Vevő-beszállító kapcsolatok típusai, hogyan feleljünk meg az elvárásoknak ? „Hogyan váljon, vagy maradjon tudatosan beszállító partner a hazai és nemzetközi ellátási láncban ?” Molnár Attila

Ide egy jó kínai idézet kellene, helyette….. 1, …szeresd ellenfeledet, mert nélküle nem érhetnél el sikert! 2, …egy férfi belép a Mercedes gyár titkárságára, köszön, majd „a beszerzési igazgatót keresem!” imígyen kezdi. „Hr. Fischer már nem dolgozik nálunk, elment a konkurenciához, a BMW-nél megtalálja” hangzik a válasz. …….

„elviseljük-e egymás szagát?” Ad/1, idegeneket általában nem szeretünk (elsőre), ezért meg kell ismernünk…hogy ne legyen idegen, valamint kiderüljön, hogy szerethető-e? „elviseljük-e egymás szagát?”

2. BESZERZÉS

Bevezetés

HONNAN JÖTTEK? KIT (MIT) KÉPVISELNEK? MIÉRT JÖTTEK?

2.1. A beszerzés feladatai

2.1.1. A beszerzés szerepe Vállalkozások Közintézmények Non-profit szervezetek Anyagok Eszközök Berendezések Szolgáltatások Termékek!

2.1.1. A beszerzés szerepe A rendszer teljesítményének előmozdítása Pontosság, gyorsaság Minőség javítása Költségcsökkentő lehetőségek feltárása Innovációban játszott szerep Fontos ötletek forrása lehet… Folyamatok fejlesztésében játszott szerep… Információforrás Piaci trendekről Termékek beszerezhetőségéről Piaci árakról, új technológiákról, stb. Kapcsolat a külvilággal Image alakító tényező

2.1.2. A beszerzés helye a szervezetben centralizált 1. decentralizált

2.1.2. A decentralizált beszerzés előnyei, hátrányai (a szervezet szempontjából) A beszerzési költségekért, az ellátás biztosításáért a felelősség közvetlen, nincsenek olyan áttételek, amelyek áthárításra adnának lehetőséget A beszerzéseket külön-külön hajtják végre, így a nagy tételekből adódó kedvezmények elmaradnak. Kevesebb koordinációt igényel, hiszen a beszerzési szervezet közvetlenül kapcsolódik a felhasználóhoz, így az igények jobban megismerhetők Az egyes beszerzési szervezetek nemegyszer külön-külön tárgyalnak ugyanazzal a beszállítóval, így nincs egységes fellépés a „beszállítókkal szemben”. A felhasználóval való kapcsolat kevésbé bürokratikus működést eredményezhet. A piaci információ széttagolt, a tapasztalatok nem (vagy nehezen) adódnak össze. Vevőorientáltabb Rugalmatlanabb, az egyes beszerzések nem (vagy nehezen) átcsoportosíthatók. Közvetlenebb kapcsolat a beszállítókkal Az egyes anyagok, alkatrészek stb. standar- dizációja nehezen megoldható.

2.1.3. A beszerzési szervezet belső kapcsolatai (más szervezeti egységekkel) Teamek Spontán Tudatos

2.1.4. A beszerzési szervezet külső kapcsolatai (vevő-szállító kapcsolat) Cég (szervezet) Beszállító beszerző

2.1.4. A vevő-szállító kapcsolatok két modelljének összehasonlítása   Versenyeztető modell Együttműködési modell Kapcsolat jellege -   a beszállító ellenfél -   bizalom hiánya -   viták, elzárkózás -   a beszállító partner -   bizalom -   közös problémamegoldás -   információk átadása Szállítók száma Sok Egy, vagy kevés Kapcsolat hossza Egyszeri, rövid táv Közép-, hosszú táv Szerződés Szabályozott, merev Rugalmas, keretet ad Közös tevékenység Nincs Lényeges Termelés, tevékenység Elkülönül Integrált, összekapcsolt Rendelés Alkalomszerű Gyakori, kis (közepes) tétel Tárgyalási stratégia Győztes-vesztes Mindkét fél számára előnyös Szállítókiválasztás Versenyeztetés Tárgyalás

2.2. A beszerzési folyamat A szükséglet azonosítása A beszerzési for- rás felkutatása A beszállító kiválasztása A rendelés feladása A megrendelt áru beérkezése Az áru ellenér- tékének kie- gyenlítése Egyéb feladatok

2.2.3. A beszállító kiválasztása

2.2.5. A megrendelt áru beérkezése =

Az kizárt, mert azt nem tudom!!!! 2.2.7. Egyéb feladatok Az kizárt, mert azt nem tudom!!!! Tönkrement 2 nap alatt!!!! Göngyöleg kezelése Beszállító értékelése Stb.

2.3. A beszerzés módszertana

2.3.1. A szükségletek elemzése

2.3.1. Specifikáció kiválasztásának szempontjai Márkanév Gyakran használt termékek. Minőség fontosabb, mint az alacsony ár Minta Nehéz a minőség előzetes megítélése, könnyebb leírni (megmutatni) az igényeket. Műszaki leírás Beszállító nem képes a termékterv elkészítésére. Illeszkednie kell a megadott terméknek a meglévő technológiához Összetétel leírása Általában élelmiszer-, vagy vegyipari termékeknél. Biztonsági, vagy környezetvédelmi szempontok kiemelten fontosak. Funkcionális leírás A beszállító nagyobb tapasztalattal rendelkezik, mint a vevő. Gyorsan változó technológia.  

2.3.2. Piacelemzés

2.3.3. Árelemzés

2.3.4. Értékelemzés

2.4. Szállítóértékelési módszerek

2.4.1. Hagyományos szállítóértékelési módszerek Beszállítási adatlap Beszállító neve:……………. Termék neve:……..………Dátum:……………. Jellemzők Gyenge Megfelelő Kiváló Ár Szállítmány pontos beérkezése Hibás, vagy nem megfelelő termékek aránya Szállítmány hiánymentessége Csomagolás Előnye: egyszerű Hátránya: szubjektív, nem konkrét adatokra épül

2.4.2. Súlyozott pontrendszer Példa a súlyozott pontrendszer alapján történő értékelésre Szempont Súly Mérték Szállítás 40% Pontosan beérkező szállítmányok/összes szállítmány Minőség 35% Hibás termékek aránya/összes termék Ár 25% Legalacsonyabb ár/átlagár

2.4.2. Súlyozott pontrendszer A két vizsgált beszállító teljesítménye „A”beszállító „B”beszállító 18 pontos szállítás/20 beszállítás 16 pontos szállítás/20 beszállítás 19 hibátlan szállítás/20 beszállítás 18 hibátlan szállítás/20 beszállítás 5Ft/6Ft=0,83 5Ft/5Ft=1 „A”beszállító teljesítménye: „B”beszállító teljesítménye: (18:20)X40+(19:20)X35+0,83X25= =90% (16:20)X40+(18:20)X35+1X25= =88,5% Előnye: szubjektív elemeket minimalizálja Hátránya: költséges (adat- és időigény)

Példa:A beszerzéshez kapcsolódó főbb költségek: 2.4.3. Költségalapú szállító értékelési módszerek A. Költségarányok módszere Példa:A beszerzéshez kapcsolódó főbb költségek: Beszerzési ár Minőség költsége (termékvizsgálat, javítás, visszaküldés stb.költsége) Szállítási költségek (fuvarozási, hiány miatti állásidő, helyettesítés stb. költsége )

Az előzőekből képezhető arányszámok: Minőség/költség arány= 2.4.3. Költségalapú szállító értékelési módszerek A. Költségarányok módszere Az előzőekből képezhető arányszámok: Minőség/költség arány= =Σminőségköltség/Σbeszerzés értéke Szállítás/költség arány= =Σszállítási költség/Σbeszerzés értéke

„A”beszállító „B”beszállító 2.4.3. Költségalapú szállító értékelési módszerek A. Költségarányok módszere „A”beszállító „B”beszállító Ár: 5000,-Ft/db Ár: 5100,-Ft/db Minőség/költség arány: 3% Minőség/költség arány: 1% Szállítás/ költség arány: 2% Szállítás/ költség arány: 1% „A”beszállító arányos ára: „B”beszállító arányos ára: 5000+(0,03X5000)+(0,02X5000)= =5250 5100+(0,01X5100)+(0,01X5100)= =5202 Előnye: számszerűsít, összemérhetővé teszi a vizsgált tényezőket Hátránya: jelentős adat- és időigény

Beszerzés előtt, közben és után jelentkező költségek 2.4.3. Költségalapú szállító értékelési módszerek B. A tulajdonlás teljes költsége Beszerzés előtt, közben és után jelentkező költségek Beszerzési ár A beszerzés lebonyolításával kapcsolatos költségek A készletezés költségei (raktározás, tőkelekötés, biztosítás stb.) A minőség költségei A szállítás megbízhatóságával kapcsolatos költségek Az elveszett eladások, vagy üzleti lehetőségek Előnye: rámutat a tényleges költségekre Hátránya: nehéz számszerűsíteni bizonyos tényezőket, időigényes

(LAR) szállítmány elfogadási mutató 98% Célkitűzések! (LAR) szállítmány elfogadási mutató 98% (OTD) beszállítói pontosság 95% (±) (PPM) alkatrész mutató 5000 alatti

2.5. Közbeszerzés Állami megrendelések, közpénzek Költségvetési intézmények beruházásai, beszerzései (vásárlásai)

Elérhetőségeim: Mobil: 20/495-2731 e.mail: madea@pr.hu

Remélem nem unatkoztak!