„Budapest az élhető világváros a XXI. század elején” Város- és Gazdaságfejlesztési Fórum 2007. június 14. Budapest, Városháza.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon A Magyar Tudomány Hónapja Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon.
A Vállalkozásfejlesztési munkacsoport
TERÜLETI SZEMPONTBÓL VERSENYKÉPES ÉS KIEGYENLÍTETT MAGYARORSZÁGÉRT Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Fejlesztéspolitika a verseny- képesség szolgálatában Dr. Tétényi Tamás Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának ügyvezető elnöke A közgazdaságtudomány.
Tudapest Kabinet „Legyen Budapest Közép-Európa vezető központja a K+F, az innováció az oktatás és a humánerőforrás-fejlesztés területén.” Céljai: – versenyelőnyt.
M I A HASZNA A KLASZTEREKNEK A GYORS FEJLŐDÉSBEN ? A Z AKKREDITÁLT KLASZTER KKV - K SZÁMÁRA KIHASZNÁLHATÓ ELŐNYEI, AZ INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT LEHETŐSÉGEI.
1 Hasznosítható pedagógiai konzekvenciák a K+F területén Veszprém Workshop Prof. Dr. Bábosik István Prof. Dr. Bábosik István
1 Zászlóshajó komplex programok és felsőoktatás az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kátai Gábor felsőoktatási témavezető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
I NFORMÁCIÓS T ÁRSADALOM T ECHNOLÓGIÁI PÓLUS Dr Magyar Gábor BME
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program felsőoktatást érintő részei Dr. Peredy Zoltán GKM Innovációs és K+F Főosztály
A Nemzeti Fejlesztési Terv Logisztika a gyakorlatban Nemzetközi Szakkiállítás Szeptember 12. Jobbágy Valér Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások.
LOGISZTIKAI OKTATÓK TANÁCSKOZÁSA MISKOLCTAPOLCA 2002 MÁJUS 31 NÉMON ZOLTÁN GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A SZÉCHENYI TERVBEN.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
Az IKT a gazdaság szolgálatában
Egy esély a felzárkózásra: Magyarország mint Európa egyik logisztikai központja Chikán Attila A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Logisztikai,
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
A felsőoktatás kapcsolódása a vállalati törekvésekhez Felsőoktatási intézmények a magyar klaszterekben Dr. Nádai László Főosztályvezető Oktatási és Kulturális.
Az Egyetem, mint az innováció motorja ELTE Innovációs Nap Az Egyetem, mint az innováció motorja Fábián István, rektor Debrecen, február 26.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Hegyi Csilla osztályvezető Innovációs és K+F Főosztály
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
1 Logisztika Szakirány—II. 5.téma Logisztika Szakirány—II. 5.téma Az állam és a magánszféra kooperációja PPP – Public Private Partnership Prof.Dr.,Dr.hc.Knoll.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Egyetemek és vállalatok együttműködése a kutatásban és fejlesztésben
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Versenyképes, gyakorlatorientált felsőoktatás Magyarországon Dr. Tuka Katalin főosztályvezető-helyettes Tudománypolitikai Főosztály augusztus 30.
Kisvállalkozások alkalmazkodás és versenyképesség Kállay László GKM.
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
Határon átnyúló vállalkozásfejlesztési kapcsolatok.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
Kormányszóvivői tájékoztató. Lendületbe hozzuk a vállalkozásokat Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter.
1 Szellemi tőke szerepe a tudástársadalom korszakában
Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2100 Gödöllő, Tessedik S.u. 6. Tel.: 28/ ; Fax: 28/ Élethosszig tartó.
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
9 tézis a jövő településfejlesztéséhez Kistérségek fejlettségi rangsora.
Sikeres ipar-egyetemi együttműködés Pannon Egyetem - KÜRT Zrt. Dr Remzső Tibor pályázati igazgató egyetemi docens Microsoft Innovációs Nap november.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Klaszterek, Akkreditált Klaszterek pályázati lehetőségei Okos Jövő Innovációs Klaszter O KOS J ÖVŐ I NNOVÁCIÓS K LASZTER K LUBEST február 10. NOS.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány
A kutatóegyetemek helye az innovációban (Ahogy mi látjuk) Dr. Greiner István alelnök Magyar Innovációs Szövetség június 22.
Vállalkozásfejlesztés Kazincbarcika térségében Wächter Balázs.
Aktuális pályázati lehetőségek Okos Jövő Innovációs Klaszter O KOS J ÖVŐ I NNOVÁCIÓS K LASZTER K LUBEST június 16. NOS Kft.
Debrecen, Magyarország
Okos Jövő Fórum 2015 Smart Future Fórum 2015 Győr A Széchenyi István Egyetem és az Okos Jövő Innovációs Klaszter közös rendezvénye.
Pécs és térsége gazdasága Pólus és a K+F+I november 27. Dr. Síkfői Tamás.
KKV-k külpiacra lépése és finanszírozási lehetőségeik *** A HITA szerepe a kereskedelemfejlesztésben Miskolc, november 13.
Az innovációs folyamatok rendszere, és a decentralizált pályázati források Brunda Gusztáv innovációs menedzser szakközgazdász
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
A magyarországi K+F politika
Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH)
A Székesfehérvári Foglalkoztatási StrAtégia Javasolt célrendszere
Előadás másolata:

„Budapest az élhető világváros a XXI. század elején” Város- és Gazdaságfejlesztési Fórum június 14. Budapest, Városháza

Köszöntő Nagy Miklós Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

Budapest városfejlesztési stratégiája Ikvai–Szabó Imre főpolgármester-helyettes

Kiemelt fővárosi projektek a városüzemeltetés területén ( ) Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes

Budapest építészeti stratégiája Beleznay Éva megbízott főépítész

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus program Nagy Miklós ügyvezető igazgató Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

A jövő technológiái tervezve Információs és kommunikációs technológia BiotechnológiaAnyag- és nanotechnológia Fejlett adattárolásMesterséges szervekBiokompatibilis felületek Mesterséges intelligenciaBiocsipFűtőanyagelemek Számítógépes egészséggondozásBiomimetikaFunkcionális polimerek Távoktatás (ill. tanulás)KlónozásIntelligens anyagok Elektronikus újságokGenetikai átalakításokMiniatürizálás Ember-számítógép interfészGenetikai gyógyászatÉrzékelők Moduláris szoftverCélzott gyógyszerelésSzupravezető anyagok Neurális hálók Optikai számítógépek Intelligens ágensek Mindenütt jelenlévő számítástechnika – „UbiComp” Virtuális valóság alkalmazása ELGOSCAR ♦ Biotechnológia … 2006/

Fejlesztési pólusok és tengelyek NFÜ - 2 -

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program Hosszú távú célokHosszú távú célok Innovációvezérelt, tudásbázisú gazdaság megteremtése; fejlődőképes hazai kis- és közepes vállalatok megerősítése; nemzetközi versenyképesség növelése Elvárt eredményekElvárt eredmények K+F ráfordítások arányának növekedése a GDP-hez viszonyítva; KKV szektor megerősödése, nemzetközi versenyképesség (export) és beszállítói képesség növekedése FinanszírozásFinanszírozás Országosan ~ 600 mrd Ft; Európai uniós források + Hazai K+F források (innovációs alap) + Magántőke - 3 -

Támogatásra jelölt területek: Egészségipar Környezetipar Információs és kommunikációs technológiák fejlesztése Elsődleges célok a nemzetközi gazdaság irányítási-, a turisztikai és kulturális szerep erősítése, a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, élhetőbb városi terek kialakítása, és a tudásipar illetve a high-tech iparágak lehetőségeinek bővítése. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program - 4 -

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus stratégiai koncepció jövőképe A Pólus erősíti Budapest nemzetközi láthatóságát; Budapest az adottságai révén az EU tudásgazdaságának fontos nemzetközi központjává válik; Erős, integrált gazdasága egyre kevésbé küszködik a dualitás problémájával (a KKV-k tőkeszégenyek, hogy kutassanak a nagyvállalatok pedig nem vonják be őket kutatásaikba); A fővárosi high-tech gazdaság (gyógyszeripar, gépipar, környezetipar, ICT szektora, stb.) az egyetemek, kutatóintézetek és a gazdasági élet szereplőinek együttműködése révén fejlődik; Budapest „kapu” a külföldi innovációk fogadásában és „híd” a hazai központok felé történő továbbításában

Gyengeségek, fejlődési lehetőségek Törésvonalak találhatók a tudásbázis „pillérei” között (a külföldi nagyvállalatok, KKV és a hazai K+F, egyetemek erőviszonyai egyenlőtlenek), a kooperáció gyenge; hiányoznak a technológiai és szolgáltató transzfer intézmények, irodák; a munkaerőpiac kereslet és a képzési struktúra kínálata nincs egyensúlyban; a kooperáció motivációinak hiánya tapasztalható (a kooperáció nem az innovációs lánc kiépülését szolgálja, az egyetemek nem érdekeltek a piaci hasznosításban, az alap-és alkalmazott kutatások aránya nem megfelelő, kölcsönös a bizalmatlanság); az állami K+F finanszírozás lecsökkent, a vállalati ráfordítások aránya alacsony, a kockázati tőke korlátozott; a Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program célja a tudásgazdaság szereplői közötti kooperáció ösztönzése, annak érdekében, hogy a gazdaság innovatív termékeket hozzon létre

Klaszterépítés Kormányzat ÖNKORMÁNYZAT Hálózatképző intézmények Külső finanszírozók Cégek Akadémiai szféra Egyetemek Kutató Intézetek Lényeges gyakorlati szempontok: Kulcsszereplők bevonása a piacról (keresleti és kínálati oldalról egyaránt), technológiai, kutatás-fejlesztési, oktatás-képzési, jogalkotói, és adminisztrációs oldalról Szabó Gábor - 7 -

A támogatások több OP forrásból tevődnek össze, a pályázók pedig versenyeznek egymással A vállalkozás-fejlesztési támogatások esetén a klaszterek, ill. a klaszterkezdeményezések versenyeznek. A horizontális gazdaságfejlesztési támogatások esetén az első évben az önkormányzatok, később az önkormányzatok a klaszter-kezdeményezésekkel társulva versenyeznek

A program vállalkozásfejlesztési pillére az alábbi területeken támogatja a klaszteresedő vállalatokat üzleti szolgáltatások beszerzése, célzott humán erőforrás fejlesztés, gépek, berendezések beszerzése, fizikai infrastruktúra fejlesztése, visszatérítendő finanszírozási források nyújtása

Irányelvek A támogatási program hatékonyságának növelése érdekében a célcsoport kiválasztásában a fókuszálást erősíteni kell mind a tematikus pólusok, mind pedig a valós piaci folyamatok irányában. A jól definiált, a piacon már bizonyított termékcsoportok, termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére fókuszálunk, ezért döntő jelentőségű a finanszírozási konstrukciók modellezése. Definiálni szükséges az állami közvetítő intézményrendszerrel kapcsolatos kockázatokat is. Meg kell határozni a programhoz kapcsolódó egyetemi, illetve magyar kutatóintézeti szféra szerepét. A cégkommunikációs és a klaszter inkubációs módszertan kidolgozása szükséges

A célcsoport analízise mikro kis közepes nagy erősnormá l gyenge kereskedelmi bankok bank és/vagy faktor követelés- finanszírozás finanszírozhatatlanok Vállalati méretFinanszírozás módszere

Klaszterépítés folyamata Dr. Szabó Gábor

Hálózatfejlesztési Központ Susuk István programkoordinációs igazgató Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ Tel: E - Mail: ITT Pólus Iroda Dr. Magyar Gábor stratégiai igazgató Budapesti Műszaki Egyetem Tel: E - Mail: Medi Pólus Iroda Dr. Pörzse Gábor igazgató Semmelweis Egyetem Tel: /3820 E - Mail: Öko Pólus Iroda Dr. Záray Gyula professzor Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Tel: E - Mail: Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus

Dr. Nagy Miklós ügyvezető igazgató 1072 Budapest, Rákóczi út 18. Postai cím: H-1364 Budapest 4., Pf.: 226. Telefon: Fax: Internet: Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

Kérdések, hozzászólások