Az atomerőművek gazdasága Atomerőművek a liberalizált piacokon Energia Klub december

Az építés költségei Növekvő költségek USA, 1960-as évek vége~2000 USD/kWh USA, 1970-es évek vége~ USD/kWh Japán, átlag~3200 USD/kWh Finnország, Ol-3~3200 USD/kWh

Mennyibe kerül? Kevés recens adat Ritkán teszik közzé a végleges árat – ahol igen, ott szignifikáns különbség volt az előzetes és a végleges ár között (USA, India) Jellemző az alulbecslés Ár sok mindentől függ Előrejelzések: jelentős eltérések

Előrejelzések, becslések Iparág (WNA, GE/Westinghouse): ~ USD/kWh Egyetemek, kutatóintézetek, IEA: ~ USD/kWh Nemzetközi hitelminősítők: –Standard&Poor’s: 4000 USD/kWh –Moody’s: USD/kWh

Indiai példa Adatok: Rs Crores (=10 millió rúpia); forrás: The Economics of Nuclear Power, Greenpeace, 2007 Becsült költség Valódi költség Reaktor befejezése Ár növekedése RAPS I (1972)339,5732, ,82% RAPS II (1980)581,61025, ,31% MAPS I (1983)617,81188, ,34% MAPS II (1985)706,31270, ,87% NAPS I-II ( )2098, ,95% Kakrapar I-II ( ) ,02% Kaiga I-II ( )7307, ,32% RAPS III-IV (2000)7115, ,88% Tarapur III-IV (2006)24275, ,41%

Az építés költségei, összehasonlítás World Energy Investment Outlook, 2003 TechnológiaÉpítési költség (USD/kW) Kombinált ciklusú gázturbina Hagyományos szénerőmű Szél (kontinentális) Szél (offshore) Atomerőmű

Építkezés elhúzódása: költségnövekedés Méret, komplexitás: növekszik Építési idő: –’70-es évek közepe: 66 hónap –’90-es második fele: 116 hónap –Ma: átlagosan 7 év Építési időt alulbecslik Költségnövekedés –Amúgy is nő, az elhúzódás csak a problémák egyik tünete –Tőkeköltség-növekedés

Olcsó vagy sem? Áram árát meghatározza: –építési költség –tőkeköltség –az építés időtartama –az erőmű kihasználtsága –az erőmű élettartama –az üzemanyag költsége –egyéb üzemeltetési és karbantartási költségek –a hulladékok kezelésének, az erőmű leszerelésének költségei

Becslések 4-5 Ft – Ft WNA, IAE/NEA és más, érdekelt szervezetek: alacsonyabb ár MIT, egyéb kutatóintézetek, egyetemek: magasabb ár –MIT 2000 USD/kW, 60 hónapos építési idő –Ol-3: 4000 USD/kW, 72 hónap (2007. december)

Építési költség Becsléseket óvatosan kell kezelni A szállítási/építési szerződések általában megengedik az ár emelkedését Valódi „kulcsrakész” ajánlat gyakorlatilag nem létezik

Tőkeköltségek Országonként és beruházásonként változik (ország és cég hitelbesorolása alapján) Fontos: az energetikai szektor státusza –Monopolisztikus piac: alacsonyabb (5-8%) –Liberalizált piac: magasabb kamatláb (10-15%)

Üzembiztonság Megbízható termelés: fix költségek nagyobb termelésen osztódnak el 90%-os termelés-kihasználtsági mutató kevés helyen –’80-as évek elején: 60% –mára: 80% Új típusú erőmű: „gyermekbetegségek” fordulhatnak elő –N4 reaktorok –Sizewell B –Temelín

Egyéb fontos tényezők Üzemeltetési és karbantartási költség: alacsonynak mondják, de a British Energy csődjét okozták 2002-ben Hulladékkezelési, leszerelési költség: nem magas költség, ha –pontos az előrejelzés –az alapot megfelelően kezelik De: –nincs tapasztalat kiégett fűtőelemekre és nagyaktivitású hulladékokra –alap sok országban nem létezik, vagy a biztonsága megkérdőjelezhető

Kevésbé fontos tényezők Élettartam: az első év a meghatározó Biztosítás és kötelezettségvállalás –Utóbbit a kormányok viselik Teljesítmény: korábban gyakran előfordult, hogy az erőmű nem érte el a tervezett értéket Üzemanyag ára (?)

Üzemanyag ára Még ekkora (kb. 10-szeres) változás sem okoz komoly problémát az urán árában De: az urán és urándúsító piac szűk keresztmetszetet jelent Keresleti piac, azaz drágulás várható

Összefoglalva Megbízhatatlan becslések, de valószínűleg igen magas tőkeigény (4000 USD/kW) Liberalizált piacokon magas tőkeköltség várható, állami támogatás nem lesz Áramár tekintetében az előrejelzések bizonytalanok, de a versenytársakéval legalábbis egyező árak várhatóak Múltbeli olcsóság: korábbi erőművek eltérő gazdasági-politikai környezetben épültek (különös tekintettel K-Európára) Valódi versenyfeltételek esetén a hamarabbi, biztosabb megtérülést hozó versenytársak előnyt élveznek, az atomenergia nem versenyképes

Atomenergia és liberalizált piac

Monopolisztikus piacok a múltban Állami támogatás: –garantált áramátvétel –pénzügyi támogatások –garanciavállalás kockázatok viselése –fogyasztók –adófizetők Alacsony tőkeköltség (5-8%)

Állami támogatás (elvben) nem lehetséges A kockázatokat a beruházó, és ezzel a (finanszírozó is) viseli Tőkeköltségek: 10-15% Szabad piac – korlátozottabb lehetőségek

USA: ha mégis van állami támogatás Egyszerűsített engedélyezés Első 6-8 reaktor: 8 évig adókedvezmény a termelésre (kb. 5,7 milliárd USD) Első 6 reaktorra 80%-os hitelgarancia (14-16 milliárd USD) Első két reaktornál 500 millió, következő négynél 250 millió USD garanciavállalás engedélyezési és bírósági eljárásokból adódó csúszásokra 850 millió USD K+F keret 1,3 milliárd USD leszerelési alap támogatására Összesen: ~20 milliárd USD Várakozás: 31 új reaktor

USA: az eredmények eddig Az ajánlat 2005 óta él, eddig csak néhány engedélykérelem –Watts Bar 2 újrakezdése Moody’s: nem lesz felfutás, 2015-ig legfeljebb 1 vagy 2 reaktor Dominion ügyvezetője, Thomas Capps, 2005: „Nem fogunk egyhamar atomerőművet építeni. A Standard & Poor’s és a Moody’s szívrohamot kapna. És a gazdasági igazgatónk is.” Az eredmények limitáltak, az EU-ban hasonlóra nem lehet számítani

A finn példa – Olkiluoto 3 Demonstrációs projekt: –1993 óta az első megrendelés EU-ban –Első EPR (European Pressurized Reactor) Biztonságosabb Olcsóbb építés és üzemeltetés –Az atomenergia liberalizált piacon is versenyképes

Háttér 1993-ban a parlament elutasította a tervet, 2002-ben megszavazta A beruházó TVO nem profitorientált energetikai vállalat, hanem energiaigényes iparági szereplők konzorciuma A tender győztese a francia AREVA Ajánlat: –1600 MW EPR –3 milliárd eurós, „kulcsrakész” ár –48 hónapos építési idő –Építkezés kezdete: augusztus –Az építkezés alatt a tőkeköltségeket az AREVA fizeti

Finanszírozás Bayerische Landesbank (állami tulajdon): 1,95 milliárd euró, 2,6% kamatlábbal –Ha nominálkamatláb, akkor a reálkamatláb gyakorlatilag nulla COFACE, francia állami exporthitel vállalat: 610 millió euró garanciavállalás Svéd Export Ügynökség (SEK) 110 millió euró

Európai Bizottsági eljárás Az Európai Megújuló Energia Szövetség (EREF) és a Greenpeace megtámadta a finanszírozási konstrukciót (2005. ősz), mert az szerintük bújtatott állami támogatást takar Az EB 2006 októberében csak a COFACE esetében indított vizsgálatot szeptember: a Bizottság szerint konstrukció nem ütközik a jogszabályokba Neelie Kroes versenyjogi biztos a határozat kihirdetése után egy héttel egy konferencián kijelentette, hogy atomenergia-párti

Összességében az ajánlatról A Bizottság véleményétől függetlenül jelentős állami támogatást rejt a finanszírozás –2,6%-os kamatláb egy ennyire kockázatos iparág esetében minimum meglepő –Exportügynökségek: általában fejlődő világbeli, politikailag és gazdaságilag kockázatos országokban folyó beruházásokat támogatnak – Finnország nem ilyen, plusz EU belső piacán zajlik a folyamat Ilyen ajánlat még egy nem lesz: az AREVA feltehetően a demonstrációs projektjén elszenvedett veszteségeket a későbbi megrendeléseken hozná be

Problémák az építés során Az építkezés a várakozásokkal ellentétben nem diadalmenet, hanem az iparág problémáit tárta fel –Problémák a minőséggel és a biztonsággal (~1500 problémát tárt fel máig a finn nukleáris hatóság) Tapasztalatlan fővállalkozó Nem megfelelő (általában a legolcsóbb) alvállalkozók Félreértések a TVO és az AREVA között, ki felel az építés minőségéért és ezzel az erőmű majdani biztonságáért –A késedelmekről szóló bejelentések hamar megjelentek, majd gyorsan inflálódtak: a augusztusra tervezett befejezést most 2011 augusztusára ígérik – két év építés után kétévi csúszás 48 hónap helyett 72 hónap –A költségek gyorsan emelkedtek, a 3 milliárdért ígért erőmű mostani becslések szerint 4,5 milliárdba fog kerülni (1,5-szeres emelkedés) –A különbözetet az AREVA-nak kell lenyelnie; a veszteségek megtérülése nem biztos, a piac bizalmát vesztheti az AREVA-ban

Tanulságok A 2000 eurós (kb USD) kW-kénti szerződéses ár a költségek durva alulbecslésének bizonyult A 48 hónapos kivitelezési idő szintén durva alulbecslésének bizonyult Egy atomerőmű építéséhez igen komoly szakértelemre van szükség; az aktuális építési tapasztalatok hiánya miatt igen komoly kihívást jelent, hogy a követelményeknek megfelelően történjen a kivitelezés. A finanszírozási konstrukció, amely bújtatott állami támogatásokat (meglepően alacsony kamatrátát, illetve egyéb kreatív elemeket) tartalmaz, nem jelent garanciát a veszteségek elkerülésére, de a termelt villamos energia árának csökkenését fogják okozni, mivel a veszteségeket a gyártó/kivitelező cégre terheli ( piactorzítás) A „kulcsrakész” szerződés olyan kockázatokat jelent a gyártóknak, hogy az olkiluotoihoz hasonló, árplafont és egyéb igen kedvező feltételeket rögzítő szerződést várhatóan egy kivitelező sem fog többé vállalni A fentiek mind egyes vállalatok, mind az iparág hitelességét, illetve hitelminősítését rontja

Kelet-Európa Miközben a „nukleáris reneszánsz” nyugaton igencsak limitált lehet; Kelet-Európában komoly nyüzsgés tapasztalható Tervek, ötletek: –Bulgária: Belene 1-2 –Szlovákia: Mohi 3-4 –Litvánia-Észtország-Lengyelország közös projektben: Ignalina –Románia: Cernavoda 3-4 –Szlovénia: Krsko 2 –Fehéroroszország

Mi szólhat mellette? A nukleáris ipar minden eszközzel igyekszik megrendeléseket szerezni, ezért alacsony árakat, olcsó hiteleket kínálhat A többlet villamos energia exportja, elsősorban Nyugat-Európába, ígéretes üzletnek tűnik Az atomenergia alternatívái közül ijesztő lehet az orosz gáztól való a növekvő függés A kelet-európai szovjet atomerőművek többsége megbízhatónak bizonyultak (összehasonlítva egyes nyugati típusokkal)

Mi szól ellene? A működő erőműveket a piaciakra jellemzőnél lényegesen alacsonyabb áron építették, nagyban ennek köszönhető a termelt áram alacsony ára. Kérdéses, mi várható a piaci viszonyok között. Kérdéses, hogy egy esetleges orosz dizájn megfelel-e a nyugati normáknak? Az orosz erőművek növelik az orosz importtól való függést Kérdéses, hogy az ajánlatokban szereplő árak mennyiben egyeznek meg majd a végső árral – valóban vannak-e „kulcsrakész” ajánlatok? Hulladékokra megoldás nincs, kérdéses, hogy a becsült költségek valóságosak-e? Kérdéses, hogy a döntéshozók teljes mértékben ismerik és értik- e a liberalizált árampiaci viszonyok kockázatait?

Új atomerőmű építésének további veszélyei A versenyképes és fenntartható megoldások – amúgy elkerülhetetlen – rendszerbe vezetését hosszú időre elodázza –Leköti a tőkét –Elveszi a helyet a rendszerben A késlekedés versenyhátrányt okoz