a fényt. A vízcseppre eső A fénysugár útja. A fény   B-nél lép be a cseppbe. Megtörik, C-nél éri el a vízcsepp túlsó oldalát, és D-hez verődik  vissza, majd az E útvonalon halad tovább. Az F szög a továbbhaladó sugár és vörös fény közötti eltérés mértéke: 180o–42o=138o. A különböző színű fénysugarak különböző szögekben törnek meg és verődnek vissza, ezért látja a megfigyelő a szivárvány színeit.

FORRÁSAINK http://hu.wikipedia.org/wiki/Sziv% C3%A1rv%C3%A1ny http://www.atmosphere.mpg.de/eni d/3__Nap__s_a_felh_k/- _Sziv_rv_ny_34g.html http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/ teazo/miert/m99/szivarvany.html http://www.hotdog.hu/magazin/ma gazin_article.hot?m_id=21938&h_i d=92171&a_id=529610

KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Bajusz Emese Csernus Fanni Karsai Kármen