Szívinfarktus utáni rehabilitáció

Az előadások a következő témára: "Szívinfarktus utáni rehabilitáció"— Előadás másolata:

1 Szívinfarktus utáni rehabilitáció
Budapest,

2                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             

3 Vezető halálokok Magyarországon 2000 - 2005

4 Statisztika 7.1 millió AMI halál/év, 2 millió/év Európában
65-85 éves korosztályban az összhalálozás 17%-a ISZB eredetű Magyarország: összhalál 21%-a (ffi) – 13%-a (nők) Országonkénti eltérések, területi különbségek

5 Statisztika II. 30 000 infarktus évente
Halálozás: 40%, ebből 25% prehospitális Adekvát ellátás esetén 6-7% a 30 napos mortalitás

6 30 év feletti férfiak standardizált ISZB halálozása, 1998 (/100 ezer fő)
Magyarország 531, 14. Ausztria 332, 33. Szlovénia 259, 41. Horvátország 424, 21. Szlovákia 587, 13. Ukrajna 919, 4. Észtország 780, 7. Lettország 775, 8. Oroszország 751, 9. Románia 470, 16. Bulgária 448, 17. Csehország 419, 22. Lengyelország 257,42. Finnország 434, 19. Nagy-Brittania 354,26. Svédország 324, 32. Görögország 199, 51. Olaszország 181, 54. Franciaország 116,58.

7 Mi a kardiológiai rehabilitáció?
Kardiológiai rehabilitáción azon tevékenységek összességét értjük, amelyek előnyösen befolyásolják a szívbetegségek okát, és lehetővé teszik a betegek számára a lehető legjobb fizikai. szellemi és szociális körülményeket, hogy azok saját kezdeményezésük alapján elfoglalhassák helyüket a társadalomban..., ezért... a rehabilitáció nem tekinthető a kezelés különálló formájának, hanem azt integrálni kell a terápia egészébe, amelynek egyik részét képezi."

8 Team munka

9 Kardiológiai rehabilitáció fázisai I.
I. Fázis: A betegség akut szaka (kardiológiai vagy szívsebészeti őrző, vagy fekvőbeteg osztály). Cél és feladat: megelőzni a hosszú ágynyugalom káros hatásait, beteg felvilágosítása betegségéről és a várható kezelésekről megkezdeni a veszélyeztetettség felmérését, megkezdeni a rizikófaktorok változtatását, megkezdeni a mozgáskezelést, csökkenteni a rokkantság érzését, meghatározni a beteg szomatikus és pszichés állapotát és korai terhelhetőségét.

10 Kardiológiai rehabilitáció fázisai II.
II. Fázis: Helye: fekvőbeteg rehabilitációs osztály (intézet) és/vagy rehabilitációs szakambulancia. Időtartama: korai konvaleszcens szakasz 2-12 hét, késői konvaleszcens szakasz 3-6 hónap. Cél és feladat: Korai konvaleszcens szakasz: kockázat felmérés a klinikai állapotnak megfelelő mozgáskezelés, életvitel, tevékenység megtanítása, a betegséggel kapcsolatos ismeretek átadása a betegnek és hozzátartozóinak, folytatni a rizikófaktorok módosítását, pszichoszociális problémák megoldása, szorongás, depresszió, betegségtudat csökkentése, munkába való visszatérés elősegítése. Késői konvaleszcens szakasz: ellenőrzött edzésprogram végzése, funkcionális állapot javítása, rekreációs tevékenység, egészségnevelés folytatása, munkába állás.

11 Kardiológiai rehabilitáció fázisai III.
III. Fázis: Posztkonvaleszcens vagy fenntartó fázis. Helye: önszerveződő betegklubok, szervezetek és sportegyesületek a családorvos közreműködésével. Időtartama: folyamatosan a beteg élete végéig. Cél és feladat: a fenntartó edzésprogramok rendszeres végzése, a megtanultak életvitelszerű gyakorlati hasznosítása, szüntelen erőfeszítés a rizikófaktorok módosítására.

12 Egy kis történelem Szívinfarktus: 1912, Harrick
Kezdetek: 6-8 hét ágynyugalom (hegszövet) Évtizedes kímélet (lépcsőzni tilos) Teljes rehabilitáció nem történt Levine, Lown: karosszék - kezelés Newmann, 1952: 4 héttel infarktus után 5 perc séta

13 Egy kis történelem II. Brummer, 1956: két hét után normális fizikális aktivitás Korai mobilizáció „predischarge” terhelés Ma: 6-7 napos kezelés

14 A kardiológiai rehabilitáció új indikációi
Szívelégtelenség PCI utáni állapot Transzplantáció utáni állapot Arritmia, PM, ICD Idős betegek

15 A kardiológiai rehabilitáció orvosi céljai
- hirtelen halál megelőzése - postinfarktusos halálozás, reinfarktus, restenosis csökkentése - tünetek csökkentése/megszüntetése - fizikai teljesítőképesség fokozása

16 A kardiológiai rehabilitáció pszichológiai céljai
Önbizalom visszaállítása Szorongás, depresszió kezelése Stresszhelyzetekhez való alkalmazkadás javítása Szexuális aktivitás visszaállítása Hozzátartozók szorongásának és depressziójának felismerése, feloldása

17 A kardiológiai rehabilitáció társadalmi céljai
Munkába való visszatérés Idős korúak, súlyos balkamra diszfunkcióban szenvedők esetén független napi tevékenység biztosítása

18 A piszkos anyagiak… Közvetlen orvosi költségek csökkentése
Kevesebb gyógyszer Kevesebb ismételt kórházi (akut) felvétel

19 Tárgyi minimum feltételek
EKG, vérnyomásmérés, echocardiographia (intézeten belüli elérhetőség), 24-48 órás ambuláns EKG és vérnyomás monitorozás, ergometria (intézeten belüli elérhetőség), légzésfunkció (intézeten belüli elérhetőség), kémiai laboratórium (intézeten belüli elérhetőség), vérgáz analizátor (elérhetőség), fizioterápiás lehetőség, reanimációs eszközök intenzív kardiológiai háttér (elérhetőség), tornaterem, tréning, játék, sporteszközök, az ellenőrzött mobilizáció és fizikai edzés eszközei (EKG, pulzus, vérnyomás monitorozása), pszichoterápiás foglalkozási helyiség és eszközök, egészségnevelés tárgyi feltételei.

20 Személyi minimum feltételek
orvosok (minimum 2), orvos vezető (kardiológus szakorvos rehabilitációs képesítéssel, illetve rehabilitációs szakorvos kardiológiai szakvizsgával vagy képesítéssel), osztályos orvos (belgyógyász vagy kardiológus), gyógytornászok főiskolai végzettséggel, 15 (maximum 30) betegre 1 gyógytornász, dietetikus, pszichológus (klinikai gyakorlattal) 30 ágyanként 1 fő, szakasszisztens, fizioterapeuta, gyógymasszőr, ápoló nővérek (folyamatos ápolást biztosítva) 60 betegre számolva délelőtti műszakban főnővér + 3 nővér, délutáni műszak: 2, éjszaka: 1 (összesen: 14 nővér). szociális munkatárs, nem egészségügyi végzettségű munkatársak

21 A rehabilitációs program részei
Intézetben (I. fázis) diagnosztika (korai rizikóbecslés), orvosi kezelés (folyamatos), mozgáskezelés (korai mobilizáció naponta), pszichoterápia (naponta), egészségnevelés (naponta). Intézetben (II. fázis) állapot felmérés (rehabilitációs program elején, közben és végén), orvosi ellenőrzés (naponta), mozgáskezelés (a korai konvaleszcens szakaszban naponta 1-2 x perc, a késői konvaleszcens fázisban hetente 5 x perc), pszichoterápia ( "A" viselkedés-típusmódosítás 3 hét alatt 3 x 1 óra, téma centrikus csoportbeszélgetés 3 x 1 óra, házastárs terápia 1 x 1 óra, autogén tréning naponta 30 perc),

22 Rehabilitáció eredményessége
Időfaktor (90 napon belül) Szakmai felkészültség Fekvő – járó Járónak kevés a hagyománya Életminőség „Eredeti” életforma

23 A kardiológiai rehabilitáció hasznossága
A korai mobilizáció, majd a korai rehabilitáció veszélytelensége A komplett rehabilitáció jelentős mértékben kedvezően befolyásolja a betegek további prognózisát. A szívinfarktust átvészelt betegek halálozása egynegyedére, az újabb infarktusok előfordulása pedig egyharmadára csökkent a rehabilitációban részesülő betegek esetében. A rehabilitált betegek jobb életminősége A rehabilitációs programok gazdaságilag is kifizetődőek: minden egyes dollár a későbbiekben 6$ megtakarítást eredményezett

24 Az életmódi rehabilitáció hatásai I.
Javítja a fizikai terhelhetőséget A Csökkenti a panaszokat B Növeli a dohányzást véglegesen abbahagyó betegek számát Csökkentheti a vér lipid-szintjét. Elősegíti a testsúlyfelesleg csökkentését. Megkönnyíti a betegek beilleszkedését a társadalomba és fokozza funkcióképességüket.

25 Az életmódi rehabilitáció hatásai II.
Javítja a betegek lelkiállapotát, A/B Növeli a kereső foglalkozásukba visszatérő betegek számát. A/C Csökkenti a szívizom-infarctust szenvedett betegek összegzett, ill. cardiovascularis eredetű halálozását. B Változó mértékben hat a kamrai arrhythmiák gyakoriságára. Az idős korú koszorúér-betegek részvételre.

26 A kardiológiai rehabilitáció elemei
Állapotfelmérés Dyslipidaemia kezelése Hypertonia Dohányzás kezelése Testsúly csökkentése Cukorbetegség kezelése Pszichoszociális kezelés Fizikai edzésprogram

27 Állapotfelmérés Kórelőzmény, fizikális vizsgálat
Rizikófaktorok, rizikóstátusz meghatározás EKG (nyugalmi, terheléses) Szív UH Foglalkozás, munkahely megismerése Családi körülmények Pszichés hozzáállás

28 ISZB rizikófaktorai Nem befolyásolható Életkor Nem Családi anamnézis
Veleszületett betegségek Személyiségtípus (?) Befolyásolható PRIMAER: hyperlipidaemia, hypertonia, diabetes mellitus, dohányzás SECUNDAER: TG, köszvény, obesitas, életmód stb.

29 SCORE (Systematic Coronary Risk Evaluation) modell
Az egészségesnek látszó embereknél a preventív lépések a totális CV kockázat nagyságától függnek prospektív európai adatokon alapszik fatális atheroscleroticus esemény jelzésére alkalmas, pl. 10 éves távlatban nem, kor, dohányzás, szisztolés vérnyomás, az összkoleszterin vagy az ÖK/HDL aránya. fatális események küszöbe 5%: e fölött beszélünk nagy kockázatról.

30 Egyéb rizikófaktorok (amelyek növelhetik a becsült kockázatot is): • triglicerid, alacsony HDL-C, csökkent glükóztolerancia (IGT), obesitas, C-reaktív protein (CRP) fibrinogén, homocisztein, apo B, Lp/a; • pozitív familiáris cardiovascularis anamnézis; • preklinikus atherosclerosis (electron-beam (EB) CT-, UH-, MRI-vizsgálattal igazolva).

31 A nagy cardiovascularis kockázat definíciója
Igazolt CV betegség. Tünetmentes esetben: a számított 10 éves kockázat az 5%-ot meghaladja, vagy 60 éves korra vetítve meg fogja haladni; egy-egy rizikófaktor jelentős emelkedése: ÖK>8 mmol/l, LDL>6 mmol/l, RR >180/110 Hgmm; 2-es típusú diabétesz, ill 1-es típusú diabétesz microalbuminuriával.

32 Nagy kockázatú csoport
A fatális kardiovaszkuláris esemény előfordulás kockázata a SCORE szerint >5%/10 év. A koszorúér-esemény kockázatának becslésére használható a Framingham táblázat is (>20%/10 év 1/1 - Koszorúér-betegség, és/vagy perifériás érbetegség, és/vagy cerebrovaszkuláris szindróma 1/2 - Diabetes mellitus 2-es típus. 1-es típus mikro- vagy makroalbuminuriával Metabolikus szindróma (az ATP III kritériumrendszere szerint) 1/3 Tünetmentes, nagy kockázatú állapot Egy súlyos kockázati tényező megléte: összkoleszterin >8,0 mmol/l, vagy az LDL-koleszterin >6.0 mmol/l, vagy a vérnyomásérték >180/110 Hgmm, vagy a testtömeg index (BMI) >40 kg/m2)

33 Közepes kockázatú csoport
Hypercholesterinaemia és további kettő vagy több kockázati tényező megléte esetén. koszorúér-esemény kockázata SCORE szerint: 3-4%, Framingham szerint: 10-20%/10 év

34 Kis kockázatú csoport Hypercholesterinaemia önmagában, vagy hypercholesterinaemia és további egy kockázati tényező megléte esetén koszorúér-esemény kockázata SCORE szerint < 2%, Framingham szerint <10%/10 év

35 Alacsony rizikójú betegek
Nincs jelentős kísérő betegség Teljes mértékű műtéti/intervenciós korrekció Szövődménymentes akut szak Nincs szívelégtelenség, EF>40% 65 év alatti beteg, jó complience Norm. nyugalmi és terheléses EKG Nincs arritmia Jó pszichoszociális körülmények

36 Közepes rizikójú betegek
Nem súlyos társbetegség Részleges műtéti/intervenciós korrekció Nem jelentős szövődmény az akut szakban NYHA II, EF 25-40% Közepes ischaemia küszöb ( MET) Megtartott terhelési kapacitás (4.5 MET) 65-75 év Megfelelő complience Jól kontrollálható arritmia Kedvezőtlen pszichoszociális körülmények

37 Nagy rizikójú betegek Súlyos társbetegség
Jelentős reziduális eltérések Szövődményes akut szak NYHA III-IV, EF <25% Alacsony ischaemia küszöb (<4.5 MET) Alacsony terhelési kapacitás (<4.5 MET) 75 év feletti beteg Rossz complience Kezelésre rosszul reagáló angina Tartós/nem tartós kamrai tachycardia Halmozottan kedvezőtlen pszichoszociális körülmények

38 Lipid célértékek Kis rizikójú csoport: összchol. < 6.5 mmol/l, LDL < 4.1 mmol/l, TG < 2.3 mmol/l Közepes rizikójú csoport: összchol < 5.2 mmol/l, LDL < 3.4 mmol/l, TG < 2 mmol/l Nagy rizikójú, tünetmentes csoport: összchol. < 5 mmol/l, LDL < 3 mmol/l, TG < 1.7 mmol/l Manifeszt érbeteg, diabeteses csoport: összchol. < 4.5 mmol/l, LDL < 2.5 mmol/l, TG < 1.7 mmol/l, HDL > 1.3/1 mmol/l (nő/férfi)

39 Hypertonia és cardiovascularis rizikó
A hypertonia a szívelégtelenségben szenvedők 49%-ban, az atherosclerosisos betegek 35%-ban fő etiológiai tényező

40 Miért kezeljük a magas vérnyomást?
A DBP 5-6 Hgmm-rel történő csökkentése a stroke rizikó 42%-os csökkentésével jár A DBP 5-6 Hgmm-rel történő csökkentése az ischaemiás kardialis történések 14%-os csökkentésével jár

41 Célvérnyomás értékek Esszenciális hypertónia: <140/90 Hgmm
Diabetes és hypertonia: < 130/85 Hgmm Diabeteses nephropathia: < 125/75 Hgmm

42 Hypertonia syndroma HYPERTONIA Dyslipidaemia Elhízás Atherogenesis
LVH Kóros insulin metabolismus Kóros véralvadás Elhízás Endothel dysfunctio Diabetes mellitus Neurohormalis dysfunctio Csökkent arteriás complience HYPERTONIA

43 Dohányzás Seven Country Study: 25 éves vizsgálat során a napi 30 cigit elszívók 57.7%-a, a nemdohányzók 36.3%-a halt meg Hazánkban évente ember halála Az ISZB rizikót 70%-al emeli Menstruáló nők hormonális védettségét semlegesíti

44

45 Dohányzás abbahagyása
Anamnezis felvétel Tanácsadás Gyógyszeres, eszközös segítség motiválás

46 Dohányzás leszoktatással kapcsolatos tanácsadás
Dohányzás kórélettani hatásai, dohányzás és szívbetegség, dohányzás és annak pszichológiája, leszoktatási módszerek, passzív dohányzás. Viselkedési tanácsadás, egyéni vagy csoportos formában: a dohányzási szokások dokumentálása, a betegek leszokási készségének értékelése, megfelelő készség esetén irányítása, nikotinhelyettesítő terápia, bupropion vagy a kettő együttes ajánlása.

47

48 Obesitas, BMI Sovány: < 18.5 kg/m2 Normál: 18.5 – 24.9 kg/m2
túlsúly: 25 – 29.9 kg/m2 Elhízás: 30 – 39.9 kg/m2 Morbid elhízás: > 40 kg/m2 A lakosság 60%-a 25 feletti BMI !!!

49 Obesitas, derék, csípő, has
Abdominalis (centralis, visceralis) elhízás Derék/csípőkörfogat hányados > 0.95/0.8 Haskörfogat mérés, ffi: 94 cm, nők 80 cm (nagy rizikó 102 ill.88 cm felett) Testzsír százalék: ffi 20%, nők 30% felett

50 Metabolikus X syndroma
Abdominalis elhízás (ffi>102 cm, nő>88 cm) Hypertriglyceridaemia, >1.69 mmol/l HDL ffi<1.04, nő<1.29 mmol/l Vérnyomás 130/85 Hgmm felett Vércukor 6.1 mmol/ felett Legalább 3 kritérium

51 Diéta, általános ajánlások
A kalóriabevitelt az ideális testsúly fenntartásához kell adaptálni. Ajánlott táplálékok: gyümölcs, zöldség, teljes őrlésű gabona és kenyér, alacsony zsírtartalmú diétás anyagok, hal és sovány hús. A halolajnak és az omega-3 zsírsavaknak sajátságos protektív hatásuk van. A kalóriabevitel 30%-át ne haladja meg a zsírfogyasztás, és annak egyharmadánál ne legyen nagyobb a telitett zsírok bevitele. A napi koleszterin bevitel ne legyen több 300 mg-nál. A telitett zsírokat részben komplex szénhidrátok, egyszeres vagy többszörösen telítetlen zsírok (zöldségek, tengeri halak) váltsák fel.

52 Diétás kezelés 1. Hosszú távú, mérsékelten energiaszegény étrend
Nőket „szigorúbban” kell diétáztatni 1 g zsírból 9.3, 1 g szénhidrátból 4.3, 1 g fehérjéből 4.1, 1 g alkoholból 7.2 kcal szabadul fel Átlagban nők 1200 kcal/nap, ffi 1500 kcal/nap

53 Diétás kezelés 2. Alapanyagcsere: ffi x ttskg, nők x ttskg Ülő életmód 1.2x, közepesen aktív 1.4x, nehéz fizikai életmód 1.8x Ennél 500 kcal-al kevesebb legyen az érték

54 Étkezési tanácsadás Javasolt témák: a táplálék összetevői,
anyagcsere-anomáliák, diabetes, hyperlipidaemia, hyperuricaemia, elhízás, növényi olajok, növényi rostok, energiaszegény táplálkozás, emésztés rendben tartása, korszerű konyhatechnikai módszerek és a só szerepe a táplálkozásban.

55

56 A diabetes olyan krónikus cardiovascularis betegség, amely hyperglycaemiával jár

57 Célértékek diabetesben
Célérték HbA1c (DCCT szerint standardizálva) HBA1c (%) <6,1 Vénás plazmaglükóz éhomi/praeprandialis (mmol/l) <6,0 Önellenőrzéses éhomi/praeprandialis vércukorérték (mmol/l) 4,0-5,0 postprandialis (mmol/l) 4,0-7,5 Vérnyomás Hgmm <130/80 Összkoleszterin (mmol/l) <4,5 LDL-koleszterin <2,5

58 Pszichoszociális törődés
Problémák felismerése beszélgetés, kérdőívek segítségével, pl.: depresszió, D típusú személyiség: negatív érzelmek, szociális gátlás Beteg értékrendszere, motiváltsága Csoportos, sz.e. egyénre szabott tanácsadás Stressz csökkentő, probléma megoldó gyakorlatok „szívbarát” család

59 Házastárs terápia A szívbetegség nemcsak az egyént, hanem családját is mélyen érinti. A beteg házastársa akarva-akaratlanul is részt vállal a beteg gyógyulásában.. Elősegítheti és megkönnyítheti a munkába való visszatérést és felbecsülhetetlen a jelentősége a harmonikus házastársi kapcsolat visszaállításában.

60 Szívgyógyászati alapismeretek oktatása
Kardiológiai vizsgálómódszerek és kontrollvizsgálatok az infarktus, érelmeszesedés gyógyulásának menete, prognózisa mellkasi fájdalom, fenyegető cardialis tünetek, kardiológiai elsősegély, a reanimáció alapjai a gyógyszeres kezelés, rizikófaktorok rehabilitáció jelentősége.

61

62 Terhelés, alapfogalmak
Maximális oxigén fogyasztás (VO2max) = perctérfogat x AV oxigéndifferencia Szívfrekvencia (220-életkor) Verővolumen AVO2 nyugalomban 3-5 ml/100 ml vér, terhelésre ez ml-re nőhet

63 Terheléses vizsgálatok formái
FIZIKAI TERHELÉS Kerékpár ergometria Futószalag ergometria Spiroergometria Izometriás terhelés (handgrip teszt) Pitvari stimulálás FARMAKOLÓGIAI TERHELÉS Dipyridamol, adenozin dobutamin

64 Terheléses vizsgálatok leképezés szerint
EKG ECHO Izotóp Intracardiális nyomásmérés

65 Terheléses EKG indikációi
ISZB diagnózisa Ismert ISZB prognózisa Effort tünetek tisztázása Tréning, rehabilitáció megítélése Ellenőrzés Speciális szűrés (pl.: pilóta, buszsofőr) Egyéb: atípusos panaszok, digitális, szárblokk, WPW, varians angina, funkcionális kapacitás követése, 40 feletti magas rizikójú, tünetmentes beteg

66 Terheléses EKG ellenjavallatai
Instabil angina (48 óra) Szívinfarktus gyanúja Súlyos anaemia Súlyos anyagcsere zavar Thromboembolia Nyugalmi hypoxia Terhelés provokálta asthma

67 Terhelés megszakítás abszolút indikációi
Súlyos angina Szisztolés vérnyomás esés (>20 Hgmm) Centralis keringési zavar Súlyos arritmia, vezetési zavar Kp. Idegrendszeri tünetek 0.3 mm-es ST depressio Beteg kérésére

68 Terhelés megszakítás relatív indikációi
0.2 mm-es ST depressio, ST eleváció Fokozódó mellkasi fájdalom Kifejezett légszomj Kifáradás Claudicatio 240/120 feletti vérnyomás Szárblokk Nem súlyos ritmuszavar

69 Tévesen pozitív terheléses EKG
Vitium Congenitális szívbetegségek Pericardium betegsége Gyógyszerek (digitális) Elektrolit eltérések Szárblokk, WPW Balkamra hypertrophia Mitrális prolapsus Vasoregulatio zavara Rossz elektróda pozíció

70 Funkcionális kapacitás I.
Az egészségkárosodás mértéke (funkcióképesség – fogyatékosság) A testi struktúra épsége, a tevékenység és a részvétel határozza meg FNO Gyakorlatban a szívbeteg fizikai terheléshez való adaptációja

71 Funkcionális kapacitás II.
NYHA CCS Sétatesztek (6 perces) Ergometria (legobjektívebb) Spiroergometria (légzési perctérfogat, O2 fogyasztás, CO2 termelés, anaerob küszöb)

72 Fizikai edzésprogram Fizikai aktivitás anamnezise Terheléses vizsgálat
Fizikai aktivitás esetleges gátló tényezői Tanácsadás a fizikai aktivitás fokozására Személyre szóló edzésprogram (frekvencia, intenzitás, edzés típusa, időtartam)

73 Edzettség A szervezet fizikai erőkifejtéshez történő alkalmazkodása. Tréning következménye Mérése az anyagcsere folyamatok révén lehetséges (pl.: VO2, VCO2, tejsav) Legfőbb mérője az O2 felvevő képesség (aerob kapacitás, liter O2/kg= 1 MET) VO2max = 56 – (0.39xéletkor) Laktacid átmenet (4 mmol/l)

74

75 Fizikai terhelés, edzés fogalomtár I.
Dinamikus (izotóniás) terhelés: elmozdulással járó izomösszehúzódás Statikus (izometriás) terhelés: elmozdulással nem járó Rezisztencia terhelés: kombinált forma, ellenállással szemben (pl.: súlyemelés) Kardiovaszkuláris edzés: nagy izomcsoportokat mozgató, dinamikus (aerob állóképesség) MET: (metabolikus aequivalens) terhelési intenzitás egysége = 3.5 ml/tskg/min oxigénfogyasztás

76 Mozgásformák energia fogyasztása
Kocogás: megtett km x tskg Séta : megtett km x tskg/2 Úszás: megtett km x tskg x 4

77 Edzésprogram A postinfarctusos betegekben az edzésprogram a korai terheléses teszt eredményétől függ. Revaszkularizáció után (CABG, PCI) a mozgásterápia azonnal elkezdődik, az ergometriás vizsgálatot általában 1 hónappal a beavatkozás után végezzük el Az edzésprogramot az ergometriás teszt eredménye (elért teljesítmény) alapján írjuk elő. Figyelembe kell vennünk a beteg nemét, életkorát, alapbetegségének súlyossági fokát, gyógyszerelését, a mozgásszervek és a vázizmok állapotát, valamint a tréning esetleges ellenjavallatát is

78 Az edzés ellenjavallatai
Szövődményes szívinfarktus Postoperatív szövődmények Terheléses vizsgálat ellenjavallatai

79 Az edzés menete bemelegítés: 6-10 perc; tartós terhelés: 15-30 perc;
játék: perc; levezetés: 5-8 perc.

80 Jó tanácsok A tartós terhelés fázisára minden betegnél pontosan meg kell adni az elvégzendő mozgás intenzitását, időtartamát, gyakoriságát és típusát. A tréning intenzitása - az ergometriás vizsgálat alapján megadott tréningpulzus Amennyiben az ergometriás vizsgálatkor ischaemia, vagy szignifikáns arrhythmia nem jelentkezik, úgy a tréningpulzus az elért maximális pulzusszám %-a legyen. Ha az ergometriás vizsgálat megszakításának indikációja ischaemia vagy ritmuszavar, akkor a javasolt tréningpulzus tízzel kevesebb legyen, mint a terhelés megszakításakor észlelt szívfrekvencia. Az edzésprogram intenzitását a tréningpulzus meghatározása mellett az ún. Borg-skála segítségével (az intenzitás szubjektív megítélése), illetve az adott aktivitás oxigénfogyasztásával (MET) is jellemezhetjük.

81 Borg-skála Nagyon-nagyon enyhe: 6 – 8 Nagyon enyhe: 9 - 10
Kissé erős: 13 – 14 Erős: – 16 Nagyon erős: 17 – 18 Nagyon-nagyon erős:

82

83 Időzítés szívinfarktus, CABG után
Tevékenység Szívinfarktus CABG Alacsony rizikó Közepes, magas rizikó Fogászat, helyi érzéstel. 4 8 6 Sebészet, altatás 7 12 Vezetés rövid távon 2 3 5 Vezetés hosszú távon

84 Időzítés szívinfarktus, CABG után
Tevékenység SzívinfarktusAlacsony rizikó Szívinfarktus Közepes, magas rizikó CABG Alacsony rizikó Közepes, magas rizikó repülőút 3 6 Házasélet házastárssal 4 Szexuális kapcsolat 10 bevásárlás 2 5 Ülőfoglalkozású munkába visszatérés 4 (6) 8 (11) 8 (12)