Nemzeti ébredés Magyarországon SG tábor, Hajdúszoboszló 2005. július 28.

Mivel töltjük időnket az elkövetkezendő kb. 1 órában ?? 1. Bevezetés: A nemzet fogalma 2. A gyökerek: A török kortól Rákócziig 3. A változatlanság ideje: Rákóczitól a reformkorig 4. A reformkor 5. 1848-49 és a kisebbségek 6. Kis kitekintés 1849 utánra

1. A nemzet fogalma, alapeszmék A 19. század elején két nemzetfogalom: Franciák: „államnemzet” 1 nemzet az, amelyik 1 állam területén él Németek: „kultúrnemzet” a nemzet alapvetően kulturális, nyelvi és származási alapon kialakult közösség

Más alapállás oka:

A kor két meghatározó eszméje: nacionalizmus: - nemzeti fejlődés - nemzeti függetlenség kivívása - nincs negatív tartalma liberalizmus: - emberi és polgári szabadságjogokért való küzdelem (gyülekezési-; szólás-; sajtószabadság stb.) - ma már általánosan elterjedtek

Még két fogalom: Hazaszeretet: már a középkortól létezik először főleg a táj iránt A nemzet fogalma Magyarországon a 19. századig csupán a nemességet jelenti a lakosság 8-10%-a!!!

2. A gyökerek: A török kortól Rákócziig

A középkorban: - a jobbágy egész életét leéli a faluban, akivel találkozik, az a földesúr - király, aki lehet bárki - nyelvi káosz - az egyház miatt is összeolvadnak a nemzeti jellegek: latin

Törökök hatása: - a közös ellenség összefogásra kényszerít egy közösséget - identitás: a kereszténység pajzsa - ennek letéteményese a végvári katonaság,ami a 150 éves háborúskodás miatt külön, speciális réteggé válik – a maga sajátos életérezésével, szubkultúrájával…

Tinódi Lantos Sebestyén - krónikás énekek: amellett,hogy művészet, híradó is - aktualitások - a végvári életmód emléke Balassi Bálint neki is vannak végvári és hazafias versei

A reformáció szerepe: Az egyház megújítása mellett: ANYANYELVŰSÉG Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia

A fő cél: az ország újraegyesítése

Akinek van esélye: Zrínyi Miklós sikeres harcok a török ellen 1663-64: téli hadjárat Bécs veszélyesnek tartja 1664 októberében egy vadkan megöli

1671: Lipót a végvári katonaság létszámát harmadára csökkenti Az állástalan katonákból lesznek a bujdosók, avagy kurucok

A Thököly-féle felkelés 1678-85 A török oldalán áll !! A vallási elemek mellett alapvetően nemzeti függetlenségért harcol és az osztrák a nagyobb ellenség!! 1683: részt vesz Bécs ostromában… A sikertelen ostrom után megindul a török kiűzése Magyarországról

Hadvezérek: Lotaringiai Károly Savoyai Jenő 1686: felszabadul Buda 1697: Zenta 1699: karlócai béke: a Temesköz kivételével az ország területe visszafoglalva DE: ez nem felszabadítás !!

A Rákóczi-szabadságharc: 1703-11 1703: hegyaljai felkelés (Esze Tamás, Tokaji Ferenc) Elmennek Lengyelországba, hogy meggyőzzék Rákóczit… Brezáni kiáltvány

„Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy tagjai lassú sorvadása közben az ausztriai uralkodóház végzetes uralma alatt az egészséges törzset is végső halálos pusztulásba dönti, és azt követeli, hogy karddal vágjuk ki.” Főleg a nemesség problémái: - királyválasztás, Aranybulla - csak kicsit szól a nép sanyarú sorsáról

A zászló: “Cum Deo pro patria et libertate” A sereg tömegét a jobbágyok adják, de a vezetést a főnemesség (pl.Bercsényi Miklós) az államforma 1705-től: nemesi konföderáció 1707: közteherviselés - a nemeseknek már annyira nem tetszik: kihátrálnak mögüle

1711: szatmári béke: a szűklátókörű nemesség a rendi alkotmány és a nemesi jogok (pl. adómentesség) sérthetetlenségéért feladja a függetlenséget Rákóczi elmenekül (Rodostó,1735) Mikes Kelemen

3. A változatlanság ideje: Rákóczitól a reformkorig

A 18 században: a szatmári békét betartják, mert az Udvarnak szüksége van Magyarország katonai és anyagi segítségére: és ez a nemeseknek jó így – a Pragmatica Sanctio is erről szól 1741: Mária Teréziáért „életüket és vérüket” még a középkorban élnek

Azért nem minden szép és jó… Ratio Educationis: a német nyelv terjedését segíti a nép körében betelepítések de ez a nemességet nem érdekli ők németül vagy franciául beszélnek II. József nyelvrendelete: - hivatalos nyelv a német - ez már nem tetszik - vármegyerendszer megszűntetésének terve sem (ott ők irányítanak)

A magyar felvilágosodás Mária Terézia „magyar testőrsége” „testőrírók” – Bessenyei Ferenc ”Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” (részlet a Magyarság c. röpiratból)

Szűk körben a nagy francia forradalom lelkesedést vált ki: ők a felvilágosodott nemesség, elsősorban kis- és középnemesek a főurak érdekeik miatt udvarhűek az értelmiség soraiba egy-két nem nemes is bekerül Batsányi János: „Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemeteket Párizsra vessétek!”

Csendes lázadás: a nyelvújítás Kazinczy Ferenc és köre (pl. Kölcsey, Szemere Pál) A „fentebb stíl”: letisztultabb nyelvtan kb. 10 ezer szót alkotnak (a nagy részük meg is marad) pl.: anyag, feladat, hős, csapat, tanár, rovar jármű, pénztár, járda, gyár nyelvújítók: maradiak: neológusok ortológusok

Azért nem minden jön be… Foltos nyakorján Gőzpöfögészeti tovalöködönc

Magyar jakobinus mozgalom cél: függetlenség és polgárosodás Martinovics Ignác: II. Lipót spiclije, aztán Ferenc kirúgja, aztán feljelenti Hajnóczyékat, aztán mégis beáll és ő lesz a vezető Reformátorok Társasága: ez a szélesebb Szabadság és Egyenlőség Társasága: ez titkos, csak kevesen tudnak róla Martinovics azt mondja, kapcsolatban van a franciákkal, pedig nem (hazudós)

1794-ben Bécsben letartóztatják Martinovicsot, aki leleplezi az egész mozgalmat hamarosan jön még 50 ember Kazinczy, Batsányi, Verseghy Ferenc.. A vezetőket a Vérmezőn lefejezik, a többiek börtönnel „megússzák”

1825-ig: a napóleoni háborúkban a nemesség Bécset támogatja Győrnél a nemesi felkelés kacagányos lovagjai megalázó vereséget szenvednek

A nemesség szomorú szellemi állapotban van… „Nem érdemli meg a magyar föld birtokát az, aki soha magyar könyvet venni nem szokott, kinél egyedül kalendáriumok állonganak a dohányos asztalon ... ellenben tele a fogas czifra ostorokkal, réz, ezüst fokosokkal. Nem így tartatik fenn a Nemzeti Dísz, nem így a Hazai Fény.” Hangulat: Egy magyar nábob Berzsenyi szerint is: nemzet = nemesség

az 1811-es és 1816-os devalváció már nem tetszik a nemességnek sem mezőgazdasági dekonjunktúra → jövedelmük is csökken ráadásul amikor katonailag nincs szükség a támogatásra akkor 1812 és ’25 között Ferenc nem hívja össze az országgyűlést, abszolutista kormányzás Ez már a nemességnek is szöget üt a fejébe…

4. A reformkor

A lényegi áttörés korszaka megindul a mozgás a pangás után kb. 25 év alatt év alatt évszázados problémák oldódnak meg A „nemzet” fogalma nálunk is kiterjed az egész népre Kerete: rendi intézményrendszer - kétkamarás rendi országgyűlés (a Diéta Pozsonyban) - vármegyék

Mikor kezdődik ?? 1825-27: első „reformországgyűlés” Széchenyi felajánlása Zalán futása (?) 1830: Széchenyi: Hitel

„A legnagyobb magyar” Célja: az ország modernizálása társadalmilag és politikailag felismeri, hogy magyar polgárság alig létezik Ezért a nemességnek (az arisztokráciának) kell a reformok élére állnia, és lebontani a saját kiváltságait védő feudalizmust

…és programja: 1830: Hitel a gazdasági fejlődés legfőbb gátja a tőkehiány A mezőgazdaság piacképességéhez el kell törölni az ősiség törvényét Mindenben meg kell szüntetni a feudális viszonyokat Fejleszteni kell a mezőgazdaságot és az ipart Ehhez megfelelő közlekedés is szükséges DE: mindezt a Habsburg-birodalom keretein belül !! 1831: Világ 1833: Stádium – a lényeg 12 közérthető pontban

És ezért mindent meg is tesz.. Folyószabályozás (Vaskapu, Tisza) És a Lánchíd.. Gőzhajózás elterjesztése Vasútfejlesztés 1846: Pest-Vác

1832-36-os országgyűlés: Előzmény → 1831: Koleralázadás Kölcsey: önkéntes örökváltságot! Ferenc: „az indítványokat agyonütöm” de elkezd mozgolódni az ellenzék, feltűnnek az „országgyűlési ifjak”, köztük: Kossuth Lajos Újságot szerkeszt: Országgyűlési tudósítások - komoly eszköz az ellenzék kezében

1835: Ferenc meghal → V. Ferdinánd gyakorlatilag Metternich uralkodik letartóztatások, perek, (Wesselényi,Lovassy, Kossuth..) → csak erősíti az ellenállást

1839-40-es országgyűlés előjön a régi magyar betegség, a „turáni átok” → megosztottság: „fontolva haladók” önkéntes örökváltságot, iparfejlesztési törvényt fogadnak el → nem sok eredmény de a politikai foglyokat szabadon bocsátják a legfontosabb

Kossuth új fegyvere: a Propaganda: a korábbinál sokkal szélesebb körben terjesztik → a hatása is ennek megfelelő, a reformeszmék széles körben terjednek A ’40-es évekre Kossuth és az ő programja kerül a politika gyújtópontjába

Kossuth programja: 1. érdekegyesítés: a nemesség mondjon le előjogairól és érdekeit egyesítse a nemzet (!!) többi részével 2. általános kötelező örökváltság: a jobbágy helyett az állam vállalja át, aztán majd törleszt 3. közteherviselés: adózzon a nemes is! 4. jogegyenlőség: a politikai jogok tekintetében is terjedjen ki mindenkire → népképviselet 5. iparfejlesztés: önálló, modern magyar ipar (1844: Védegylet megalapítása) → összegzi a reformkor követeléseit: „Haza és Haladás”

Széchenyi-Kossuth-vita Széchenyinek ez már túl radikális – fél, hogy Bécsnek nem fog tetszeni jók a célok, de lassabban kell csinálni különben is Kossuth „modora” rossz Kossuth: „Széchenyi a legnagyobb magyar” de nagyobb függetlenség kell A többség Kossuth mellé áll.

1843-44-es országgyűlés Az ellenzék radikális javaslatokkal érkezik, de ezeket nem sikerül keresztülvinni (pl. tized eltörlése) DE: hivatalos államnyelv a magyar Ez már nem tetszik a nemzetiségeknek..

Gazdaság és kultúra Egy szóval jellemezve: nemzeti! a gazdaság fejlődése sikerélményt ad Pest dinamikusan fejlődő európai város Jelentős építészeti alkotások: Nemzeti Múzeum, Pest klasszicista épületei debreceni Nagytemplom

Egyébként romantika – két irányvonal: visszatekintés a dicső múltba: középkor pl. Zalán futása A népművészet beemelése a magas kultúrába → a művészet „demokratizálása” Petőfi és Arany Toldi, János vitéz… már nem is lehet kérdés a „nemzet” jelentése…

A reformkor összegzése Megszületik az egységes magyar kultúrnemzet. amikor a politikai nemzetről van szó, akkor abba beleértik a nemzetiségeket is, tehát a nyelvtől, nemzetiségtől nem függ a politikai jog (liberalizmus) a nemzetiségek vezetése ellenezte a magyar államnyelvet és a nemzetiségeknél az egyházak jelentős szerepet kapnak a közhangulat formálásában – az egyházak pedig udvarhűek és 1848-ban forradalmi hullám kezd el végigsöpörni Európán…

5. 1848-49 és a kisebbségek

Előzmény: tart az utolsó rendi országgyűlés (a galíciai lázadás tapasztalataival) márc.15-én hozzánk ér a „hullám” Márciusi Ifjak, Pilvax, Petőfi, kokárda, Nemzeti Múzeum, kokárda, Nemzeti Dal, 12 pont…. → a forradalom vértelenül győz

első, független, felelős magyar kormány az ogy első, független, felelős magyar kormány az ogy.-nek felelős – nincs külügyminisztere!! az áprilisi törvények tartalmazzák a reformkor összes követelését – a nemzetiségekről szó sem esik benne → a nemzetiségek kollektív jogokat követelnek, és ezt Bécs kihasználja… első népképviseleti országgyűlés (cenzusos, de nemzetiségtől független!)

A szabadságharc elsőként szerb felkelők, majd a reguláris horvát csapatok (Jellasics) ellen !!! aztán már az osztrákok ellen – de az okt. 6-ai bécsi felkelés az utolsó láng, mert ősz végére gyakorlatilag egész Európában elbuknak a forradalmak – csak mi maradunk a harcban az adja az erőt, hogy a nemzeti függetlenségért harcolunk a magára hagyatottság az öntudatot erősíti

Petőfi így fogalmazza meg: „Európa csendes, újra csendes Elzúgtak forradalmai… Szégyen reá! Lecsendesült és Szabadságát nem vívta ki! Magára hagyták, egy magára A gyáva népek a magyart; Láncz csörg minden kézen, csupán a Magyar kezében cseng a kard. Emelje ez föl lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény Mely a midőn a többi alszik Ég a sötétség éjjelén.”

Külföldről is hasonlónak látszik : „Kis népe nagy világnak Nézd harcukat – Nyugat! Vas kézzel, daccal állnak A lázadó hadak!” (Feligrath német költő) A magyar seregben több külföldi is harcol pl: Bem apó, Guyon Richárd..

tavaszra sikerül a nemzetiségek többségét a forradalom mellé állítani – nemzetiségi törvényt is hoznak Balcescu, a havasalföldi románok vezetője: „Mindazoknak, akik a szabadságot a szeretik, támogatniuk kell a magyarokat… Ha Magyarország elbukik, akkor mi mindenestül és hosszú időre elbukunk” de elbukunk, mert a katonai fölénnyel nem bírunk (persze a megosztottság előjön, de nem a Görgey-Kossuth-vita a meghatározó)

6. Kis kitekintés 1849 utánra

A szabadságharc bukása után.. véres megtorlás → teljes reménytelenség Haynau rémuralma, majd a Bach-rendszer egyesek szerint eljött a „nemzethalál” Herder német filozófus megjósolta, hogy egyes nemzetek nem fogják túlélni a történelmet, kihalnak - és szerinte a magyarok is ezek közé tartoznak..

Arany is így gondolja (Néma bú, 1856): „Halnak, halnak Egyre halnak Színe, lángja a magyarnak. Itt is egy név, Ott is egy név, Hányat elvisz minden egy év. S aki még él, Minden névnél Összerezzen búsan, árván Mint a néma Lomblevél, ha Egy-egy társa hull le sárgán”

De aztán találunk egy eredményes stratégiát: a passzív ellenállás Deák vezetésével a nemzetközi helyzet is szerencsésen alakul: németek: Königgrätz-nél súlyos csapás az osztrákokra az olaszok is harcolnak az egységesedésért 1867: kiegyezés

És jönnek a boldog békeidők… Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1914) Az elején a nemzetiségekkel is jó a viszony (modern liberális nemzetiségi törvény) - a robbanásszerű gazdasági fejlődés, - hatalmas társadalmi változások - modern állam épül ki pár évtized alatt → Ez hamar meghozza a nemzeti öntudatot is újra jó magyarnak lenni

Ezt koronázzák meg: a millenniumi ünnepségek

A továbbiakban pedig reméljük a legjobbakat  KÖSZÖNÖM A FIGYELMET, TÜRELMET, MEGÉRTÉST, ÖNMÉRSÉKLETET, NYUGALMAT, BIZALMAT ÉS MÉG KI TUDJA MIT !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!