Mai előadás témái Van-e természetes piackörzet, avagy bárhol lehetnek a partnerek? Hogyan alakul a piackörzet az üzem körül? Hogyan befolyásolja a piaci verseny, a versenytársak stratégiája ezeket a piackörzeteket? Hogyan döntenek a monopóliumok? Hogyan működik a térbeli árdiszkrimináció? Még mindig a szállítási költséggel foglalkozunk, a regionális gazdaságtan három „alapköve” (Hoover „axiómái” ) egyikével: a szállítási és kommunikációs költségek, a „távolság legyőzésének” költségei (traded szektor) térbeliségével

Klebersberg Kunó ( ): a szegedi egyetem létrehozója 1898-ban a budapesti egyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett (tanult müncheni, berlini, egyetemeken és a Sorbonne-on Párizsban) a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban adminisztratív államtitkár 1922-től Szeged országgyűlési képviselője, nagy szerepe volt, hogy Szegedre jött a kolozsvári egyetem 1922 júniusától 1930 augusztusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter Trianon utáni közoktatási programok, több ezer (falusi, tanyai) népiskola+ Testnevelési Főiskola+ uszodák+ népkönyvtrárak + Collegium Hungaricum-ok Felsőoktatás Szegeden: mindvégig kiemelt támogatást szerzett, oktatás + kutatás, + klinikák (gyermek, szülészeti), egyéb épületek stb. Fogadalmi templom (dóm felszentelése 1930-ban) és a Dóm téren a Nemzeti Emlékcsarnok (+ ottani egyetemi épületek) 1930-ban hazahívta Cambridge-ből Szent-Györgyi Albertet és kinevezte az Orvosi Vegytani Intézet vezetőjévé 1931-től az Alföld Bizottság elnöke Sírja Szegeden a dóm altemplomában van

. 1. A természetes térbeli piacterület Kiinduló feltételeink: Egyetlen termékpiac (homogén termékekkel) Mindegyik piaci szereplőnek egyetlen (térben pontszerű) telephelye van Ugyanazon technológiát alkalmazzák, az inputokhoz ugyanazon áron jutnak Mindegyik piaci szereplő (termelő, fogyasztó) racionális. A vállalkozó profitorientált (profit maximalizáló). Egy síkból indulunk ki, ahol a háztartások (fogyasztók) egyenletesen helyezkednek el. A közlekedés, szállítás bárhol lehetséges, a szállítási költségnél a légvonalban (lineáris függvénnyel) mért távolságot vesszük alapul).

Egyetlen piaci szereplő transzferálható javakkal FOB-ár (free on board – költségmentesen hajóra/vonatra/teherautóra rakva), amely megegyezik a termelési költség és a felrakási költség összegével A vásárló a FOB-ár és a szállítási költség összege alapján dönt a vásárlásról Alapkérdés: milyen összefüggés található a fogyasztónak az eladótól (telephelytől) mért távolsága (d), az ár (p) és az eladható mennyiség (q) között? Milyen távolságig lehet/érdemes eladni ezt a terméket, mekkora a piaci szereplő piacterülete? Lényeg: kétféle közgazdasági kategóriával számolunk: FOB- árral és szállítási költséggel

Jelölések Három változót nézünk: p átadási ár (FOB-ár+szállítási költség), q mennyiség, d távolság (a telephelytől) Közgazdasági alapfeltételezések: Az eladó kínálati függvénye (ár-távolság) a FOB-árat kifejező p 0 pontból kiinduló egyenes (pozitív meredekségű) A vevők keresleti függvénye (ár-mennyiség) ellenben csökkenő meredekségű (ahogy nő a távolság, nő az átvételi ár és csökken a megvásárolt mennyiség)  megadható egy mennyiségi-távolsági függvény  a telephely körüli piac térbeli kiterjedése (d 2 ): amelyen kívül nem érdemes eladni, mert a szállítási költség túl magas  ez a piacterület: az eladó természetes piaca, lokális piaca, illetve természetes monopóliuma

Az ár, mennyiség és távolság (piacterület) kapcsolata (a) az eladó kínálati görbéje; (b) a vevő keresleti görbéje; (c) átvezető ábra; (d) mennyiségi-távolsági függvény

2. A versengő cégek piacterületei Eddig csak a céget, telephelyet és a vásárlókat vettük figyelembe, a versenytársakkal nem foglakoztunk. Hotelling-modellje (duopólium: 2 fagylaltárus): Két fagylaltos egy tengerparti strandon (a strand hossza adott) Azonos (C) áron ugyanazt a fagyit árulják A vevők egyetlen fagylaltot vehetnek, mivel „racionálisak”, emiatt a közelebbi árushoz mennek A strandolók egyenletesen helyezkednek el a tengerparton (piacterületen) Kérdés: Mi a logikus elhelyezkedése a két fagylaltárusnak? (a profit maximalizása a cél!!)

(a) ‘A’ fagyis korán kel, középen helyezkedik el (100%) ‘B’ későn ébred, egy negyedelőpontban telepszik le (módosul: %) (b) ‘B ‘ középre húzódik, hogy növelje eladásai számát (50-50%) ( c) Bevezetve a kereslet árérzékenységét: a strandolók messziről nem gyalogolnak (a „gyaloglási költség” megemeli a fagyi átvételi árát), inkább nem vesznek fagyit (kielégítetlen marad a kereslet egy része) Mindkét árus akkor jár jól, ha a szélek felé húzódnak (50-50%), a vevőkhöz közelebb

Természetes piackörzetek rendszere Lösch: a kereslet-rugalmasság, a piaci verseny, a térbeli egyensúly stb. kérdések felvetése Kiindulópontok: egyenletes népsűrűségű síkot feltételezett a szállítás minden irányba lehetséges a piaci szereplők racionálisak, a termelők a profitjuk, a fogyasztók pedig hasznosságuk maximalizálásában érdekeltek, a telephelyek olyan „sűrűn” helyezkednek el a térben, hogy természetes piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik (minden kereslet ki van elégítve), egy telephelyen csak egyféle tevékenységet folytatnak, azaz egyféle terméket állítanak elő, tökéletes versenyből indult ki, bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet, az esetleges magas profit odavonzza az új cégeket, ezáltal előbb-utóbb mindenhol csak normálprofitot lehet elérni, a piackörzetek határán a fogyasztók „közömbösek”, a két szomszédos termelő közül bármelyik kínálatából választhatnak De az ár, szállítási költség, technológia stb. ugyanaz, emiatt csak a távolság (szállítási költség) számít

A piackörzetek kialakulásának három fázisa a térben: 1. egyetlen árutermelő (természetes piackörzet) 2. új vállalkozások alakulnak 3. egyensúly jön létre, minden igény ki van elégítve

3. Többszereplős piacok Kiinduló feltételek megegyeznek az előbbiekkel: egyenletes népsűrűségű síkot feltételezett a szállítás minden irányba lehetséges a piaci szereplők racionálisak, a termelők a profitjuk, a fogyasztók pedig hasznosságuk maximalizálásában érdekeltek, a telephelyek olyan „sűrűn” helyezkednek el a térben …. Stb. ÚJ!! Eltérő termelési költségek (eltérő technológiák), azaz eltérő FOB- árak és eltérő szállítási költségek (pl. különböző szállítási módok) Tekintsünk három piaci szereplőt, akik ugyanazon a termékpiacon versengenek: eltérő FOB-árakkal, illetve eltérő szállítási költségekkel

Eltérő FOB-árakkal, illetve eltérő szállítási költségek: A és B: egyenlő FOB-ár és eltérő szállítási költségek, A és C: eltérő FOB-ár és egyenlő szállítási költségek, B és C: eltérő FOB-ár és eltérő szállítási költségek

Gyakorlati példa: Előre készített, megrendelt ebédek házhoz szállításának három vállalati stratégiája: A: magas FOB-ár és magas szállítási költség, emiatt csak szűk környezetében, a versenytársaktól távol tud boldogulni (nehezen megközelíthető kisvárosok) B: magas FOB-ár és alacsony szállítási költség, a „piaci réseket” be tudja tölteni (jó közlekedési lehetőségű városok, autópályán szállítás pl. Szegedre Budapest mellől szállítanak ebédet: erős reklámok, tömeges, jól szervezett szállítás) C: alacsony FOB-ár és magas szállítási költség, csak a szűkebb környezetében lehet sikeres (szinte mindegyik városban vannak helyi ételkihordók, de a szolgáltatás mérete kicsi, pl. helyi pizzások) Lényeg: a FOB-ár és a szállítási költség összefügg

4. Térbeli árdiszkrimináció Két térbeli versenytárs árképzése (mindkettő a profitot maximalizálva állapítja meg a saját FOB- árat): Térbeli árdiszkrimináció: a telephelytől eltérő távolságban levő vásárlók nem azon az áron jutnak a termékhez, mint amely ár a felmerült költségek alapján adódna. Térbeli abszorpció: a szállítási költségek egy részének áthárítását a vevők egyik csoportjáról a térben máshol elhelyezkedő vevőkre.

A térbeli monopólium profitmaximalizálása A termelő körül kialakul egy természetes piacterület, ahol ez a termelő monopolhelyzetben van (lásd előadás eleji ábrát). Kérdés: milyen ár mellett és piacterület esetén maximális az eladó profitja? Ezzel ekvivalens: Hogyan maximalizálja profitját a térbeli monopólium? (a) A szállítási költséget nem tudja befolyásolni, csak a FOB-árat. Kérdés: Hogyan kell megállapítani a FOB-árat, hogy a profit maximális legyen? (b) A szállítási költséget is módosítani tudja, hogy kiszorítsa a versenytársat. Kérdés: Hogyan módosítsa, hogy a profitja maximális legyen a versenytárs hasonló reakcióit is figyelve? Először egyetlen monopóliumot nézünk, feltételezzük: A vásárlók D S térbeli keresleti görbéje alulról konvex A határköltség függvény (MC) konstans, azaz vízszintes. Ott maximális a profit, ahol a határbevétel (MR S ) egyenlő a határköltséggel (MC). Ez a metszéspont pedig meghatározza azt a q * mennyiséget, amely alapján meghatározható a keresett p * ár.

Hogyan értelmezhető a térbeli monopolista árképzése, ha csak a FOB-árat képes befolyásolni? (a telephely körüli piactér előadás elején vett 4- részes ábrája alapján) Megemeli a FOB-árat, aminek következtében beszűkül a természetes (d 2 sugarú) piacterülete, mivel a távolabb levő (korábbi) vásárlói nem hajlandók megvenni ezt a terméket ezen a magasabb áron. A telephelyhez közelebbi vásárlók viszont megvásárolják emelt FOB-áron is, nekik még így is megéri (alacsony a szállítási költség), ebből az emelt árból pedig az eladónál a kisebb eladott mennyiség ellenére is maximális profit keletkezik → lényegében térbeli árdiszkriminációt hajt végre: a közelebb lakó vásárlók kárára megemeli a FOB-árat → ilyen pl. a tej, liszt stb., Szegeden van a SOLE cég, a de az általa árusított tej annyiba kerül Szegeden, mint az ország többi részén (holott Szegeden alacsonyabb a kiszállítási költség) Tegyük fel, hogy a szállítási költséget is képes befolyásolni a cég: mit tegyen, hogy maximális legyen a profitja? Nem bizonyítjuk (a tankönyvben benne van, de vizsgán nem kérem a bizonyítást): → a FOB-árat a fajlagos (egységnyi áru 1 km-es) szállítási költség felével megemeli, egyúttal a szállítási költséget felére csökkenti!!!

Hogy viselkednek a térbeli monopóliumok átfedő piacterületek esetén? Eredeti kínálati függvények: A termelő C FOB-árból induló CI egyenese, míg a B termelő D FOB-árból induló DH egyenese Mindkettő észleli, hogy környezetében monopolhelyzetben van, felvesznek egy-egy közgazdászt, hogy maximalizálják a profitot: felemelik a FOB-árat, A termelő C helyett az E FOB-árat alkalmazza, míg B termelő D helyett G FOB-árat és felére csökkentik a szállítási költséget (a kínálati egyenes meredeksége felére csökken) Új monopol jellegű kínálati egyenesek: EF és GF B termelő érzékeli, hogy beszűkült a piacterülete: LB területre Emiatt B racionálisan úgy dönt, hogy távolságtól függő árakat alkalmaz, az átfedő területen alámegy az A árainak: térbeli kínálati függvénye GIJ lesz Az A is érzékeli a B stratégiáját, neki is célszerű az EGJ térbeli kínálati függvényt alkalmazni

5.Térbeli piacszerkezetek A globális gazdaságban a fajlagos szállítási költségek csökkennek, van-e értelme a piackörzetekről beszélni? Igen, pl. szállításigényes termékek esetén: cukorrépa termesztési körzetei a cukorgyárak körül (még a hazai bezárásuk előtt), téglagyárak értékesítési körzetei stb, de az output-orientált tevékenységek többségében. Egyetemek vonzáskörzete stb.