A CSALÁDORVOS PREVENCIÓS MUNKÁJA dr. Oláh Ilona SE ÁOK Családorvosi Tanszék

Az egészségi állapot meghatározói genetikai tényezők földrajzi környezet kulturális háttér gazdasági helyzet társadalmi körülmények egészségügyi ellátás (kb. 15%)

A prevenció szintjei primer prevenció: az egészség fejlesztése és megőrzése, a rizikótényezők feltárása és azok csökkentése szekunder prevenció: korai felderítés, hatékony kezelés, amellyel megelőzzük a betegségek krónikussá válását és a szövődmények kialakulását tercier prevenció: a kialakult szövődmények kezelése

A családorvos prevenciós lehetőségei a mindennapos betegellátás során idős családtag otthoni ellátása során a fiatal családtag bevonása a prevencióba a váróban videó vagy szórólap segítségével helyi médiák, kábel-TV, újság, vöröskeresztes lap szűrővizsgálat: - kampányszerű, folyamatos - egy betegségre irányuló, komplex

Speciális csoportok – speciális prevenció gyerekkor serdülőkor fiatal felnőtt kor idős kor terhesség foglalkozás és földrajzi környezet etnikai hovatartozás és szociális helyzet

A 2002-ben Magyarországon meghaltak száma betegség-típusonként l. keringési szervek bet.: 67 825 fő 2. daganatos betegségek: 33 527 fő 3. emésztőszervi bet.: 9 189 fő

Halálozási adatok 1999-ben Magyarországon a 25-49 éves korosztályban

Diabetes mellitus = SECUNDER PREVENTIO A kardiovaszkuláris prevenció célja Cél: megelőzzük az első vagy ismételt coronaria-, stroke- vagy perifériás érbetegséghez köthető eseményt, rokkantságot és a korai halált. Megvalósítható: életmód-változtatással, a nagy rizikófaktorok kezelésével és a profilaktikus gyógyszerek szedésével. A subklinikus szervkárosodások megvövelik a CV mortalitást: bal kamra hipertrofia, carotisplakkok, endotheldiszfunkció ill. a szív elektromos instabilitása. Diabetes mellitus = SECUNDER PREVENTIO

A coronariabetegség rizikófaktorai I. Nem befolyásolható rizikótényezők életkor nem az első fokú rokonok körében előforduló korai szív- és érrendszeri halálozás (nő<65 év, férfi <55 év) ismert szív- és érrendszeri betegség „D”-típusú személyiség

A coronariabetegség rizikófaktorai II. Befolyásolható rizikótényezők dohányzás helytelen táplálkozás mozgásszegény életmód túlzott mértékű alkohol-fogyasztás

A coronariabetegség rizikófaktorai III. Befolyásolható rizikótényezők biokémiai- fiziológiai sajátosságok elhízás magas vérzsír-szint szénhidrát-anyagcsere zavar magas vérnyomás → véralvadási zavar

Coronary Prev. Eur. Heart J. 19: 1434-1503, 1998 Orvosi prioritások Prevenciós sorrend: 1. coronariabetegségben szenvedők prevenciója 2. tünetmentes, magas rizikójú betegek kezelése (diabetes mellitus, hypertonia, hypercholesterinaemia,, metabolikus X syndroma, több rizikó együtt) 3. azok hozzátartozói, akiknél a coronariabetegség korán jelentkezett (nő65 év, ffi 55 év), vagy akik tünetmentesek, de magas rizikójúak 4. mindennapos orvosi gyakorlatban jelentkezők Coronary Prev. Eur. Heart J. 19: 1434-1503, 1998

Kockázatbesorolás I. Nagy kockázatú kategória* I/1 - Koszorúér betegség, vagy - Perifériás érbetegség, vagy - Cerebrovaszkuláris betegség I/2 - Diabetes mellitus - 2 -es típus, vagy - 1-es típus mikro-, vagy makroalbuminuriával, vagy - Metabolikus szindroma (IDF kritérium szerint) I/3 Kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapot Legalább egy súlyos kockázati tényező esetén Legalább kettő az alábbiakból Legalább egy nagy kockázatot mutató score esetén

I/3 Kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapot A. Legalább egy súlyos kockázati tényező esetén: összkoleszterin >8,0 mmol/l vérnyomásérték >180/110 Hgmm testtömegindex (BMI) >40 kg/m² boka/kar index  0,9 GFR <60 ml/min mikroalbuminuria 30-300 mg/l preklinikus ateroszklerosis ( igazolt plakk), illetve

I/3 Kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapot B. Legalább kettő az alábbiakból: Lp/a ≥ 30 mg/dl CRP ≥3 mg/l homocisztein ≥12 mol/l familiaritás, és atherogen génkonstelláció, illetve C. Legalább egy nagy kockázatot mutató score esetén 10 éves halálozási kockázat ≥5 % (SCORE táblázat), vagy 10 éves ISZB megbetegedési kockázat >20% (Framingham ponttáblázat) Megjegyzés: „IGEN NAGY” kockázatot jelent opcionálisan - terápiás opcióként sz.e. más célértékkel - a következő: Kardiovaszkuláris betegség + legalább egynek a jelenléte az alábbiakból: 1. Diabetes mellitus 2. Dohányzás 3.Metabolikus szindróma 4. Akut koronária szindroma

II. Közepes kockázatú kategória (lipidszempontból) Hypercholesterinaemia és további kettő vagy több kockázati tényező jelenléte. Koszorúér - esemény kockázata: 10-20%/10 év a Framingham ponttáblázat alapján és/vagy Fatális CV-kockázat: SCORE táblázat 3-4%

III. Kis kockázatú kategória (lipidszempontból) Hypercholesterinaemia önmagában, vagy további egy kockázati tényező jelenléte. Koszorúér - esemény kockázata: <10%/10 év a Framingham ponttáblázat alapján és/vagy Fatális CV - kockázat: SCORE táblázat <3%

Koszorúér-betegség abszolút rizikója Fatális szív- és érrendszeri események előfordulási gyakorisága 10 éven belül Nem dohányzó Férfi Dohányzó 10-14% >15% 5-9% 3-4% 2% <1% 1% 4 5 6 7 8 4 5 8 7 6 180 160 140 120 65 éves 180 160 140 120 180 160 140 120 60 éves 180 160 140 120 180 160 140 120 55 éves 180 160 140 120 Szisztolés vérnyomás (Hgmm) 180 160 140 120 50 éves 180 160 140 120 180 160 140 120 40 éves 180 160 140 120

Framingham ponttáblázat Férfiak Kor (év) Pont 20-34 -9 55-59 8 35-39 -4 60-64 10 40-44 65-69 11 45-49 3 70-74 12 50-54 6 75-79 13

Framingham ponttáblázat Férfiak Össz-koleszterin (mmol/l) 20-39 40-49 50-59 60-69 70-79 <4,1 4,1-5,2 4 3 2 1 5,2-6,2 7 5 6,2-7,2 9 6 ≥7,2 11 8

Framingham ponttáblázat Férfiak Kor (év) 20-39 40-49 50-59 60-69 70-79 Nem dohányzó Dohányzó 8 5 3 1

Framingham ponttáblázat Férfiak HDL-Ch (mmol/l) Pontok ≥1,6 -1 1,0-1,3 1 1,3-1,6 <1,0 2

Framingham ponttáblázat Férfiak Sziszt. RR (Hgmm) Kezeletlen Kezelt <120 120-129 1 130-139 2 140-159 ≥160 3

Framingham ponttáblázat Férfiak Összpontszám 10 éves rizikó <0 <1% 11 8% 0-4 1% 12 10% 5-6 2% 13 12% 7 3% 14 16% 8 4% 15 20% 9 5% 16 25% 10 6% ≥17 ≥30%

Célkitűzés az életmód változtatásában Táplálkozás Fizikai aktivitás Ajánlások a dohányzás ellen

Célkitűzés az életmód változtatásában Táplálkozás Fő irányvonal egészségesek számára Naponta sok zöldség-gyümölcs (5x), teljes értékű gabona készítmények (6x); zsírszegény tej, tejtermékek; sovány hús; diófélék (50 g/N); hetenként többször hüvelyesek; tengeri hal (2x/hét). Növényi zsiradék; legfeljebb 2/1 (férfi/nő) E alkohol/nap; sóban gazdag táplálékok kerülése; mediterrán jellegű táplálkozás. Fokozott kockázat esetén Testtömeg-csökkentés szükséges: LDL-Ch >4,1+ nagy CV-kockázat : SFA+TFA csökkentés <7-en%; koleszterin <200 mg/N Atherogen dyslipidaemia, metabolikus szindroma, diabétesz: SFA helyettesítése telítetlen zsírsavakkal; szénhidrát ( főleg finomított cukor ) csökkentése; HT: só- és alkoholcsökkentés; DASH-diéta Obesitas: energia-, zsír- és sz. e. magas GI-ű SZH-korlátozás

Célkitűzés az életmód változtatásában Fizikai aktivitás Fizikai aktivitás szerepe kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében és kezelésében. A rendszeres, napi 30-60 perces, heti 5-7 alkalommal végzett mérsékelt-közepes intenzitású testmozgás (pl. séta-gyaloglás 4-5 km/ó) csökkenti az ISZB, hipertónia és metabolikus rizikófaktorok kialakulásának kockázatát. Intenzívebb edzés (pl. kocogás 8 km/ó, tenisz) növeli a hatást, azonban férfiaknál 40, nőknél 50 év fölötti korban, illetve betegség esetén orvosi konzultáció szükséges. Ajánlott a dinamikus jellegű, aerob mozgásforma (gyaloglás, kerékpár, úszás, labdajátékok, stb.). A mozgás intenzitása pulzusszámmal jellemezhető (kb. 120-150/min). Kardiovaszkuláris, vagy anyagcsere-betegség esetén kisebb intenzitású fizikai aktivitás ajánlott, fokozatosan emelve a terhelést. Elhízásban mérsékelt intenzitású 60-90 percig tartó mozgásprogram ajánlható.

Célkitűzés az életmód változtatásában Ajánlások a dohányzás ellen A dohányzás az idő előtti kardiovaszkuláris mortalitás önálló kockázatfokozó tényezője. A dohányzás erősíti az egyéb kockázati tényezők hatását ( szinergizmus ). A „könnyű” cigaretta és a passzív dohányzás is fokozza a kockázatot. A dohányzás abbahagyása már egy éven belül csökkenti a kardiovaszkuláris események előfordulását és a halálozást. Az orvos/nővér segítsége megkönnyíti a cigaretta elhagyását. A nikotinmegvonási tünetek kiküszöbölése jelentősen emeli a leszokás sikerességét, ennek bizonyítottan hatásos eszköze a nikotinpótlás és a bupropion. Az orvos minden betegtől kérdezze meg, hogy dohányzik-e, javasolja a dohányzás abbahagyását, ebben segítse a beteget vagy küldje dohányzásról leszoktatást segítő rendelésre. Tájékozódjon, hogy hol van legközelebb ilyen rendelés (tel.: 06-40-200-493)

Célértékek Célértékek elhízásban Kardio-, cerebrovaszkuláris és perifériás érbetegség - Diabetes mellitus - Metabolikus szindróma Kardiovaszkuláris tünetektől mentes nagy kockázatú állapot BMI <25 kg/m² BMI <27 kg/m² Haskörfogat: <94 cm/férfi <80 cm/nő Haskörfogat: <102 cm/férfi <88 cm/nő Ha életmód-változtatás nem elég, orvosi kezelés javasolt akkor, ha ebben a kategóriában BMI >25 kg/m², és/vagy haskörfogat 94, illetve 80 cm felett ha a tünetmentes, nagy kockázatú állapotban a BMI >27 kg/m², és/vagy haskörfogat 102, illetve 88 cm felett ha bármikor a BMI 30 kg/m² felett van.

Célértékek lipidanyagcsere vonatkozásában Igen nagy kockázatú állapot Nagy kockázatú állapot Kardiovaszkuláris betegségek Diabetes mellitus, Metabolikus szindróma Kardiovaszkuláris tünetektől mentes nagy kockázatú állapot Terápiás opció: Koleszterin (Ch) <3,5 mmol/l LDL-Ch <1.8 mmol/l Koleszterin <4,5 mmol/l LDL-Ch <2,5 mmol/l Triglicerid <1,7 mmol/l HDL-Ch >1,0 mmol/l (ffi) >1,3 mmol/l (nő) Koleszterin <5,0 mmol/l LDL-Ch <3,0 mmol/l Ha az életmód-változtatás után a Ch és LDL-Ch érték a célértékek felett marad, vagy a kardiovaszkuláris tünetektől mentes állapotban a kockázat ≥5% vagy >20%/10 év (SCORE, Framingham táblázat), akkor gyógyszeres kezelés javasolt (statin, ezetimib, fibrát, nikotinsav, -3, vagy kombinációk Közepes kockázat: Célérték: Ch <5,2 Kis kockázat: Célérték: Ch <6,5

Célértékek Célértékek hipertóniában Kardio-, cerebrovaszkuláris és perifériás érbetegség Diabetes mellitus Metabolikus szindróma Kardiovaszkuláris tünetektől mentes nagykockázatú állapot <140/90 Hgmm <130/80 Hgmm* <140/90 Hgmm*  Nephropathia, 1g/nap feletti proteinuria esetén: 125/75 Hgmm A fenntieken kívül: azonnali antihipertenzív gyógyszeres kezelés javasolt akkor, ha a vérnyomásérték >180/110 Hgmm. Ha az életmód-változtatás nem elég a célértékek eléréséhez, akkor antihipertenzív gyógyszeres kezelés javasolt mindig, ha célszervkárosodás van, vagy ha a fatális CV.kockázat ≥5%/10 év, vagy ha a koronáriakockázat >20%, vagy ha a vérnyomás 150/95 Hgmm felett marad

Célértékek Célértékek diabetes mellitusban és metabolikus szindrómában Éhomi vércukor: <6,0 mmol/l*, Posztprandialis vércukor: <7,5 mmol/l, HbA1c: <6,5%* Vérnyomás: <130/80 Hgmm, proteinuria (>1 g/nap) esetén: < 125/75 Hgmm Összkoleszterin: <4,5 mmol/l, LDL-C <2,5 mmol/l Ha az életmód-változás nem elég a vércukorérték eléréséhez, akkor antidiabetikus gyógyszeres kezelés javasolt. *Manifeszt diabetes mellitus esetén

Terápiás céltartományok a mikro- és makrovaszkuláris szövődmények rizikója szerint alacsony rizikó makrovaszkuláris rizikó mikrovaszkuláris rizikó HbA1c <6,5% <6,5% <7,5% éhomi vércukor <6.0 mmol/l <6.0 mmol/l <7.0 mmol/l post- prandialis vércukor <7.5 mmol/l <7.5 mmol/l <9.0 mmol/l Diabetic Medicine 1999, volume 16 Dr. Vándorfi Gy.: A 2-es típusú diabetes mellitus kezelése Családorvosi Fórum , 2000. augusztus

Preventív gyógyszeres kezelés Kardio- ,cerebrovaszkuláris és perifériás érbetegség Aszpirin (max. 100mg) (Clopidogel alternatív szer) Béta-blokkolók: miokardiális infarktus után, vagy koszorúér-betegség okozta balkamra-diszfunkció esetén ACE-gátlók: bármely eredetű balkamra-diszfunkció esetén; kardiovaszkuláris betegségben balkamra-diszfunkció nélül is Omega-3 zsírsav (1g/nap): posztinfarktusos betegeknek Antikoaguláns kezelés: koszorúér-betegség esetén, ha a tromboembóliás kockázat fokozott Statin: célértékek felett

Preventív gyógyszeres kezelés Diabetes mellitus Aszpirin (max. 100 mg) >40 év vagy + 1 rizikófaktor ACE-gátlók, ARB-k: diabetes mellitus + 1 másik rizikófaktor és/vagy nephropathia Statin: célértékek felett

Preventív gyógyszeres kezelés Kardiovaszkuláris tünetektől mentes nagy kockázatú állapot Aszpirin (max. 100mg) minden jól beállított hipertóniás beteg és ettől függetlenül a több rizikóval bíró ( metabolikus szindrómás) férfiak Statin: célértékek felett

Diabeteses betegek rizikója akut myocardialis eseményekre 20 40 60 80 100 1 2 3 4 5 6 7 8 Túlélés (%) Nem diabeteses, nem infarktusos Nem diabeteses, infarktuson átesett betegek Diabeteses betegek (MI nélkül) Diabeteses, infarktuson átesett betegek Év Haffner S. et al.: New England J. Medicine 1998.

A diagnosztizálatlan-, diagnosztizált diabétesz illetve IGT gyakorisága az USA társadalmában (20 és 74 év közöttiek esetében)

A metabolikus szindróma diagnosztikus kritériumai A Magyar Diabetes Társaság Metabolikus Munkacsoportjának ajánlása Glukózintolarancia IGT (csökkent glukóztolerancia) vagy IFG ( emelkedett éhomi vércukor) vagy glukózterheléssel igazolt 2-es típusú diabétesz vagy inzulinrezisztencia (HOMA-érték >4,4) Hypertónia Ismert vagy újonnan igazolt (ismételt eseti mérése >140/90 Hgmm) Diszlipidémia Szérum triglicerid ≥1,7 mmol/l vagy HDL< 1,0 mmol/l vagy az össz-koleszterin>5,2 mmol/l (LDL-koleszterin >3,4 mmol/l) Elhízás BMI>27,0 kg/m2 vagy derékkörfogat nők >80 cm, férfiak >94 cm.

A metabolikus szindróma definíciója I. (MDT, 2002) A metabolikus szindróma civilizációs népbetegség - genetikai predispositio, helytelen életmód és táplálkozás hatására tünetszegényen, lappangva kialakuló anyagcserezavar-, amely atherosclerotikus elváltozásokat okoz és cardiovascularis halálozással jár.

A metabolikus szindróma definíciója II. (MDT, 2002) A folyamat hátterében inzulinrezisztencia áll, amely hyperinsulinaemiával, hypertoniával, centrális elhízással, atherogén dyslipidaemiával, valamint glukózintoleranciával társulhat, és együtt járhat egyéb anyagcsere és haemostasis-zavarral. A folyamatos progresszió veszélye miatt a kórkép felismerése és az érintett egyének időben történő kezelése népegészségügyi szempontból fontos.

Magas éhomi vércukor≥6,1 mmol/l Hypertónia ≥130/85 Hgmm A metabolikus szindróma diagnosztikus kritériumai Az Adult Treatment Panel III, 2001 ajánlása Magas éhomi vércukor≥6,1 mmol/l Hypertónia ≥130/85 Hgmm Hypertrigliceridaemia: szérum triglicerid ≥1,7 mmol/l Alacsony HDL koleszterin: HDL< 1,04 mmol/l (férfi) vagy HDL < 1,29 mmol/l (nő) Abdominalis típusu elhízás: derékkörfogat: nők >88 cm, férfiak >102 cm.

A metabolikus szindróma diagnosztikus kritériumai A Magyar Diabetes Társaság Metabolikus Munkacsoportjának ajánlása Glukózintolarancia IGT (csökkent glukóztolerancia) vagy IFG ( emelkedett éhomi vércukor) vagy glukózterheléssel igazolt 2-es típusú diabétesz vagy inzulinrezisztencia (HOMA-érték >4,4) Hypertónia Ismert vagy újonnan igazolt (ismételt eseti mérése >140/90 Hgmm) Diszlipidémia Szérum triglicerid ≥1,7 mmol/l vagy HDL< 1,0 mmol/l vagy az össz-koleszterin>5,2 mmol/l (LDL-koleszterin >3,4 mmol/l) Elhízás BMI>27,0 kg/m2 vagy derékkörfogat nők >80 cm, férfiak >94 cm.

A metabolikus szindróma diagnosztikai kritériumrendszere (IDF, 2005) Centrális elhízás (derékkörfogat >94 cm [férfi], ill. >80 cm [nő]) és az alábbi négy körülmény közül bármelyik kettő hypertriglyceridaemia (szérum triglycerid >1,7 mmol/l), vagy zajló lipidcsökkentő kezelés alacsony HDL-cholesterin (<1,03 mmol/l férfiaknál, <1,29 mmol/l nőknél), vagy zajló lipidcsökkentő kezelés hypertonia (systolés érték ≥130 Hgmm, vagy diastolés érték ≥85Hgmm), vagy zajló antihypertensiv kezelés hyperglykaemia (éhomi vércukor ≥5,6 mmol/l), vagy korábbról dokumentált 2-es típusú diabetes

A metabolikus szindróma patomechanizmusa elhízás TNFα  leptin  rezisztin  szabad zsírsav  RAS  PAI-1  LPA  FATP  acetilCoA  GLUT-4  IRS-1  zsírszövet  máj szabad zsírsav  izom glükózfelvétel  glükózleadás  inzulinrezisztencia hyperglykaemia

Az öt vezető daganat-lokalizáció (2002 év) férfiaknál nőknél légcső-, hörgő-, tüdőrák vastag- és végbélrák ajak-, szájüreg-, garatrák emlőrák prostatarák gyomorrák pancreasrák

A daganatos betegségek elsődleges megelőzése a dohányzás és az alkoholfogyasztás elleni küzdelem, az egészséges táplálkozás propagálása elsősorban a betegekkel és a családokkal való kapcsolattartás során részvétel az egészségnevelésben iskolákban, klubokban, helyi médiákban, váróhelyiségekben szórólapok, videofilmek használata az orvos személyes példamutatása

A daganatok kialakulásának fejlődésmodellje

A daganatos betegségek szűrése Alapszűrés-rizikószűrés genetikai rizikótényezők életmódbeli szokásokból adódó rizikótényezők meglévő krónikus betegség, mint rizikótényező gesztációs anamnesisben rejlő rizikótényezők fizikális eltérés (rizikótényező vagy daganatgyanú) Szervezett szűrőprogramok során végzett vizsgálatok colon- a széklet occult vérzés 45-65 év között 2 évente emlő- mammográfia 45-65 év között 2 évente cervix- cytologia 25-65 év között 3 évente

A tüdődaganatok szűrése a tüdőszűrés nem specifikus, de nélkülözhetetlen a 40 év feletti dohányos embereket érdemes szűrni a mellkas rtg. vizsgálatot kérdőíves módszerrel lehet kibővíteni (dohányzási szokások, köhögés jellegének megváltozása) a komplex szűrés része a köpet citologiai vizsgálat is a panaszmentes, szűrésen kiemelt betegek gyógyulási esélyei lényegesen meghaladják a panaszok miatt felfedezett betegekét

A hörgőrákos betegek felfedezése és operálhatósága közötti összefüggés stádium EF szűrés operált % panaszos I. 388 66 284 51 II. 642 44 774 27 III. 626 17 1455 8 IV. 347 5 1275 3 összesen: 2003 33 3788 13

Colorectalis carcinomák rizikótényezői 50 (40) év feletti életkor colorectalis polipok (familiaris polyposis, villosus polypok, adenomatosus polypok) colitis ulcerosa Crohn-colitis immunhiányos betegség (AIDS) rosszindulatú daganat a szervezet más részében a családi anamnezisben genitális vagy mellrák rostszegény táplálkozás

A colorectalis daganatok szűrése a colorectalis daganatok több, mint fele rectalis digitális vizsgálattal elérhető fontos az occult vérzés vizsgálata, mivel 72% vérzik: a módszer a peroxidáz reakción alapul pontosabbak az immunológiai módszerek, amik csökkentik az álpozitivitás ( második fázisú vizsgálat) javítja a hatékonyságot a kérdőíves előszűrés és a célzott anamnesis felvétele: a széklet minőségi változása a székletritmus változása tenesmus fájdalom testsúlycsökkenés, étvágytalanság emésztési zavar Magyarországon 45-65 év között 2 évente történik a szervezett szűrés, a családorvos által

A magas kockázatú személyek ellenőrzése A lakosságszűréstől függetlenül az egészségügyi ellátó rendszer- a családorvos feladata 35-40 éves kortól évente rejtett vérzés vizsgálata 3-5 évente endoszkópos vizsgálat

Az emlőrák rizikótényezői anya és/vagy lánytestvér egyoldali (kétoldali) praemenopausában jelentkező emlőrákja táplálkozás, zsírdús étrend, kövérség alkoholizmus dohányzás korai menarche (12 év alatt) késői első terhesség (35 év felett) késői menopausa ( 50 év felett ) oestrogenterápia postmenopausa idején mastopathia fibrocystica méhtestrák

Genetikai vizsgálat javasolt tünet és panaszmentes betegnél első fokú rokonoknál annak 40 éves kora alatt emlőrák fordult elő egy első fokú női rokonnak 60 éves kora alatt kétoldali emlőrákja volt két első, vagy másodfokú rokonának (nagyanya, nagynéni, unokatestvér) 60 éves kora alatt emlő és/vagy petefészekrák a család azonos ágán három, esetleg több esetben fordult elő 60 éves koruk alatt emlő és vagy petefészek rák( magas rizikójú csoport) első és másodfokú rokonok között bármely életkorban három, vagy annál több emlő és /vagy petefészekrák ( mérsékelt rizikójú csoport) a család azonos ágán bármely életkorban egy elsőfokú férfi emlőrákosról számolnak be A vizsgálatot ki kell terjeszteni a veszélyeztetett nő családjának többi nő és férfi családtagjára is. Génkárosodás estén évente mammográfia és vaginális UH javasolt, és azokat 5 évvel korábban megkezdeni, mint a családban előfordult legkorábbi emlőrákos beteg életkora volt a betegsége jelentkezésekor. (Ha nem ism., akkor 35 év felett.)

A szűrővizsgálat elemei családi anamnézis: stroke, hypertonia, ISZB (férfi<55 év, nő <65 év) carcinoma (mamma-, colon-) egyéni anamnézis: kiállott betegségek, műtétetek, gestatios anamnesis életmódbeli szokások: - dohányzás - alkohol - drog és gyógyszer - mozgás - szexuális aktivitás (ld. AIDS és egyéb STD) angina pectorisra vonatkozó kérdőív székelési szokásokra vonatkozó kérdőív

egészségnevelés: - egyéni fizikális vizsgálat: - RR mérés - BMI, has és csípő körfogat - pajzsmirigy vizsgálat - látás és hallás vizsgálat - RDV laborvizsgálatok: - éhomi vércukor, 30 év felett felett módosított OGTT - cholesterin, triglicerid - vizelet - széklet occult vérzés egészségnevelés: - egyéni - kiscsoportos

Szakorvosi vizsgálatok ernyőképszűrés (rizikócsoportban köpetcytologiával kiegészítve) nőgyógyászati rákszűrés (colposcopia és PAP teszt) mammographia prostata szűrés

Az 51/1997. NM rendelet alapján a szűrővizsgálatok rendje 65 év felett fejlettség kétévente érzékszervek egyszer RR + golyva életmód vizelet RR és fizikális évente évente (EKG) nőgyógyászati évente/kétévente vizelet cukor 40 év fölött évente prostata mammographia occult vérzés

A Családorvosi Szakmai Kollégium ajánlása a szűrővizsgálatokra