Pethőné Nagy Csilla: Az olvasásfolyamat - szakaszos olvasás Pókhálóábra Jóslás+jóslástáblázat Képalkotás T-táblázat Történetpiramis Halmazábra Rövid esszé

A professzor és a révész KARAKTERÉPÍTÉS, MŰFAJHIPOTÉZIS PÓKHÁLÓÁBRÁVAL

Mi erre a bizonyíték? Miből gondolja? (korlátozott információ) Jóslástáblázat Mit gondol, mi fog történni? (hipotézis) Mi erre a bizonyíték? Miből gondolja? (korlátozott információ) Mi történt valójában? (hipotézis ellenőrzése)

A professzor és a révész Volt egyszer egy öreg révész, aki a Gangesz partján élt egy kis kunyhóban. Régesrégóta, ameddig csak vissza tudtak emlékezni az emberek, az ő családja ingázott a folyón. Révész volt az apja, és az volt a nagyapja is előtte. Mint a többi falujabeli, szegény volt a révész. A pénz, amit azzal keresett, hogy átvitte az embereket a folyón, alig volt elég arra, hogy a családját megetesse. Még fiatal fiú volt, amikor révész lett, s azóta egyfolytában ezt végezte. Bár az élete nehéz volt, ő sohasem zúgolódott, mert örült, hogy szolgálatára lehet utasainak. A révész igen sokat tanult az életről, miközben az utasaival beszélgetett. Hallott a városi életről, de nem tudta megérteni, miért akarnak az emberek ott élni. Úgy látszott, a városi emberek egész életüket rohanással töltik, és nincs idejük gondolkozni. A révész lassan evezett. Nem kellett sietnie. Volt ideje beszélgetni, és volt ideje gondolkozni.

A professzor

Mi erre a bizonyíték? Miből gondolja? (korlátozott információ) Jóslástáblázat Mit gondol, mi fog történni? (hipotézis) Mi erre a bizonyíték? Miből gondolja? (korlátozott információ) Mi történt valójában? (hipotézis ellenőrzése)

Egy napon egy jólöltözött ember szállt a csónakjába, fényes irattáskával. Elegáns öltönye és szépen fényesített cipője volt. Úgy festett, mint egy városi úriember. A révész lassan evezni kezdett a folyó túlpartja felé. Egy idő múlva a városi ember megszólalt: – Barátom – kérdezte, tanultál valaha történelmet? – Nem, uram – mondta a révész. – Micsoda? – lepődött meg a városi ember. – Nem tanultál történelmet? Nem tudod, milyen fontos a történelem? Nem, vagy büszke az ország történetére? Miért nem tudsz a történelemről?

A révész megrázta a fejét. – Nem tudok semmit a történelemről, uram. Nem tudok olvasni. Sohase jártam iskolába, és így nem tanultam történelmet. – Nem tanultál? Folytatta az ember. Nincs mentség arra, ha valaki nem tanul. Azért tartunk itt. De földrajzot sem tanultál? – Nem, uram – felelte a révész. – Semmit se tudok földrajzból. – Nos – mondta az ember –, a földrajz beszél nekünk a világról. Te nem tudsz semmit a világról, országokról, hegyekről és folyókról. – Sohasem jártam iskolába – mondta a révész. – Semmit se tudok ezekről a dolgokról.

Néhány perc múlva az ember megkérdezte: – Tanultál természettudományt? – Ter-mészet-tudományt? Nem, uram. – Nem hallottál természettudományról? – csodálkozott az ember. – A Nap, a Hold járásáról, apályról, dagályról, arról, hogyan működnek a dolgok. A tudósok ma a legfontosabb emberek. Nézz rám. Én természettudós vagyok. Látod az irattáskám: fontos könyvekkel és írásokkal van teli. A természettudomány professzora vagyok. Ha nem ismered a tudományt, nem ismered a világot. Nem tanultál semmit. És ha nem tudsz semmit, akárha halott lennél. A révész szomorúnak látszott. Még soha se beszéltek vele így. Érezte, hogy semmit sem tud, a sok, könyvbe rejtett tudást sohase tanulta.

T-táblázat A révész A professzor

Mi erre a bizonyíték? Miből gondolja? (korlátozott információ) Jóslástáblázat Mit gondol, mi fog történni? (hipotézis) Mi erre a bizonyíték? Miből gondolja? (korlátozott információ) Mi történt valójában? (hipotézis ellenőrzése)

Hirtelen sötét felhők vonultak át az égen Hirtelen sötét felhők vonultak át az égen. A csónakot nagy hullámok dobálták, és mennydörgés robaja hallatszott. – Elkap bennünket a vihar – szólt a révész. – Tud úszni? A professzor rémültnek látszott, és belekapaszkodott az aktatáskájába. – Egek! – kiáltotta. – Nem tudok úszni. Sohase tanultam. A kis csónak vadul hányódott előre-hátra a szélben és a hullámzásban. Villámlott és zuhogott. Egyszerre csak egy hatalmas hullám felborította a csónakot, és a két ember belezuhant az örvénylő vízbe. Az öreg révész szeme előtt eltűnt az utasa, s ő maga lassan kifelé úszott a part biztonságába. A professzor az irattáskáját szorongatva lesüllyedt, és eltűnt a folyó sötét vizének mélyén. hindu népmese (FISHER, Robert: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel, Műszaki Könyvkiadó, 2000, 108-109.o.)

Visszatérés a műfaj-jósláshoz Történetséma (archetípus) Kreatív írás: Révészünk a nagyvárosban…

Történetpiramis ––– (1 szó, a főszereplő) ––––– –––– (2 szó jellemzés) –––– ––––– –––– (3 szó a helyszínre) –––– ––– –– ––– (4 szó a problémáról) –– ––– –––– –––– ––––– (5 szó az egyik eseményről) ––– ––– –– –– ––––– ––– (6 szó egy másikról) –––– ––– ––– ––– ––– –– –– (7 szó egy harmadikról) ––– ––– ––– ––– –––– ––– ––– ––– (8 szó a megoldásról)

PETER FAIMAN (rend.) CROCODILE DUNDEE I-II.

ROBERT ZEMECKIS(rend.): SZÁMKIVETETT

ÖRKÉNY ISTVÁN: IN MEMORIAM DR. K. H. G. – Hölderlin ist Ihnen unbekannt? – kérdezte Dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta. – Ki volt az? – kérdezte a német őr. – Aki a Hyperiont írta – magyarázta Dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine? – Kik ezek? – kérdezte az őr. – Költők – mondta Dr. K. H. G. – Schiller nevét sem ismeri? – De ismerem – mondta a német őr. – És Rilkét? – Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte Dr. K. H. G.-t.

Mi a tudás? Hol, hogyan, kitől tesz, tehet szert az ember „tudásra”? Érdemes-e tanulni? Ha igen mit és miért? Ha nem, miért nem? Mit tanít az iskola? Mit, hogyan értékel az iskola? Kire mondjuk, hogy sokat tud, és kire, hogy bölcs? Milyen érvek szólnak a professzor, milyenek a révész „igazsága”mellett? Szembeállíthatóak az érvek?

A TUDÁS SZERVEZŐDÉSI FORMÁI (Csapó Benő nyomán Bárdossy Ildikó táblázata) Szakértelem szakterület szerveződési elvei meghatározók Szakterülethez kapcsolódó tudás, kész sémák, megoldások, fogások összessége Tartalomfüggő, nem, vagy szűk korlátok között transzferálható Műveltség egyént körülvevő társadalmi közeg, tágabb kultúra meghatározó Releváns, felhasználható, társadalmilag értékes tudás (tájékozottság, eligazodás, áttekintés…) Közepesen tartalomfüggő, bizonyos határok között transzferálható (való életben is hasznos/ítható) Kompetencia pszichológiai meghatározottságú rendszer Készségek, képességek rendszerré szerveződése révén alakul ki, viszonylag kevés elem végtelen sokféle kombinációja Kevésbé tartalomfüggő, széles körben transzferálható

Mi a kompetencia? Komplex problémamegoldó képesség Változatos élethelyzetekben alkalmazásképes tudás Külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesülése Komplex pszichológiai meghatározottságú rendszer: mozgósítható ismeret, kognitív és gyakorlati képességek, szociális, magatartási komponensek, beállítódások, értékek, érzelmek

A gondolkodás (tudás) szintjeinek Bloom-féle modellje Ismeret azonosít, leír, összegyűjt, meghatároz, felidéz, megjelöl, felsorol, válogat, reprodukál, azonosít Megértés megkülönböztet, felbecsül, megmagyaráz, általánosít, kiterjeszt, példáz, újraír (vagy mond), összegez, kiegészít, kódot vált (lerajzol) Alkalmazás megcserél, bemutat, módosít, megjósol, megold, felhasznál, használ, demonstrál Elemzés különbséget tesz, összevet, csoportosít, okot és/vagy következményt keres, részekre bont Egybefoglalás tervez, kombinál, megoldást javasol, összeállít, (szöveget) alkot, módosít, átalakít Értékelés megítél, kritizál, érvel, cáfol, bizonyít, összegez, rangsorol, dönt, feltételeket szab, kritériumokat állít

fontos tanári kompetenciák reflexivitás, tanári önreflexió a találgatás, alternativitás támogatása támogató, biztonságos tanulási környezet kialakítása fontos tanári kompetenciák az interaktív tanulási folyamatot támogató módszertár birtoklása problémamegoldás, konfliktuskezelés szaktudományos, pedagógiai, didaktikai, pszichológiai tudatosság folyamatok tervezése (projektálás, döntés, kivitelezés, visszacsatolás, értékelés)

Hogyan kell úszni (háton)? A hátúszáshoz a mély vízben feküdjünk fel a hátunkra. A vízfekvésnél ügyeljünk az egyenes tartásra, mert ha a csípőnket leengedjük, elsüllyedünk. Karjainkkal felváltva körözzünk hátrafelé, a vízbe nyúlva tenyerünkkel mint lapáttal toljuk a vizet törzsünk mentén a láb irányába. Térdünket enyhén behajlítva segítsük lábfejünk felfelé csapkodó mozgásával a kézmunkát. Fejünket kissé döntsük előre. Mozgásunk ritmusához alkalmazkodva vegyünk levegőt. A hátúszás nyújtja a testet, kíméletesen mozgatja át a gerincet és az ízületeket, és megment a mély vízbe való belefulladástól.

Dolák-Saly Róbert: Madáretető, Európa Könyvkiadó, 2004.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!