Postai szolgáltatások stratégiai tervezése hasonlóságelemzéssel Készítette: Vernyik Mónika, GTK-GAM, TLM; V. évf.

Tartalom Előzmények Hasznosság Magyar Posta Zrt. bemutatása Magyar Posta Zrt. stratégiai lépései Válság, gazdasági visszaesés hatásai Liberalizáció után Adatvagyon Alkalmazott módszertan Teljes személyzet száma Állandó postahivatalok által lefedett átlagos terület Kézbesítések átlagos száma munkanaponként városokban Kézbesített levélküldemények átlagos száma lakosonként Közönséges postautalványok száma, belföld Közönséges postautalványok száma, nemzetközi feladás Közönséges postautalványok értéke , nemzetközi feladás Állandó/ mobil postahivatalok száma Összefoglalás

Előzmények Motiváció 2013-as piacnyitás Célcsoportok Magyar Posta Zrt. szakszervezetek, kormányzatok, konkurensek

Előzmények: Hasznosság Teljes kép Az erőforrások eloszlásáról Az erőforrások kihasználtságáról A fogyasztói szokásokról

Magyar Posta Zrt. Egyetemes szolgáltatás 50g tömegű belföldi és nemzetközi küldemények Hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás

A Magyar Posta Zrt. stratégiai lépései (1) 2 fajta program kialakítása: lakosságnak; üzleti ügyfeleknek Programok a lakosság számára: Hálózatfejlesztés-bankszerű környezet: nyitott pultosítás, ügyfélhívó rendszerek, pénzügyi értékesítő munkahelyek, banki online posták körének bővítése Pénzforgalmi szolgáltatói tevékenység

A Magyar Posta Zrt. stratégiai lépései (2) E-szolgáltatások fejlesztése Új szerepkör: Virtuális mobilszolgáltató A Postapartner Program folytatása Kézbesítés- hatékonyságnövelési program Könnyített tömeges feladási rendszer Programok: Üzleti ügyfeleknek Üzleti ügyfélkapcsolati rendszer Elektronikus Posta Központ korszerűsítése

A Magyar Posta Zrt. stratégiai lépései (3) Feldolgozás automatizálási beruházás folytatása Kelet –Európába irányuló logisztikai szolgáltatások terén hídfőszerep kialakítása Új nemzetközi kicserélő üzem létrehozása, vámügyintézés Felvétel és kézbesítés szétválasztása, kézbesítési pontok rendszerének kialakítása Vállalati kockázatmenedzselési rendszer kiépítése

Válság, gazdasági visszaesés hatásai (1) Levél piac szempontjából: Költségcsökkentés az államigazgatásban Hirdetési piac visszaesett Értéknövelt szolgáltatások háttérbe kerültek Közönséges levelek mennyiségének csökkenése

Válság, gazdasági visszaesés hatásai (2) Hírlappiac szempontjából A napilap és magazin előfizetések terén észrevehető a csökkenő igény. CEP piac szempontjából Csökkentek a szállítmányozási és raktározási igények A nagy áruküldő ügyfelek nehéz gazdasági helyzete figyelhető meg

Liberalizáció után (1) Az egyetemes szolgáltatók túlnyomó része állami nagyvállalatból gazdasági társasággá alakulnak át Hangsúly: nyereségesség, költséghatékonyság, ügyfélközpontúság Az egyetemes szolgáltatók kitüntetett helyzete megszűnik

Liberalizáció után (2) Ők is piaci szereplőkként versenyeznek a fogyasztókért Javul a szolgáltatás minősége Fokozódik a hatékonyság Növekszik a nyereségesség Csökken a levélforgalmi bevételektől való függőség

Hasonlóságelemzés (1) Indoklás: A best practice nem tartalmaz nemzetközi összehasonlítást (vö. benchmarking) Az elemzési módszertan eddig nem volt automatizált A stratégia-alkotás nem volt objektíven kezelhető (vö. monitoring)

Hasonlóságelemzés (2) Hasonlóságelemzésen alapuló módszerek alkalmazhatóságának keretfeltételei: Feltétel: adatvagyon léte Korlát: adatvagyon korlátozott léte, elemzői kreativitás hiánya

Adatvagyon (1) 10 ország: Horvátország, Csehország, Görögország, Magyarország, Málta, Moldova, Litvánia, Portugália, Szlovénia és Ukrajna 23 vizsgálati szempont (1): Teljes személyzet száma, üzemi eredmény, Üzemi bevétel, Üzemi ráfordítás, Állandó postahivatalok száma, ahol a postai szolgáltató munkavállalói dolgoznak, Állandó postahivatalok száma, ahol nem a postai szolgáltató munkavállalói (külsős munkavállalók) dolgoznak, Állandó postahivatalok által lefedett átlagos terület, Állandó postahivatalok által kiszolgált lakosok átlagos száma

Adatvagyon (2) 23 vizsgálati szempont (2): Mobil postahivatalok száma; Levélszekrényekből történő begyűjtések átlagos száma munkanaponként városokban; Levélszekrényekből való begyűjtések átlagos száma hetenként vidéken; Levélszekrények száma; Kézbesítések átlagos száma munkanaponként városokban; Kézbesítések átlagos száma hetenként vidéken; Kézbesített levélküldemények átlagos száma lakosonként; Levélküldemények száma, belföld; Levélküldemények száma, nemzetközi, -feladás; Levélküldemények száma, nemzetközi, -átvétel; Közönséges csomagok száma, belföld;

Adatvagyon (3) 23 vizsgálati szempont (2): Közönséges postautalványok száma, belföld, Közönséges postautalványok száma, nemzetközi, -feladás, Közönséges postautalványok értéke, belföld, Közönséges postautalványok értéke, nemzetközi, -feladás 5 év: 2003, 2004, 2005, 2006, 2007

Alkalmazott módszertan Hasonlóságelemzés Vetítési alap meghatározása Irányok meghatározása Lépcsők száma Értékek meghatározása COCO standard modell futtatása (MY-X) Becsült és tény értékek összevetése

Teljes személyzet száma A teljes személyzet becsült és tényleges számának alakulása 2003-2007 között év  Becslés (átlagfő) Tény (átlagfő) 2003 13,7 14 2004 15,5 15 2005 14,6 2006 2007 12,8 13 2004-től csökkenés a dolgozók létszámát illetően 2007-ig ez a csökkenés nem érte el a megfelelő szintet Hatékonyság tekintetében fontos az optimális szint Több ember mint az optimális, több kiadás Kevesebb embernél viszont fenn áll a veszély, hogy nem tudják hatékonyan ellátni a feladatokat Forrás: saját ábra

Állandó postahivatalok által lefedett átlagos terület Állandó postahivatalok által lefedett átlagos terület becsült és valós száma 2003 és 2007 között  év Becslés (átlagfő) Tény (átlagfő) 2003 29,9 30 2004 32,9 33 2005 32,4 2006 2007 31,9 32 2003-tól magasabb az átlagos lefedettségi terület, mint az optimális Nagyobb területi lefedettség: indokolja a többlet munkaerőt Lényegi különbség azonban nem fedezhető fel: így változtatást még nem indukálnak Forrás: saját ábra

Kézbesítések átlagos száma munkanaponként városokban Kézbesítések becsült és tényleges száma munkanaponként városokban 2003 és 2007 között év  Becslés (kézbesítések száma) Tény (kézbesítések száma) 2003 0,9 1 2004 2005 2006 2007 1,4 Megnövekedett levélküldemények számának növekedésével magyarázható a becsült érték növekedése Megoldás: több műszakos munkarend Hatékonyabb munkaerő elosztásra lenne szükség 2006-ról 2007-re 0,5-tel nőtt a becsült kézbesítések száma A tény becslés viszont konstans maradt Forrás: saját ábra

Kézbesített levélküldemények átlagos száma lakosonként Kézbesített levélküldemények becsült és tényleges száma 2003 és 2007 között  év Becslés (küldeményszám) Tény (küldeményszám) 2003 146,6 144 2004 142,2 135 2005 144,2 145 2006 152,6 163 2007 155,5 170 2005-től a tény adatok a becsült adatok felett vannak Oka: számlalevelek, céges levelek, DM levelek számának növekedése Magyar társadalomról látunk egy képet 2006-2007 között 10-15 levélküldeménnyel van több mint nemzetközi szinten Forrás: saját ábra

Közönséges postautalványok száma, belföld Közönséges postautalványok becsült és tényleges száma belföldön 2003 és 2007 között év  Becslés (utalványok száma) Tény (utalványok száma) 2003 1962,5 1952 2004 1934,9 1925 2005 1778,1 1768 2006 1617,4 1608 2007 1411,4 1544 2003-2006-ig a tény adatok az optimális szint alatt mozognak 2007-ben az optimális szint felé emelkedett a szám, annak ellenére, hogy 2003-tól a postautalványok száma, szigorú monoton csökkenő Ok: az elektronikus ügykezelés talán nem elég fejlett Javaslat: több fejlesztésre van szükség Forrás: saját ábra

Közönséges postautalványok száma, nemzetközi,- feladás Közönséges postautalványok becsült és tényleges száma 2003 és 2007 között  év Becslés (postautalványok száma) Tény (postautalványok száma) 2003 6,3 2 2004 7,7 5 2005 9,2 8 2006 10,7 9 2007 14 10 2003-ban a tény értéke a harmada az optimális szintnek A későbbi években ez az arány csökken A tény adatok végig növekednek, de nem érik el a kívánt szintet A postának készülnie kell a piac fokozatos módosulására (jelen esetben a növekedésre, az előzőekben a csökkenésre) Forrás: saját ábra

Közönséges postautalványok értéke, nemzetközi - feladás Közönséges postautalványok becsült és tényleges értéke 2003 és 2007 között év  Becslés (postautalványok értéke) Tény (postautalványok értéke) 2003 2450,5 241 2004 2790,2 911 2005 2300,4 1580 2006 2466,7 2171 2007 1614,4 2615 2003-ról 2007-re több mint a 10X-ére ugrott a nemzetközi postautalványok értéke Ennek az óriási változásnak az oka lehet: EU csatlakozás Itt látható megint az előzőek logikája: ami nálunk nő, az máshol már csökken az elektronizálás miatt Forrás: saját ábra

Állandó/mobil postahivatalok száma Állandó/ mobil posta becsült és tényleges száma 2003 és 2007 között év  Becslés (állandó/mobil posta) Tény (állandó/mobil posta) 2003 3,2 3 2004 2005 2006 2007 1,1 2 1 állandó postahivatalra átlagosan 3 mobilposta jut 2007-re csökken ez az arány Ez talán az egyik legérzékenyebb kérdés Az európai trendek értelmében, politikai nyomást félretéve több mobilpostára lenne szükség Forrás: saját ábra

Konklúziók 2003-as törvények és a posta liberalizáció ténye változtatásokra késztette a Magyar Posta Zrt.-t. 2004-re változások történtek Magyar társadalom látlelete egyes tényezőknél Valódi veszélyek megmutatkozása

Köszönöm a figyelmüket!