MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A VÁLLALKOZÓI „ KÖRNYEZET ” FEJLŐDÉSE A KÖZÉP - ÉS KELET - EURÓPAI ORSZÁGOKBAN MRTT 11. vándorgyűlés Kaposvár, 2013.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

A versenyképesség elméleti és mérési kérdései Török Ádám az MTA levelező tagja Veszprémi Egyetem.
A globális világgazdaság regionális átrendeződése
MTA Regionális Kutatások Központja Innovatív szolgáltatások hatása a területi fejlődésre Nagy Gábor, geográfus, CSc. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
Fejlesztéspolitika a verseny- képesség szolgálatában Dr. Tétényi Tamás Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának ügyvezető elnöke A közgazdaságtudomány.
A magyarországi kockázatitőke- finanszírozás másfél évtizede ( ) Készítette: Papp Zsuzsa Tivadari Evelin.
Fenntarthatóság – vállalati szemszögből. Fenntartható növekedés - makro  válságot követő stabilizáció  a növekedés mennyiségi/minőségi tényezői  válság.
MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Pénzintézetek társadalmi felelősségvállalása és a Green Banking koncepció KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs.
Néhány kategória, mely a köz- és vállalat gazdaságtan alapja Vörös József MTA, november 21.
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK HÁLÓZATI MEGKÖZELÍTÉSE korreferátum ME RFK ülés Kecskeméti Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki.
M OBILITÁSI HAJLANDÓSÁG VIZSGÁLATA FŐVÁROSI ÁLLÁSKERESŐK KÖRÉBEN Molnár Nikolett PhD-hallgató XI. MRTT vándorgyűlés Kaposvár, 2013.
Lengyel Balázs, IBS Budapest Vállalkozók, spin-off cégek
1 Versenyképesség alakulása a határ mentén MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
A gazdasági fejlettség mutatói
Brüsszel milyen messze van
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Ismétlés, rendszerezés
A vállalkozások környezete
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Tulajdonjogok és a nemzetek gazdagsága Heitger, B. [2003]: Property rights and the wealth of nations: a cross-country study Csorba László II. évfolyam.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
HELYI PARTNERSÉGEK, MINT A VIDÉKI KORMÁNYZÁS INNOVATÍV ESZKÖZEI 1 A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. vándorgyűlése Révkomárom, november 25.
Tudástranszfer egyetemi városokban
Az árrugalmasság és az infláció területi különbségei: Jóléti és monetáris politikai vonatkozások Márkusné Zsibók Zsuzsanna MTA KRTK Regionális Kutatások.
Kelet- és közép-európai tudománytörténeti vázlat Horváth Gyula _______________________________ Magyar Regionális Tudományi Társaság 11. vándorgyűlése Győr,
Régióközi tudáshálózatok minőségének hatása a kutatási teljesítményre Sebestyén Tamás és Varga Attila.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Nemzetközi kutatási együttműködések és regionális innováció: A gazdasági fejlettség szerepe Varga Attila és Sebestyén Tamás PTE KTK és MTA-PTE Innováció.
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
A postai képzés lehetséges irányai a felnőttképzésben és a szakképzésben április 5. Előadó: Szűts Ildikó Humánerőforrás vezérigazgató helyettes.
Nemzeti fejlődés és versenyképesség a mai világgazdaságban
Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) – egészségügyi és szociális vonatkozások: Az Egészségügyi és Szociális Ágazati Információs Stratégia (MITS-ESZ)
A magyar tudomány az Országgyűlés előtt Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 1/17 Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet.
44. MKT Vándorgyűlés , Nyíregyháza 1 „MAGYAR HELYTEREMTÉS EURÓPÁBAN” Informatika a modern magyar gazdaságért avagy a GKM teendői.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Mikro és kisvállalkozások szerepe a rövid ellátási láncban Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály.
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
A magyar gazdaság várható helyzete
Az EEM helye a menedzsmentben
A lánc menti együttműködés és az innováció: a képességek és a meghatározó szakértelem kombinálása dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.
A marketingkörnyezet elemzése
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Az innováció forrásai.
Transznacionális és multinacionális vállalatok
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
1 Hogyan tovább minőségügy? XIV. Magyar Minőség Hét november 07.
Menni vagy maradni – mit tanácsol a modern közgazdaságtan? Varga Attila PTE KTK KRTI Teret adó miliő? Pécs, november 25.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
Az innovációs folyamatok rendszere, és a decentralizált pályázati források Brunda Gusztáv innovációs menedzser szakközgazdász
A magyar kistérségek innovációs képessége és versenyképessége
Szociokulturális és identitáselemek a versenyképességben
Regionális és vállalati identitás az ellátási láncokban
Dr. Papanek Gábor Európa versenyképessége
A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából
Előadás másolata:

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A VÁLLALKOZÓI „ KÖRNYEZET ” FEJLŐDÉSE A KÖZÉP - ÉS KELET - EURÓPAI ORSZÁGOKBAN MRTT 11. vándorgyűlés Kaposvár, november

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Az előadás tartalma  A (kis)vállalkozások, mint gazdasági tényező növekvő jelentősége – Gazdaságelméleti háttér – A vállalkozásokkal kapcsolatos koncepciók és definíciók  A vállalkozási tevékenység mérése – a GEDI index  Az egyéni és intézményi változók szerepe  A vállalkozói „környezet” jellemzői a közép- és kelet-európai országokban  Következtetések – egy regionális szintű vizsgálat előkészítése XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A (kis)vállalkozások szerepének növekedése Dimenziók„Irányított” gazdaság (managed economy) „Vállalkozói” gazdaság (entrepreneurial economy) A földrajzi tér értelmezéseGlobalizációLokalizáció A gazdaság vezérelveFolytonosságVáltozás Fő politikai kérdésMunkahelyek vagy magas bérekMunkahelyek és magas bérek A vállalatok mozgatórugójaStabilitásTurbulencia A vállalatok stratégiájaSpecializációVáltozatosság A termékekre vonatkozó döntésekHomogenitásHeterogenitás Vállalatvezetési technikákEllenőrzésMotiváció Tranzakciók(Belső)vállalati-tranzakciókPiaci csere A verseny és az együttműködés viszonya A verseny és az együttműködés egymás kiegészítői A verseny és az együttműködés egymás helyettesítői A termelés szervezéseMérethatékonyságRugalmasság A közpolitika jellegeSzabályozóStimuláló A kormányzati programok céljaA vállalati output-okA vállalati input-ok A politika fő szintjeNemzetiHelyi Pénzügyi háttérAlacsony-kockázatú tőkeKockázati tőke Forrás: Audretsch–Thurik 2001, Audretsch XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A (kis)vállalkozások szerepének növekedése  Az előző táblázat alapján a „vállalkozói” gazdasági keretein belül: – A hagyományos termelési tényezők kevésbé fontossá válnak (Falck–Heblich 2008) – A kutatás-fejlesztés és tudás megjelenik és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert (Audretsch–Feldman 1996) – A különböző externáliák és a közelség szerepe növekedett (Boschma–Frenken 2005)  Mely tényezők kapnak egyre nagyobb szerepet (például)? – Kreativitás és kreatív környezet (Glaeser et al 2001, Florida 2002) – Társadalmi hálózatak és társadalmi tőke (McCann-Sheppard 2003, Putnam 1993, Audretsch 2009)  Komplex, rendszereken alapú tényezők XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A (kis)vállalkozások (koncepciók és definíciók)  A kisvállalatok az innovatív tevékenység motorjai (Acs–Audretsch 1988)  Mit takar a vállalkozás fogalma? – Hiányzik a konszenzus egy pontos definícióról vagy a vállalkozások kapcsolatos koncepciókról (Szerb et al. 2013) – A szakirodalomban a „vállalkozó” szónak (legalább) 13 különböző jelentése van – Ez azt jelenti, hogy az egyes „vállalkozóhoz” különböző célok tartoznak, így nem könnyű egy egységes háttérkoncepciót adni neki  A vállalkozás egy többdimenziós fogalom, különböző vállalkozó típusokkal és célokkal (Wennekers–Thurik 1999) XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A vállalkozói tevékenység mérése  A hiányzó illetve nem egységes definíciók és koncepciók a vállalkozói tevékenység mérését is megnehezítik  GEM – Global Entrepreneurship Monitor (Van Stel et al. 2005, Reynolds et al. 2005) – Elsősorban az új vállalkozásokkal tevékenységet méri – Meghatározza azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a vállalkozások létrehozását – Legfőbb indikátor: Teljes korai-fázisú vállalkozói aktivitás (TEA)  GEDI – Global Enterpreneurship Development Index (Szerb et al. 2013) – A vállalkozásokat rendszerszemléletű megközelítésből tekinti – A vállalkozás fogalmának komplex felfogását reprezentálja – A kapcsolódó egyéni és intézményi szempontokat is figyelembe veszi XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A GEDI index  GEDI az országok szintjén méri a vállalkozói tevékenységet és összekapcsolja a vállalkozásokkal kapcsolatos egyéni és intézményi tényezőket  Három alindexből áll össze: – Vállalkozói attitűdök, vállalkozói aktivitás and vállalkozói aspirációk  Az eredeti index 14 pillérből állt össze, minden egyes pillér egy intézményi és egyéni változóból épült fel: (1) Egyéni változók – az egyéni adatok a felnőtt lakosságot célzó megkérdezések eredményeként alakulnak ki (a GEM kutatásokhoz is ezeket használják) (2) Intézményi változók – különböző nemzeti és nemzetközi statisztikai adatbázisokból származó adatok XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A GEDI index felépítése Globális Vállalkozói és Fejlettségi Index Vállalkozói attitűdök alindex Vállalkozói aktivitás alindex Vállalkozói aspiráció alindex Pillérek Lehetőség felismerés Startup képesség Kockázatvállalás Hálózatosodás Kulturális támogatás Lehetőség kezdés Gender egyenlőség Technológiai szektor Humán minőség Versenyelőny Termékinnováció Technológiai innováció Magas növekedés Nemzetköziesedés Finanszírozás Változók Piac mérete Lehetőség Felsőfokúak aránya Képesség Kockázati ráta Kockázat Internet használat Kapcsolat Korrupció Karrier státusz Gazdaság szabadsága Motiváció Azonos lehetőségek Női vállalkozó Technológiai Abszorpció Szektor Alkalmazott Tréning Végzettség Piaci dominancia Verseny Technológia Transzfer Új termék GERD Új technológia Stratégia Gazella Globalizáció Export Tőkepiac Informális befektetés Forrás: Ács et al. (2013) 8XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Egyéni és intézményi változók  Az adatok 2006 és 2012 közötti időszakról származnak az országok többsége esetében folyamatosan  Intézményi aspektusok – Többek között a szabályok, normák, kulturális háttér és támogatás hatásait mutatják – Külső (ún. „környezeti”) tényezők és nehezen befolyásolható a vállalkozó, mint egyén által  Egyéni aspektusok – A vállalkozásokkal kapcsolatos egyéni, személyes attitűdöket, elvárásokat és aspirációkat reprezentálják – Egyfajta belső relációkat és lehetőségeket jelenítenek meg egy adott ország gazdasági környezetén belül XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Az intézményi és egyéni változók közötti összefüggés Vállalkozói attitűdök Vállalkozói aktivitás Vállalkozói aspirációk Többek között a kultúrák, normák, szabályok és törvények, amelyek egy ország gazdasági környezetét is reprezentálhatják. Intézményi keret Ezek a tényezők befolyásolják többek között az egyéni lehetőségeket és elvárásokat. 10XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A változók leíró statisztikai jellemzői Intézményi (AVER)Egyéni (AVER) Átlagos érték0,680,62 Medián0,650,63 Minimum érték0,340,37 Maximum érték0,950,80 Terjedelem0,610,42 Alsó kvartilis0,57 Felső kvartilis0,840,68 Interkvartilis terjedelem0,270,11 KapcsolatIntézményi értékek és GDP Egyéni értékek és GDP GEDI értékek és GDP R 2 értéke0,8280,1420,754 12XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Az intézményi és egyéni változók viszonya  Az intézményi változók és a GEDI értékek között erős korrelációt tapasztalhatunk  Az egyéni változók és a GEDI értékek, valamint GEDI rangsor között jóval gyengébb a kapcsolat erőssége  Az egyéni pontok esetében szűkebb a terjedelem, azaz kisebbek az alacsony és a magas értékek közötti különbségek a fejlett és a kevésbé fejlett országok esetében  Ezekből a tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy az intézményi változóknak nagyobb befolyása van a végső GEDI index érték kialakulására XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Vállalkozói „környezet” a közép- és kelet-európai országokban Intézményi változók: Magyarország és Szlovénia az élen; Alapvetően nincsenek nagy különbségek az országok között. A „tőkepiac” változó, amely a látható különbségeket okozhatja. Egyéni változók: Magyarország – gyenge teljesítmény a lehetőségek felismerése, az új termékek és az új technológiák terén; erősségek: a felsőfokú képzettség terén Az egyéni változók változásai befolyásolják a GEDI index alakulását is. 14XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Konklúziók  A vállalkozói tevékenység komplex mérésén keresztül ismerhetjük meg ennek a tulajdonságait  Az intézményi és egyéni változók hatása – Az intézményi változók határozzák meg magát a vállalkozói tevékenységet – Az egyéni változók kevésbé függenek az országok gazdasági fejlettségének szintjétől  A közép- és kelet-európai országokban a vállalkozói tevékenység tényezői nagyjából megegyező szinten vannak – Az intézményi faktorok nem igazán térnek el egymástól – Hol lehetnek a különbségek? – egyéni tényezők – A kutatás folytatása, hogy az egyéni és intézményi tényezők közötti összefüggéseket és így a vállalkozói tevékenység regionális jellemzőit meghatározzuk XI. MRTT vándorgyűlés – Kaposvár

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Páger Balázs