Kiegészítő egészségfinanszírozás: önkéntes egészségpénztár és üzleti betegségbiztosítás 2012 október, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna lukacs@patikapenztar.hu c. egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem

Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával

A három egészség- finanszírozási pillér A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár Mi mire való – intézményi funkciók Az egészségpénztári szféra legfontosabb mutatószámai (taglétszám, bevétel, kiadások, vagyon – www.pszaf.hu) Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések – www.pszaf.hu)

A szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) üzleti betegségbiztosítások önkéntes egészségpénztárak

Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások Táppénz Gyógyszer Baleset Megelőzés (prevenció) Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza

A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja egyéni/csoportos kockázat veszélyközösség védelme profitszerzés a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása a mindenkori TB kiegészítése non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete magánjogi szerződés tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel önkéntes

Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika az egészségi állapotra vonatkozó kockázatelbírálás alapján megállapított díjfizetésre épülő kockázatközösség az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama

Mi mire való? Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az összehasonlítás szempontja Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve kockázatkezelő megtakarító A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára befolyásolja nincs hatással

Egészségpénztár – a szolgáltatások elszámolási módja: a természetbeni szolgáltatás elve Egészségügyi szolgáltató Egészségpénztár-tag Finanszírozó egészségpénztár

Üzleti betegségbiztosítás - a költségek elszámolási módja: a költségkiegyenlítés elve Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Magán betegbiztosító Biztosított

Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) Sporteszközök Természetgyógyászat

Adókörnyezet önkéntes egészségpénztár Adókedvezménnyel közel havi 70 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 42 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 27,9 ezer forint) Céges befizetés a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (27 900 forint) 30,94%-os adó terheli (16% SZJA + 10% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli juttatások szorzójával) Egyéni befizetés a befizetett összeg 20%-ának visszaigényléséről rendelkezhet a tag az adóbevallásban (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 130 ezer és 150 ezer Ft Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül

Önkéntes egészségpénztár: az 50-60 milliárdos szektor Forrás: www.pszaf.hu

Példa a gyakorlatból: a Patikapénztár informatikai rendszere Bank (CIB) Egyéni számlavezetés és ügyfélszolgálat (Patikapénztár) Autorizáció (GIRO Bankkártya Zrt) POS terminál és Virtuális POS (K&H, OTP, Takarékbank, saját rendszer)

Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

Üzleti betegségbiztosítási termékek Költségtérítő biztosítások A betegségből adódó teljes kockázatokra A betegségből adódó részleges kockázatokra Összegbiztosítások A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés) Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás Speciális betegségbiztosítások A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás

Adókörnyezet – üzleti betegségbiztosítás Céges befizetés 2012. januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli a kifizetések a munkavállaló számára adómentes Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény

Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2002 – 2012. I. félév: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések – www.pszaf.hu)

Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere Az önálló betegségbiztosításokra vonatkozó egyéni adókedvezmény hiánya A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázat-elbírálás

Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér Co-payment Prevenció Kötelező ápolási pénztár Betegségbiztosítási félpillér Kockázat elbírálás nélküli munkahelyi betegbiztosítások (önrész) Egészségpénztár számára csoportos biztosítás OEP táppénz-kassza Ápolási járadék Alappillér: társadalombiztosítás Adó és járulékfizetésből finanszírozott Szolidáris (generációs, egészséges-beteg között) Modern, minden időtávon pénzügyi egyensúlyt felmutató vállalat (vállalatok)

Jövőbeni szerep - első pillér: kiszámíthatóság és egyensúly Racionális egyensúly: bevételek és kiadások Járulékfizetési szigor Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes egészségpénztárnál sikerült) A Konvergencia-program és az EU irányelvei között ellentmondás feloldása: „Az OEP kiadásai 2006 és 2009 között a GDP arányában 0,9 százalékponttal csökkenjenek” „A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható”

Jövőbeni szerep - második pillérek: prevenció és az OEP stabil kiegészítése Üzleti betegségbiztosítás: az OEP szolgáltatásait kiegészítő termékek Önkéntes egészségpénztár Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co-payment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével – üzleti betegségbiztosítás Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az állami programokkal (pl. Népegészségügyi Program) Hiányzó pillér az OEP szolgáltatatásaiban: ápolás – amíg nincs hozzá állami forrás, az önkéntes ápolási pénztárral (long term care) a negyedik öngondoskodási ág létrehozása

Ajánlott irodalom CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf Lukács: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=AGORA0808&article=2008-0225-1009-26HYNR Lukács-Bánfi: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0823&article=2008-0608-2204-13TLFG Az előadás és az „Egészségfinanszírozási pillérek” c. könyv elérhető: www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem