Piaci korlátok

Első három hét anyaga: Kopányi Mihály (szerk): Mikroökonómia 6.,7.,8.,9., fejezetek Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 2-3-4. fejezetek   Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgyűjtemény (szerkesztette: Berde Éva) kijelölt feladatai. Tesztek: 62. oldal: 41-63., 74-78. Számítási feladatok: 78. oldal: 15-19., 31., 32., 36-47., 49., 57-67.

Vállalatok kínálati magatartása Cél: Profit maximalizálása Technológiai korlát időkorlát Piaci korlát költségkorlát

Piaci korlátok: Árelfogadó: Ármeghatározó: Vállalat által érzékelt keresleti függvény A bevétel alakulása függ attól, hogy a vállalat a piacon árelfogadó, vagy ármeghatározó Árelfogadó: - a vállalat által érzékelt keresleti függvény végtelen árrugalmasságú - a vállalat döntései csak a piacra vitt mennyiségre vonatkoznak Ármeghatározó: - vállalat által érzékelt keresleti függvény a piaci hatalom következtében negatív meredekségű - a vállalat döntései ár-mennyiség kombinációra vonatkoznak

Profitmaximum feltételei: ELSŐDLEGES FELTÉTELE: MÁSODLAGOS FELTÉTELE:

Piaci szerkezetek megkülönböztethetők: A piaci szereplők száma Ármeghatározó, illetve árelfogadó helyzete A termelt termék jellege (homogén vagy differenciált) A belépési korlátok alapján

Piaci szerkezetek főbb jellemzői Tökéletes verseny Monopolisztikus verseny Oligopólium Tiszta monopólium Szereplők száma sok néhány egy Termék jellege Homogén differenciált Homogén vagy differenciált - Be- és kilépés lehetősége szabad Belépési korlátok Árelfogadó vagy ármeghatározó árelfogadó ármeghatározó Ármeghatározó

Piaci hatalom mérése Piaci szerkezetek elemzése során gyakran használt mutatók: piaci részesedés Ri= N vállalatos koncentrációs ráta az N legnagyobb vállalat piaci részesedését mutatja K= Herfindhal – Hirschman-index a vállalatok piaci részesedésének négyzetösszege Lerner-index L= - méri, hogy a piaci kimenet mennyiben különbözik az ideális versenyzői esettől - árrugalmasság és a Lerner-index kapcsolata

Árelfogadó vállalat által érzékelt keresleti görbe Iparág P S P egy tökéletesen versenyző vállalat d=MR=AR Pe D Q q

A fedezeti pont TR= TC P=AC Gazdasági profit = 0 Csak normálprofit van Fix mennyiséghez köthető: ACmin = MC Optimalizálás

Az üzemszüneti pont TR= VC P= AVC Gazdasági profit negatív és megegyezik abszolút értékben a fix költséggel Fix termelési mennyiséghez köthető, ahol: AVCmin= MC

A versenyző vállalat rövid távú kínálati függvénye Forrás: Kopányi [1993] 222. old.

Iparági kínálat Egyéni kínálati függvények horizontális összegezése

Hosszú táv Szabad ki- és belépés feltételei Minden vállalat fedezeti pontban termel LAC minimumában, ahol LAC=LMC Realizálható profit: gazdasági profit 0 csak normálprofit van

Hosszú távú iparági egyensúly Egy-egy vállalat kínálati függvényének releváns szakasz az MC függvény AC minimuma feletti része Minél több vállalat van az iparágban az iparági kínálati függvény annál laposabb, a kínálat egyre árérzékenyebb válik

Hogyan hat az adó egy árelfogadó vállalatra? Egyösszegű adó - növeli a fix költségeket - nem változtatja meg az optimális termelési mennyiséget - csökkenti a realizálható profit összegét Mennyiségi adó - módosítja a VC(q), AVC(q), AC(q) és MC(q) - csökken az optimális termelési mennyiség - a vállalat kínálati függvénye balra tolódik

Az adózás hatása az iparágra

Ármeghatározás Feltétele: monopolhatalom léte Negatív meredekségű keresleti függvény Döntés: ár-mennyiség kombinációról Cél: profitmaximalizálás

Monopolhatalom kialakulásának oka: Hatékonyság - természetes monopólium - optimális üzemméret nagysága a piaci kereslethez képest pl. közüzemi szolgáltatások, tömegközlekedés, Jogi korlátozás - pl. szerzői jogok, szabadalmak által (Unicum, Pick szalámi, Herendi porcelán) Belépések korlátozása (nyersanyag, költség, ár, lobbi) A már piacon lévő vállalatok kiszorító magatartása

A kereslet rugalmassága, a teljes bevétel és a A kereslet rugalmassága, a teljes bevétel és a határbevétel összefüggése P,MR ε>1 ε=1 ε<1 Termelés mennyisége MR TR Termelés mennyisége

Haszonkulcs Nagysága a kereslet rugalmasságától függ HASZONKULCS

TC TR Bevétel költség Termelés mennyisége

Profitmaximumot biztosító ár-mennyiség kombináció meghatározása

Fedezeti állapot Ár, költség TR=TC P=AC Gazdasági profit nulla nem köthető fix termelési mennyiséghez AC minimuma előtt alakul ki MC AC P* MR D Q* Termelés mennyisége

Üzemszüneti állapot Ár, költség AC TR=VC P=AVC negatív profit = FC nem köthető fix termelési mennyiséghez AVC minimuma előtt alakul i MC AVC P* MR D Q* Termelés mennyisége

Kínálati függvény NEM határozható meg A keresleti függvénytől függően ugyanazon mennyiséget különböző áron értékesíthet Ár P1 P2 MC Q* MR MR’ D D’

Adózás hatása egyösszegű, fix adó (AFC, AC változik, a profitmaximumot biztosító ár-mennyiség kombináció nem változik, profit csökken) Mennyiségi és értékadó (AVC, AC, MC változik, a profitmaximumot biztosító ár-mennyiségkombináció változik)

Tökéletesen versenyző iparág és tiszta monopólium összehasonlítása Azonos iparági keresleti függvény Azonos költségviszonyok P PM Ptv MC MR D QM QTV Q

Tökéletesen versenyző iparág és tiszta monopólium összehasonlítása PM Ptv MC MR D QM QTV Q

Tökéletesen versenyző iparág és tiszta monopólium összehasonlítása PM Ptv MC MR D QM QTV Q

Inputpiacon Inputtényező iránti kereslet származékos kereslet MFC= MRP A vállalat lehet árelfogadó vagy ármeghatározó

A monopólium az inputpiacon árelfogadó  

Monopolista viselkedés - árdiszkrimináció Elsőfokú árdiszkrimináció: a különböző egységeket különböző árakon adja el, minden vevőnek a saját rezervációs árán Másodfokú árdiszkrimináció:az egyes személyeket nem különbözteti meg, mindenki, aki ugyanazt a mennyiséget vásárolja, ugyanazt az árat fizeti. Ár-mennyiség csomagokat határoz meg Harmadfokú árdiszkrimináció: fogyasztói csoportokat képez a kereslet árrugalmassága alapján, az egyes csoportoknak eltérő árat határoz meg.

Elsőfokú árdiszkrimináció tökéletes árdiszkrimináció MR=AR optimum: a kibocsátás megegyezik a tökéletesen versenyző iparág kibocsátásával A legalacsonyabb ár P=MC, minden fogyasztó a rezervációs árát fizeti

Másodfokú árdiszkrimináció A kibocsátás egységére jutó ár nem állandó, hanem attól függ, hogy mennyit akarunk vásárolni - nem lineáris árképzés Mennyiség vagy minőség alapján Önszelekcióra késztet

Harmadfokú árdiszkrimináció Azon a részpiacon, ahol a kereslet árrugalmassága nagyobb, ott az ár alacsonyabb Ahol, a kereslet árrugalmassága kisebb, ott az ár magasabb

Árukapcsolás Akkor alkalmazzák, ha bizonyos termékeket egymással összekapcsolt formában, „kötegekben” értékesítik Célja: a fizetési hajlandóság szórásának csökkentése

Kétrészes árképzés a fogyasztó két címen fizet: a) a fogyasztás jogáért b) az elfogyasztott egységért

Köszönöm a figyelmet!