Készítette: Bekk Éva Cseri Cserne Olasz Orsolya

2  A turizmus társadalmi és kulturális hatásai azt fejezik ki, hogy milyen módon járul hozzá a turizmus az  élet minőségében,  a munkamegosztásban,  az értékrendszerekben,  az egyéni viselkedésben,  a családi kapcsolatokban,  a közösség szerveződésében,  a közösségi életstílusban,  a biztonságban,  az erkölcsi elvekben,  a kreativitás kifejeződésében és  a hagyományos szertartásokban végbement változásokhoz. 2

3  Népességre gyakorolt hatások  Munkaerőpiac átalakulása  Közösség jellemzőinek, szerkezetének átalakulása  Hatások egyéni és családi szinten  Hatások a természeti, kulturális erőforrásokra 3

4 A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak vizsgálata:  csak a turizmus fejlődése okozhat - például üdülőtulajdonosok megjelenése, velük kapcsolatos konfliktusok kialakulása  a turizmus fejlődésével feltétlenül együtt járnak - például a fogadónépesség átrétegződése és  más hatótényezők is okozhatnak - például az életminőség javulása vagy a társadalmi mobilitás növekedése. 4

5 A TURIZMUS TÁRSADALMI-KULTURÁLIS HATÁSAIT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A turizmus által okozott társadalmi és kulturális változások mértékét és jellegét a következő tényezőcsoportok határozzák meg egy desztinációban:  az adott területre érkező turisták jellemzői,  az őket fogadó és velük kapcsolatba kerülő helyi lakosság jellemzői,  a turisták és a helyiek közötti kapcsolat milyensége, valamint  az érintett területen a turizmus fejlődésének jellemzői

6 A turizmus fejlődésének következményei Munkahelyteremtés:  A turizmus fejlődésének egyik legjelentősebb társadalmi hatása.  Ez a hatás pozitív - munkahelyek számának növekedése - és  negatív is lehet - szakképzettséget nem igénylő, rosszul fizetett, szezonális munkahelyeket teremt, szezonális vendégmunkások:  a turizmus fejlődése szezonális vendégmunkások beáramlását is eredményezheti.  gond, ha pl. a vendégmunkások és a helyi lakosok között etnikai ellentét van szélesebb nemzeti és nemzetközi rendszerekbe, a nemzetközi gazdasági életbe való bekapcsolódás:  A helyi autonómia bizonyos fokú csökkenése,  A közösség jóléte függővé válik olyan külső tényezőktől is amelyeket nem tud befolyásolni.

7 gyarmati struktúrák felélesztése:  Kizsákmányoló folyamat?  A fejlődő országok számára a turizmus nagyon jelentős tényező lehet a gazdaság modernizálásában, az általános fejlődésben, a népesség életminőségének javításában, így a gazdasági-társadalmi előnyök az adott ország szempontjából meghaladhatják a hátrányokat. Társadalmimobilitás:  A fiatalok és nők számára munkalehetőségeket,  A nagyobb mobilitás, a fiatalok és a nők helyzetének, társadalmi megítélésének változása következtében átalakulnak a családi kapcsolatok is. családi, társadalmi életritmus:  változásokat okozhat a turizmus a helyi lakosok szezon alatti és szezonon kívüli napirendjében.  a szektorban dolgozók napi és heti életritmusában (a turisztikai foglalkoztatásra jellemző a kevés szabadidő, a hétvégi és esti munka, a rendszertelen időbeosztás).  a turisták igényei előtérben.  a "turizmussal való együttélés" = a "turistákkal való együttélést"

8 családi kapcsolatok erősödése, gyengülése:  Családi turisztikai vállalkozások létrehozása, a családon belül a különböző generációk együttes bekapcsolódása a turisták fogadásába vagy a családtagok támogató háttértevékenysége erősítheti a családon belüli kötelékeket.  turisztikai foglalkoztatottságból eredő nagyobb gazdasági önállóság szükségtelenné teheti a családra, a rokonokra való támaszkodást. A desztináció népességének száma, összetétele, demográfiai jellemzői:  A növekvő munkahelykínálat, az általános életszínvonal-javulás, a szolgáltatáskínálat bővülése, a turizmus szektor kínálta vállalkozási lehetőségek általában vonzzák a betelepülőket, illetve meggátolják a helyiek elvándorlását.  A fiatal, aktív népesség az idősebb korosztályokat is vonzzák,  a népesség elöregedése egy területen hosszú távon veszélyeztetheti a turizmus fejlődését. üdülőtulajdonosok megjelenése:  a nem állandó lakosok jelenléte pozitív hatással is lehet a desztinációra, javíthatja annak image-át, katalizátorhatással lehet a társadalmi, kulturális élet fejlődésére.  Negatív változást okozhat egy terület demográfiai jellemzőiben, ha a turizmus "elüldözi" a helyieket, vagy ha az iparág fejlesztése érdekében ki- vagy áttelepítésekre kerül sor. Ilyen lépést történhet konkrét turisztikai projekt vagy általános cél megvalósítása érdekében

9 helyi társadalom átrétegződése:  hagyományos hatalmi struktúrák átalakulása  Korábban értéktelen tulajdon felértékelődhet, korábban nem jövedelmező tevékenység szolgáltatássá válhat  A turizmusba bekapcsolódó, vállalkozó szellemű helyi lakosok gazdasági és társadalmi befolyása megnövekszik.  az anyagi szempontok térhódításával párhuzamosan a hagyományos hatalmi tényezők leértékelődhetnek infrastruktúra fejlődése:  a turizmus fejlődésének mind előfeltétele, mind következménye lehet.  Minimális szintű infrastruktúrával minden területnek rendelkeznie kell  Az infrastrukturális ellátás fejlődése, az új utak, csatornahálózatok, iskolák, egészségügyi szolgáltatások megjelenése jelentősen hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javulásához is. => szezonalitás problémája szolgáltatások kínálata:  turizmus fejlődése ill. a turisták pótlólagos kereslete segíti a szolgáltatások fennmaradását  Szélesedik a szabadidős létesítmények, kulturális programok köre is, ami szintén javítja a helyi lakosság életminőségét.  H a a helyi lakosok nem vehetik igénybe a turisták számára létrehozott szolgáltatásokat az fokozódó idegenellenességhez vezethet

10 általános árszínvonal emelkedése:  A turizmus következményeként megnövekvő kereslet és a turisták rendszerint magasabb költési hajlandósága okozhatja ezt, ami korlátozhatja a helyi lakosok fogyasztási lehetőségeit  Szezonális keresletnövekedés esetén szezonon kívül az árak általában csökkennek ingatlanok értékének emelkedése:  növekvő a beruházásokhoz szükséges földterületekhez  Előfordulhat, hogy a felértékelődött ingatlanokat a helyi fiatalok már képtelenek kibérelni vagy megvásárolni, ami veszélyezteti a helyi közösség jövőjét  A föld értékének emelkedése pozitív változás, hiszen megnő a birtokolt tőke értéke Átrendeződnek a tulajdonviszonyok:  A turisztikai szolgáltatások nagy része magántulajdonban épül ki  A tulajdonviszonyok átalakulása, a lakosok ki/áttelepítésével párhuzamosan előidézheti azt, hogy a helyi lakosok elveszítik annak a földterületnek a tulajdonjogát, amelyet addig mezőgazdasági művelésre használtak, vagy azt, hogy korábban megszokott szabadidős tevékenységeiket nem vagy csak korlátozottan folytathatják.

11 Megzavarhatják a helyi lakosok mindennapi életét: Demonstrációs hatás kialakulása:  A demonstrációs hatás a turisták fogyasztói szokásainak másolása, életvitelének átvételére való törekvés Deviáns jelenségek megerősödése:  mint az alkoholizmus, a kábítószerfogyasztás, a szerencsejátékok, a bűnözés, a prostitúció. Szervezett és egyéni bűnözés:  A bűnözőket vonzza a turisták jelenléte következtében felhalmozódó vagyon, valamint az a tény, hogy a turisták rendszerint viszonylag könnyű célpontnak tekinthetőek, hiszen nincsen helyismeretük és általában óvatlanabbak. Prostitúció növekedése:  negatív társadalmi következmény  A szexturizmus elsősorban a dél-kelet-ázsiai országokban vonz jelentős keresletet

12 nyelvhasználat és nyelvtudás:  Jelentős változást idézhet elő e téren a turizmus  A változást indukálhatja a demonstrációs hatás, mikor a helyiek a turisták nyelvét magasabb rendűnek vélve próbálják azt átvenni  A turistákkal létrejövő kapcsolat, mind kereskedelmi, mind pedig személyes kontextusban. Más kultúra megismerése:  A turizmus kedvezően befolyásolhatja azt, hogy egy desztináció kultúráját megismerjék nemzetközi szinten, hogy egy terület hírneve, ismertsége növekedjen  A turisták érdeklődése, elégedettsége növelheti a helyi lakosok büszkeségét a településükkel kapcsolatban Helyi kézművesség, művészetek:  A turizmus, a turisták jelenléte és vásárlási szándéka lehet a hajtóerő az átalakulásában.  Elfeledett vagy eltűnőben lévő hagyományos kézműves technikák éledhetnek fel  Gyakori azonban az is, hogy az eredetileg valamilyen vallási, spirituális célra vagy hétköznapi használatra készített tárgyak a turisták számára készítve átalakulnak.

13 Köszönjük a figyelmet!