Tessedik Sámuel Főiskola Mikroökonómia Gödör Zsuzsanna főiskolai adjunktus Gazdaságtudományi Intézet 102. szoba godor@zeus.tsf.hu

Tematika Piac és piaci mechanizmus A fogyasztói magatartás A kereslet A termelés A termelés költségei A vállalati kínálat tökéletes verseny esetén

Irodalom Előadások, szemináriumok anyaga Solt Katalin: Mikroökonómia, TRI -MESTER Bt. 2001. Daruka Magdolna – Simanovszky Zoltán: Mikroökonómia feladatgyűjtemény, TRI -MESTER Bt., Tatabánya 2003.

Évközi tanulmányi követelmények Nappali tagozaton a gyakorlatok rendszeres látogatása, legfeljebb a TVSZ szerinti hiányzás lehetséges. Nappali tagozaton a félév folyamán 2 zárthelyi dolgozat megírása kötelező, az előre kiírt időpontban. A ZH-ról való hiányzást igazolni kell! Levelező tagozaton nincs külön évközi követelmény.

Értékelés módszere Nappali tagozaton az aláírás feltétele a 2 zárthelyi dolgozat megírása, ezekből minimum 17 pont elérése.. A zárthelyi dolgozatokból megszerezhető pontszám 40. Az elért pontszám a kollokviumi jegy kialakításánál is figyelembe vételre kerül. A kreditpontok megszerzéséhez legalább elégséges kollokviumi jegy szükséges. A számonkérés írásbeli dolgozat formájában történik. Értékelési szempontok: 0-50% elégtelen, 51-63% elégséges, 64-75% közepes, 76-87% jó, 88-100% jeles.

Értékelés módszere Levelező tagozaton: A kreditpontok megszerzéséhez legalább elégséges kollokviumi jegy szükséges. Értékelési szempontok: 0-50% elégtelen, 51-63% elégséges, 64-75% közepes, 76-87% jó, 88-100% jeles. Megajánlott jegy: A félév során előre meghatározott időpontban lehetőség van egy zh megírására, amelynek sikeres teljesítésével megajánlott jegy szerezhető. Az értékelés szempontjai ugyanazok, mint a vizsgaidőszakban.

Néhány alapfogalom Exogén változók Endogén változók Optimalizáció alapelve Egyensúly alapelve

Közgazdaságtan - társadalomtudomány Termelés Elosztás Csere Fogyasztás Mit, Hogyan, Kinek?? Erőforrás szűkösség; allokáció – gazdálkodási kényszer

Gazdasági racionalitás – a szereplők önérdekei határozzák meg magatartásukat. Hatékonyság és optimum adott ráfordítással max. kibocsátás vagy adott kibocsátás min. ráfordítás hatékonyság=eredmény/ráfordítás

Termelési tényezők Munka (Labour) Természeti tényezők (lAnd) Tőkejavak (reáljavak; pénz, értékpapír) (Capital – K) Vállalkozói szolgáltatás (Enterpreneur)

Koordinációs mechanizmusok Etikai Agresszív Bürokratikus Piaci

A piac és szereplői Tényezői: Áru (szolgáltatás) Pénz Kereslet; egyéni, piaci (Demand function) Kínálat; egyéni, piaci (Supply function) Ár (Price) Jövedelem (Income)

A keresleti görbe px 1000 Rezervációs ár 400 x 60 90

Marshall-kereszt egyensúly túlkínálat túlkereslet xA xB px S pA pe pB D túlkereslet xe xA xB x

Komparatív statika – a kínálat változása px S S’ pe pe’ D xe xe’ x

Komparatív statika – a kereslet változása px S pe’ pe D’ D xe x

Piaci formák versenyzői piac monopolista árszabályozás diszkrimináló monopolista (eltérő – rezervációs – áron) közönséges monopolista (ugyanazon az áron) árszabályozás px S Árbevétel téglalap Px* D x x*

Költségvetési korlát I=px.x+py.y y I/pY meredekség: -px/py Megvalósítható lehetőségek (költségvetési) halmaza I/px x

Költségvetési korlát változása 1. y Változik a fogyasztó jövedelme I’/py I’=px.x+py.y meredekség: -px/py I/py I’ I/px I’/px x

Költségvetési korlát változása 2. y Változik az egyik termék ára I’=px ’.x+py.y meredekség: -px’/py I/py I’ I/px’ I/px x

Költségvetési korlát változása 3. Adók Mennyiségi adó Értékadó Egyösszegű adó Mennyiségi támogatás Adagolás

A fogyasztói magatartás Alapfogalmak: Fogyasztó: gazdasági szereplő, célja saját szükségleteinek kielégítése Szükséglet: valamely jószág megszerzése iránti vágy, hiányérzet, mely cselekvésre késztet, a fogyasztás révén kielégítést nyer Hasznosság: közgazdasági értelemben minden, ami képes a társadalom valamely tagjának szükségletét kielégíteni

A fogyasztói magatartás A fogyasztó célja: A fogyasztásból származó hasznosságérzet, -vagyis a szükségletkielégítés fokának -maximalizálása! A racionális fogyasztó tehát cselekedeteivel haszonmaximalizálásra törekszik!

A fogyasztói magatartás elméletei Ordinális elmélet A hasznosság mérése nem lehetséges, nem is szükséges, A fogyasztó legyen képes összehasonlításra és rangsorolásra (preferenciák) Legalább két terméket hasonlít össze Kardinális elmélet A hasznosság mérhető, A mérés tőszámokkal történik, ezek kifejezik a hasznosság fokát Egy termék hasznosságát fejezi ki

Elfogyasztott mennyiség Q Teljes haszon TU Határhaszon MU=ΔTU/ΔQ 1 19 2 36 3 51 4 64 5 75 6 84 7 91 8 96 9 99 10 100 11

Elfogyasztott mennyiség Q Teljes haszon TU Határhaszon MU=ΔTU/ΔQ - 1 19 2 36 17 3 51 15 4 64 13 5 75 11 6 84 9 7 91 8 96 99 10 100 -1

Kardinális elmélet Teljes haszon (TU), határhaszon (MU) Telítettségi pont x x0 MU x Teljes haszon (TU), határhaszon (MU) Gossen I. és II. törvénye

A preferencia Fogyasztói kosár Preferenciarendezés tulajdonságai Szigorúan preferált, gyengén preferált, közömbös teljes, reflexív, tranzitív (axiómák)

A közömbösségi görbe y A y B y’ U2 C y’’ U1 U0 x x’ x’’ x

A közömbösségi görbék tulajdonságai (Jól viselkedő közömbösségi görbék) Nem metszhetik, nem érinthetik egymást Minden ponton átmegy egy görbe Végtelen sok van egy térben Folytonos Ált. negatív meredekség (helyettesíthetőség) Ált. konvex (az átlag preferálása)

Különleges alakú közömbösségi görbék Tökéletesen helyettesítő jószágok Kiegészítő jószágok Konkáv közömbösségi görbék Semleges jószágok Káros jószágok Telítettség

Helyettesítési határráta MRS= -y/x y B y2 x x x1 x2 Diszkrét pontok (helyettesítési ráta – RS) Folytonos (nagyon kicsi) elmozdulás (helyettesítési határráta – MRS) Csökkenő és állandó MRS

Optimális választás 1. y Közömbösségi görbék Költségvetési egyenes A x

Optimális választás 3. – helyettesítő termékek x2 Közömbösségi görbék Kérdés a költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe meredeksége A x1 Költségvetési egyenes

Optimális választás 4. – tökéletes kiegészítés x2 Közömbösségi görbék A x1 Költségvetési egyenes

Jövedelem adó vagy mennyiségi adó választás mennyiségi adó esetén választás (adó nélkül) választás jövedelem adó esetén x pxx+pyy=I (px+t)x+pyy=I; Tax: tx=R pxx+pyy=I-R; Tax: tx=R

Jövedelem-változás hatása a keresletre y I3 jövedelem-fogyasztási görbe ( ICC) I2 I1 x x’ x’’ x’’’ I Engel-görbe I3 I2 I1 x Engel-görbe (luxus, normál és inferior jószágok)

Árváltozás hatása a keresletre y ár-fogyasztási görbe (PCC) px1 px2 px3 x x’ x’’ x’’’ px px1 px2 egyéni keresleti görbe px3 x normál és inverz keresleti görbe

Egyéni keresleti görbe Normál hatás (jószág) Nyáj-hatás Sznob-hatás Veblen (minőségi) hatás Spekulációs hatás

Kereslet rugalmasság Árrugalmasság (normál és paradox javak) Ívrugalmasság Pontrugalmasság Rugalmas, rugalmatlan, egységnyi rugalmasságú javak Jövedelem rugalmasság (normál, inferior és szuperior javak) Kereszt-árrugalmasság (helyettesítő, kiegészítő és semleges javak)

A fogyasztói többlet Teljes fogyasztói többlet px px1 D x x1 prez prez: rezervációs ár, a vevő maximálisan ennyit adna a termékért Px1: piaci ár, a társadalmi értékítélet tükrözője

A fogyasztói többlet Nettó fogyasztói többlet px1*x1 a költés px px1 D prez px1 px1*x1 a költés D x x1

A fogyasztói többlet px fogyasztói többlet változása px1 px2 D x x1 x2

A termelői többlet px termelői többlet S px1 x x1

A piaci keresleti görbe px „A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje 100 „B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje 50 összpiaci keresleti görbe: az egyéni keresletek összessége 30 x 10 20 25 45

Döntés a szabadidő és a munkaidő között p*C=M+w*L, ahol M nem munkajövedelem C Optimális döntés: anyagi javak vagy szabadidő? fogyasztás 24 óra idő munkaidő szabadidő Változhat: M és/vagy w

Az egyéni munkakínálati függvény A munkakínálatát befolyásoló tényezők továbbá: túlóra béremelés adó egyösszegű lineáris progresszív degresszív w w4 w3 w2 w1 24-z1 24-z2 24-z3 munkaidő 24-z4

Gazdasági időtávok Nagyon rövid táv (piaci) Rövid táv Hosszú táv Nagyon hosszú táv

A vállalat - vállalkozások input (termelési tényezők) – output (kibocsátás) reálfolyamatok - pénzfolyamatok Vállalat célja: profitmaximalizálás Bevételek – költségek, ráfordítások hatékonyság termelési méret külső (piaci és bürokratikus) és belső (bürokratikus) koordináció jellege

Termelési tényezők Munka (Labour) Természeti tényezők (lAnd) Tőkejavak (reáljavak; pénz, értékpapír) (Capital – K) Vállalkozói szolgáltatás (Enterpreneur)

A termelési függvény Termelési függvény: Q=f(L,K,A,E)=Q=f(L,K) Q B QB termelési pontok A K QA L KB KA LB LA

A rövidtávú (parciális) termelési függvény Q Q=f(L,K0) K0:az állandó termelési tényező (Tőke) L: a változó termelési tényező (Munka) L

A termelés átlag- és határterméke Egy termelési tényező (munka) átlagterméke (APL= Q/L) Egy termelési tényező (munka) határterméke (MPL=dQ/dL) Tényező parciális termelési rugalmassága (εL=MPL/APL)

tényező hozadéki optimuma Q Parciális termelési függvény (Q), Határ- és Átlagtermék (MPL, APL) függvények összefüggései M E tényező hozadéki optimuma Q (TPL) fix tényező hozadéki optimuma I i e m L MPL,APL MPL APL L növekvő hozadék negatív hozadék csökkenő hozadék

Termeléselemzés Isoquant (a termelés közömbösségi görbéje) K C I3 I2

Technikai helyettesítési határráta MPK.dK+MPL.dL=0 K B C L L Diszkrét pontok (technikai helyettesítési ráta – RTS) Folytonos elmozdulás (technikai helyettesítési határráta – MRTS)

Az inputtényezők sajátos viszonyai (részben) tökéletes helyettesíthetőség (MRTS=állandó) K isoquantok L kötött input-arányok (Leontief termelési függvény; szűk keresztmetszet szerepe) K isoquantok L

A törtvonalú isoquant Technológiák helyettesíthetősége (A-B és B-C) skálaegyenesek: adott tényezőarány– adott technológia E1 K E2 A B E3 C L Technológiák helyettesíthetősége (A-B és B-C)

A termelés skálahozadéka βQ=f(αK,αL), ha α<β, növekvő hozadék, pl.: Q=L2*K α=β, állandó hozadék, pl.: Q=(L*K)1/2 α>β, csökkenő hozadék, pl.: Q=(L*K)1/4 Méretgazdaságosság – a nagybani termelés előnyei

A profit Profit=bevétel-költség Vállalati érték – profitok jelenértéke Tőzsdei érték – profitok jelenértéke Cél: a tőzsdei érték maximalizálása (bizonytalanság, időérték) Tulajdonos – menedzsment döntései

A termelés költségei Elsüllyedt költségek Alternatív költségek Tartós befektetés – stock ráfordítás Folyamatos költségek – flow költségek

Költség és jövedelem formák bevétel összes gazdasági költség gazdasági profit normál profit számviteli költség számviteli profit érték-csökkenés explicit költség implicit költség

Költségvetési korlát, isocost egyenes Tényezőárak és változása Összköltség és változása K TC/pK TC=pLL+pKK L TC/pL

„Optimális” választás a termelésben K Maximális output – minimális összköltség A I0 e L Optimalizáció kritériuma: MPL/pL=MPK/pK

Rövid távú költségfüggvények Független változó a termelés (q) Függő változó a költség (C) Fix költség: FC Változó költség: VC(q) Teljes költség: TC(q)=FC+VC(q) Határköltség MC Átlagos költségek AFC (átl.fix ktg.) AVC (átlagos változó ktg.) AC (átlagköltség)

Változó költség: VC(q)=LpL Teljes költség: TC(q)=KpK +LpL A fix termelési tényező a tőke (K), és a változó a munka (L) Fix költség: FC=KpK Változó költség: VC(q)=LpL Teljes költség: TC(q)=KpK +LpL Határköltség MC=dTC/dq=dVC/dq Átlagos költségek AFC=FC/q, AVC=VC/q, AC=TC/q)

A változó-költségfüggvény származtatása Q=f(L,K0) L C (költség) VC=g(q,K0) I I’ qi qi’ q q

üzem technikai optimuma TC VC FC q C AC MC AVC üzem technikai optimuma inputtényező optimuma AFC q

C TC VC FC q C AC MC AVC AFC q