Regionális gazdaságtan I. Méhesné Berek Szilvia

Bevezetés Kialakulása XX. Század Tartalma összetett: Elvek, törvényszerűségek Működés térbeli problémái „Elhelyezés” passzivitása Tárgya: Gazdasági törvényszerűségek térbeli érvényesülése

Alkalmazott gazdaságtudományok: Ágazati gazdaságtudomány (ipargt,agrárgt,kergt) Funkcionális gazdaságtudomány (pénzügytan,munkagt, marketing) Regionális gazdaságtan: legszorosabban a közgazdaságtanhoz kapcsolódik. Határtudomány a gazdaság- és földrajztudományok között.

Gazdasági földrajz, Regionális gazdaságtan Tárgy Tér Törvényszerűségek Időbeliség Gazdasági döntések TÉR fogalma

Gazdasági tér A közgazdaságtan sokáig nem foglalkozott vele kellőképpen Térbeliség vizsgálata: Konkréttól az absztraktig, Absztrakttól a konkrétig. Cél: Elméleti tétel valósághoz való közelítése

„Egy pont gazdaság” Térbeliség vizsgálata Egyetlen egységes piac-minden árunak egy ára van Áruk árát átlagos körülmények határozzák meg (termelési színvonal, termelékenység,felszereltség)

Egységes piac jellemzői Bármely vásárló azonos árszínvonal mellett bármely eladótól vásárolhat A gazdasági viszonyok ugyanazon a piacon realizálódnak (verseny-azonos/ helyettesítő áru,egyéb áru) A gazdasági feltételek azonosak-a gazdasági folyamatokra való reagálás közel azonos

Egységes piac jellemzői II. Fennállnak egy bizonyos egyensúly feltételei-a gazdaság összes résztvevője számára egyensúlyi helyzetet jelent. A munkamegosztásnak csak a TK-k csökkentésére gyakorolt hatása van kihangsúlyozva Specializálódás, Termékvolumen növekedés miatt

„Egy pont gazdaság” a térben Egységes piac a térben nem létezik Az adottságok területenként eltérőek (a gazdaság elhelyezkedése lehet előny,hátrány) Térbeli szemlélet Az átlag abszurd kategóriává válik Jövedelmezőség térbeli problémái

A gazdasági tér,mint költségtér Adottságok differenciálódásának 2 csoportja: Természeti adottságok, Azon adottságok, melyeket a gazdasági tevékenység hozott létre. Az adottságok és költségek ilyen jellegű eltéréseinek feltárásával, törvényszerűségek meghatározásával foglakozik a regionális gazdaságtan.

A gazdasági tér, mint költségtér II. Egyetlen nyersanyaglelőhely, üzem költségteret hoz létre maga körül. Az azonos termelési költségekkel rendelkező földrajzi pontokat összekötő görbéket izodapanoknak nevezzük. Költségfelszín ábrázolása.

A gazdasági tér tagolódása LÖSCH gondolatmenete: Adott síkságra 1 üzem települ-ellátási körzete addig terjed, amíg szállítási ktg-e= a nagyüzemi és a háztáji termelés közti ktg különbözetet. Ha a termelési ág jövedelmező, mások is bekapcsolódnak-”teljes lefedettség”. Az üzemek száma mindaddig nő, amíg adott tevékenység nyereséges lesz.

A gazdasági tér tagolódása II. A piacterületet kör alakúnak feltételeztük. Azonban a kör nem tud teljes lefedést létrehozni. A piacterületnek sokszög alakúnak kell lenni, hogy teljesen lefedjék a teret. Ez a 3, 4 és a hatszög. A gazdasági tér tagolódása hatszögeken keresztül megy végbe.

A gazdasági tér, mint valószínűségi tér A valószínűségi megközelítés előretörésének okai: Valósághoz való közelítés, Ismert törvényszerűségek igazolása, újak feltárása. Térbeli szerkezet jellege: Az adott struktúra, vagy eloszlás szabályos, vagy véletlen.

A gazdasági tér, mint valószínűségi tér II. A véletlen jellegű eloszlás két alapvető feltétele: Egyenlő valószínűség feltétele Függetlenség feltétele Ha a két feltétel közül valamelyik nem érvényesül, nem beszélhetünk véletlen jellegű eloszlásról.

A térbeli szerkezet fejlődésének valószínűségi modellje-MARKOV láncok A térben folyamatok mennek végbe- a Markov láncok ezek nyomon követésére adnak segítséget. A térbeli egységet csoportokba lehet sorolni. Ezen csoportok között átjárás lehetséges. (népességvándorlás egyik területről a másikra)

Az időbeli átmeneteket valószínűségekkel fejezhetjük ki. A térbeli szerkezet fejlődésének valószínűségi modellje-MARKOV láncok II. Az időbeli átmeneteket valószínűségekkel fejezhetjük ki. Adott idő után a Markov lánc eljut egy olyan stádiumba, ahol 1 egyensúlyi helyzet jön létre. Elnyelő Markov lánc-elnyelő állapottal rendelkezik, amiből nem lehet átmenni másik állapotba.

Gazdasági jelenségek térbeni terjedése Új eljárást, felfedezést a termelés, tudomány fejlettségi foka jelenít meg. Terjedése: általában az új jelenség egy földrajzi ponton jelenik meg,és onnan terjed tovább. Jelenségek 2 csoportja: Új ismeretek, Áruk, jövedelmek, kereslet, kínálat.

Jelenségek térbeni terjedése Új ismeretek- nem rendelkeznek anyagi hordozóval, korlátlanul terjeszthetők, eredeti tulajdonságaik megmaradnak. Az új ismeretek terjedése hatást gyakorol az anyagi szférára. Új ism-új szükségletek-új kereslet-konkrét anyagi tárgyak, áruk

Telephelyválasztás Telephelyelmélet: a gazdaság egységeinek térbeli elhelyezkedésével, működésével, mint általános gazdasági törvényszerűséggel foglakozik. THÜNEN-mg-i termelés térbeli elhelyezkedése WEBER,PREDÖHL,PALANDER-ipari telephely elméletek LÖSCH,HOTELLING-imperializmus piacproblémái,monopolisztikus piaci verseny, gazdasági tér jellemzői

Telephelyválasztás II. ISARD,GREENHUT,SMITH-gazdasági tevékenység térbeliségére ható összes tényező vizsgálata STÖHR,SCOTT- a telephelyek kialakításának szempontjai: Magasan képzett, kreatív munkaerő, Települések szolgáltatásai, Környezet állapota.

A területi fejlődést meghatározó tényezők főbb összefüggései Egy gazdasági térség növekedését befolyásoló tényezők: népesség,tőkeállomány,természeti tényezők,technikai haladás,innováció Ezeket a tényezőket lehet számszerűsíteni! Népesség: lakosság száma,születések-halálozások száma,bevándorlás-elvándorlás,munkaképesek száma,foglalkoztatottak száma.

A mutatók számszerűsítése Tőkeállomány:álló és forgótőke mutatói pl. épületek,gépek,berendezések összértéke. A vállalkozások saját tőke mennyisége, beruházások nagysága. Természeti tényezők:termőföld nagysága és minőségi mutatói,erdőállomány,folyó-és állóvizek,nyersanyagvagyon,táji adottságok számszerűsített mutatói. Technológiai haladás:bejegyzett szabadalmak száma,alap-és alkalmazott kutatások.

Növekedési tényezők Belső (intern)növekedési tényezők: Saját belső termelési kapacitások és a belső kereslet Külső (extern) növekedési tényezők: Más régiókkal való kapcsolatok(mobilizálható termelési tényezők interregionális áramlása+ előállított javak és szolgáltatások más régiók keresletét kielégítő cseréje.)

Interregionális kapcsolatok A régiók közti kapcsolatok célja a belső, külső fogyasztói kereslet kielégítése. A régióközi ker. volumenét és irányait a régiók szakosodása, és a különböző termelési ágakra való specializálódása határozza meg. A szakosodás lehet szükségszerű(nem képes önellátásra),ill. méretgazdaságossági szempontokból.

Régiók szakosodása+az ebből eredő előnyök Abszolút előnyök (SMITH) Minden régió azt e terméket termelje, amit ő tud a legnagyobb hatékonysággal előállítani. Komparatív előnyök(RICARDO) Arra a termékre kell szakosodni,amiben a lemaradás a legkisebb. Heckscher-Ohlin elmélet A régió olyan termékeket exportál, melyek előállításához bőséges alapanyaggal rendelkezik,és Olyanokat importál,amikhez az erőforrásai szűkösek.

Régiók szakosodása és ebből eredő előnyök Porter- kompetitív előnyök Egy régió szakosodását a komparatív előnyei mellett a vállalatok versenystratégiái és ktg elvárásai is befolyásolják,amik akár versenyelőnyként is jelentkezhetnek.

Tényezők szűkössége és mobilitása Mobilitás alapján: Lokális inputok és outputok: a felhasználónak az input előfordulási helyét kell telephelyül választani,outputot ott kell létrehozni, ahol felhasználásra kerül. Áthelyezhető,mobil inputok, outputok: a telephelyet gazdasági megfontolás alapján választják ki.

Tényezők szűkössége és mobilitása Szűkösség alapján: Ubikvitás: szinte mindenhol(levegő) Kommonalitás:sok helyen (folyóvíz,elektromos áram) Ritka javak: kevés helyen (ércek,ásványkincsek) Unikális javak: nagyon kevés helyen (termálvíz)

Területhasználat Felhasználható: mg-i termőhely, ipari telephely,lakóhely-értéke változik. Elhelyezkedés: Városban:többféle területhasználati igény korlátozott területen-éles verseny, magasabb árak.(egységnyi területen nagy TÉ-et előállító tevékenységek) Vidéken:relatíve nagyobb földterület, kisebb népsűrűség-kisebb verseny,alacsonyabb árak (egységnyi területen kis TÉ-et előállító tevékenységek-mg,erdőgazdálkodás)

A területi fejlődést meghatározó természeti tényezők A regionális gazdaság term-i tényezői: Domborzat, földfelszín, Talaj, Éghajlat,időjárás,levegő, Vizek, Ásványkincsek energiahordozók.

Természeti tényezők csoportosítása Fogyó erőforrások: Felhasználással véglegesen elfogyasztott, átalakított erőforrások(kőolaj,földgáz,ércek) Újrahasznosítható erőforrások Megújuló erőforrások: Korlátlanul újrahasznosíthatók(nap, szél,víz) Csak kritikus kihasználási pontig képesek regenerálódni(erdő, állat-és növényvilág)