Szöveg Bankközi jutalék számítása: elmélet és gyakorlat Martinovic Boris Gazdasági Versenyhivatal április 20.

Miről lesz szó? Elméleti keret: kétoldalú piacok, externáliák Bankközi jutalék modellek: elmélet és gyakorlat Szabályozási kérdések

Elméleti keret

Kétoldalú piac Kétoldalú piacok: –Két oldal, közös platform –Keresletek, árak nem függetlenek –Kiegyensúlyozott részvétel szükséges –Példa: újságok, társkereső oldalak, stb. Négyszereplős kártyarendszer: –Két oldal: kártyaelfogadás, kártyakibocsátás –Platform: kártyatársaság

Hálózatos externália Hálózatos hatás: termék fogyasztói értékét növeli a felhasználók számának emelkedése Kétoldalú piac ált. hálózatos externáliával párosul Kártyapiac: a két oldal között hat az externália –Mindkét oldal a másik számosságában érdekelt –Keresztirányú pozitív hálózati externália

Tyúk vagy tojás? Hálózatos hatás erősebb rendszerindításkor  tyúk vagy tojás probléma Indításhoz szükség lehet kiegyenlítő mechanizmusra – bankközi jutalék? Ellenérv: sikeresen bevezetett rendszerek kiegyenlítő mechanizmus nélkül Érettségi fok emelkedésével csökken a hálózatos hatás  fenntartható-e a jutalék? Milyen szinten?

Árszint és árszerkezet kérdése I. Kétoldalú piacoknál árszerkezet is fontos (a két oldal által fizetett árak aránya) Profit maximalizáló árszerkezet ált. aszimmetrikus  egyensúlyban az egyik oldalt támogatjuk Támogatás a bankközi jutalékon keresztül – kiegyenlítő mechanizmus? Magasabb árrugalmasságú kereslettel rendelkező oldalt célszerű támogatni

Árszint és árszerkezet kérdése II. A kiegyenlítő mechanizmusnak létezhet jóléti optimuma – mi a mértéke? Profit maximalizáló vs. jólét maximalizáló árszerkezet –jóléti: nem csak költségalapú – függ az árrugalmasságoktól, externáliáktól –Nincs egyértelmű kapcsolat a kettő között (ritkán azonos) Optimális árszint: meghatározását nehezítik az externáliák

Használati externália Vásárló dönt a fizetési módról, kereskedő viseli a közvetlen költséget – használati externália Bankközi jutalék képes lehet az externália internalizálására… …de annak létrehozására vagy súlyosítására is A legtöbb elméleti modell erre épül fel

Bankközi jutalék modellek

Baxter-modell Alapesetben egyensúly hiány a piac két oldalának költségei és hasznai között Bankközi jutalék egyensúlyt teremt a kibocsátói oldal támogatásával Optimális jutalék – internalizálja a használati externáliát, maximalizálja a jólétet Problémák: erős feltételezések – feloldásuk eltérő eredményekhez vezet (adott keresletek, tökéletes verseny, downstream hatás)

Alternatív modellek I. Kiindulópont: költségmentes felárazás lehetősége Tökéletesen versenyző piacokon: –Differenciált árazás  vásárlók internalizálják az externáliát –Két-áras egyensúly, semleges az interchange hatása  szükségtelen az interchange (költségek és hasznok a vásárlóknál, semlegesítik egymást)

Alternatív modellek II. Tökéletlen verseny a kibocsátói oldalon Kereskedői oldalon stratégiai viselkedés; különböző piaci helyzetek vizsgálata (monopólium, verseny, tökéletes verseny) Fő eredmények: –Profit maximalizáló interchange magasabb a társadalmi jóléti szempontból optimális interchange-nél –Költségmentes felárazás esetén azonban semleges a bankközi jutalék hatása, szuboptimális a kártyahasználat Következtetés: felárazás révén a piac képes lehet az externáliák internalizálására; szuboptimális kártyahasználatért jelentős mértékben a kibocsátó oldali piaci hatalom a felelős

Turista teszt Nem visszatérő vásárló (turista) feltételezése, rendelkezik az áru ellenértékével készpénzben is Kereskedői jutalék teljesíti a tesztet, ha a kereskedő hajlandó elfogadni a kártyát is (nem növeli költségeit) Kiegyenlítési mechanizmus: kereskedő számára közömbös a fizetési eszköz Tökéletes kibocsátó oldali verseny: turista tesztet teljesítő legnagyobb bankközi jutalék = társadalmilag optimális interchange Piaci hatalom a kibocsátói oldalon: turista tesztet teljesítő legnagyobb bankközi jutalék = fogyasztói többletet maximalizáló interchange Feltételezések feloldása: nem egyértelmű eredmények

Költség alapú megközelítés Egyes esetekben az interchange költség alapú meghatározása a gyakorlatban Gyakori költségelemek: tranzakciók feldolgozása, fizetési garancia, kamatmentes periódus (hitelkártya) Vita: milyen költségelemeket kell figyelembe venni? Ellenérv: implicit módon vertikális struktúra feltételezése, bankközi jutalék mint szolgáltatás díja  kártyabirtokosok, kétoldalú piac, hálózati hatások?

Gyakorlati alkalmazás Visa II ügy: költség alapú megközelítés (2002) Ausztrál szabályozás: költség alapú megközelítés (2003) MasterCard ügy: turista teszt (2007) Visa MIF ügy (betéti kártyák): turista teszt (2010) Előtérbe került a turista teszt; gyakorlati alkalmazhatósághoz a fizetési módok költségeiről és hasznairól szükségesek adatok („cost of cash”)

Szabályozási kérdések

Van-e piaci kudarc? Alkalmas eszköz-e a bankközi jutalék szabályozása? Profit- vs jólét-maximálás  szükség lehet szabályozásra Interchange alkalmas lehet, de nem egyértelmű, hogy szükséges (célok elérése más eszközzel?) Empirikus alátámasztás szükséges – határhasznok és határköltségek, teljes pénzforgalom optimalizálása Nehézség: optimális interchange meghatározása

Szabályozás Magyarországon? Magasabb hazai díjak a Bizottság felé vállaltaknál: –MNB számítások: Hitelkártyák: 0,75% Betéti kártyák: 0,48% Visa kötelezettségvállalás  Visa és MC hazai betéti kártyás díjai jelentősen eltérnek  migráció Elfogadói üzletág: piaci szereplők fele (új belépők) veszteséges, nyereségeseknél magas on-us arány

Szabályozás Magyarországon? Cél: teljes fizetési rendszer optimalizálása, versenysemlegesség mellett A teljes fizetési rendszert átfogó állapotfelmérés és hatástanulmány szükséges (teljes- és határköltségek/-hasznok) –Jó kiinduló pont lehet az MNB cost of cash tanulmány Módszertan kiválasztása – turista teszt? Visa kötelezettségvállalásból eredő diszkrepancia ideiglenes kezelése – maximálás a cross-border díjak szerint?

Szabályozás nemzetközi példái Ausztrália: költség alapú megközelítés –Cél: interchange csökkentése, megfelelő irányba terelése Egyesült Államok: betéti interchange – FED maximálja –Költség alapú megközelítés? Uniós szabályozás?

Szabályozási példa: Ausztrália Nagy eltérés a fizetési rendszerek relatív költségei és árai között – nagyrészt a bankközi jutalék az oka Szabályozási lépések –Költség alapú interchange maximálás –HACR eltörlése –No-surcharge eltörlése Cél: díjak megfelelő irányba való terelése Következmény: –Olcsóbb kártyaelfogadás, csökkenő kereskedői jutalék –„Halálspirál” nem következett be, bővülő kártyahasználat –Fokozatosan teret nyert a felárazás

Köszönöm a figyelmet!