A megyei (fővárosi) közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás

A vizsgálat céljai Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Kutatási Igazgatóság, terveztük annak vizsgálatát, hogy a törvényi szabályozás előírásai a gyakorlatban, hogy valósulnak meg 2. elemezni kívántuk, mely feladatelemek erősek, melyek gyengébben ellátottak 3. a megyei feladatellátás megoldásának módjait szerettük volna tipizálni a praktikum szempontjából 4. elemezni a rendelkezésre álló adatokból, dokumentumokból léteznek-e olyan trendek, amelyek előrevetítették az intézményrendszer[1] átalakítását.[1]

A munka során szeretnénk Segítséget nyújtani a megyei művelődési központok, a megyei közművelődési feladatellátás korszerű értelmezésében Hozzájárulni egy módszertani-érdekvédelmi anyag kimunkálásához Megállapításainkat egy szűkebb szakmai körben megvitatni, lehetőséget adni további feladatok megfogalmazására, a lehetséges fejlesztési feladatok kidolgozására

A vizsgálat módszerei Dokumentumelemzés munkatervek, megyei rendeletek Statisztikai jelentések

A megyékről óta keresik identitásukat, legitimációjukat ( nemcsak a közművelődési feladatellátás kapcsán) A közigazgatási rendszer és a kulturális törvényi szabályozás is megőrizte a megyei szintet működésében A települési és megyei önkormányzatok feladatait rögzíti konkrétan (kistérség, régió említésszerűen)

Az önkormányzatiság filozófiája a megye és a település önkormányzata nincs alá-fölérendeltségi viszonyban újraosztó szerepkör, ellenőrző szerepkör sincs szakfelügyeleti rendszerben sem (elsődleges) ellenőrző szerepkört tölt be

A kötelező feladatok A törvény a közművelődéssel kapcsolatos megyei feladatok középpontjába a tanácsadást és a szolgáltatást helyezi. Az alanyok, akik számára a megye tanácsot adni és szolgáltatni köteles, a következőek: a megye[1] települései- önkormányzatai- közművelődési intézményei- szervezetei és közösségei.[1]

A kötelező feladatok tételesen A 85.§ hét pontja adja meg a feladatok csomópontjait, amelyek: a) elősegíti a területén működő települési önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljának megvalósulását b) együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdekképviseleti szervekkel c) közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít

A kötelező feladatok 2. d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését.

A rendeletek Formálisak Helyzetelemzés nincs ( vagy nem a jogi szöveg része) –Hatály: – többnyire a feladatot ellátó intézmény, szerv neve áll, a vele igénybevevői viszonyban állókra kiterjesztve (pl. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) szélesebben értelmezett hatály (közgyűlés, annak bizottságai, önkormányzat hivatala, intézmények megyeszerte) (pl. Pest megye, Nógrád megye)

A rendeletek A feladatok felsorolása a törvényi szabályozás a-g pontjáig tartó ismétlése éves munkatervekre utal a finanszírozásnál pedig az éves költségvetési rendeletek említődnek A 86. § b. pontjának megfelelően A rendeletek mellékletei tartalmazzák a díjköteles és díjmentes szolgáltatások körét Sajátos köztes kategóriák

A térítésköteles esetek ha a tanácsadás, szolgáltatás szervezetre, településre szabott, konkrét, részletező átfogó elemzések esetén ( fejlesztési alternatívák kidolgozása, a közművelődési fejlesztő tevékenység elemzése, a megye közművelődési mozgalmainak bemutatása) szolgáltatások (technika, hangosítás, sörsátor, asztalok-padok kölcsönzése)

Az állami támogatás mértéke, megoszlása Fej- kvóta (Ft) Fajla- gos támo- gatás (Ezer Ft)

A feladatellátás anyagi környezete Állami támogatások –Megoszlás lélekszám szerint –Megoszlás a települések száma szerint

Megyei feladatellátás támogatása, 2006 Az egy főre jutó támogatás mértéke a fajlagos támogatással és a fejkvótával együtt (Ft/fő) Átlag: 634 Ft/fő

Megyei feladatellátás támogatása, 2006 A fejkvóta szerinti és a fajlagos támogatás összege a települések számának megfelelően Átlag: Ft/település

A megyei fejkvóta értékének változása folyóáron, ill. összehasonlító áron, , %

Az összes bevétel alakulása az „intézményeknél” Állami támogatás hányada Az önkormányzat (megyei, városi) támogatása Saját bevételek

Az összes bevétel alakulásának összehasonlítása, 2005/2002, összehasonlító áron, %

Az összes bevétel alakulásának összehasonlítása, 2005/2002, %

Az összes bevétel és a fenntartói támogatás aránya, 2005.

A megyei feladatellátók típusai, avagy vannak-e típusaink egyáltalán

A megyei feladatellátást végző alapintézmények nevének változása a statisztikai jelentések szerint BAZ Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Közhasznú Társaság Bartakovics Béla Művelődési Központ (Heves megye) Magyary Zoltán Városi és Megyei Művelődési Központ( Komárom- Esztergom) Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet Pest Megyei Közművelődési Intézet Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet (Szabolcs- Szatmár-Bereg) Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola (MMIK)

Lehetőségek Nagy különbségek Rendelkezésre álló tér (6900nm-Vas megye-60nm Csongrád) Nem változott : BMK,Baranya,Békés,Heves,Nógrád,Szabolcs-Szatmár-Bereg,Jász- Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas,Somogy,Csongrád, Zala Nőtt: Veszprém, Komárom-Esztergom Csökkent :Bács-Kiskun,Borsod-Abaúj-Zemplén,Fejér megye,Hajdú-Bihar megye, Pest megye, Győr-Moson-Sopron

Személyi feltételek

Főállású szakmai dolgozók száma 2002-ben és 2005-ben (közalkalmazottak és a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak együttesen)

Típusok sajátos formációk, együttállások(elnevezések) különféle feladatelemek együttélése még mindig formai oldalról közelítve két típust képezhetünk -a néhány fővel működő, kis alapterületen működő szolgáltató jellegű, intézettípus -a nagy épülettel rendelkező, sok szakemberrel működő kultúrpalota jellegű típus

A két típus tevékenysége Nem tér el jelentősen A „szakmai könnyűlovasság”(Németh János) is végez rendezvényszervező munkát (arányok, méretek, lehetőségek)

A tevékenységek és az előírások ( a) elősegíti a területén működő települési önkormányzatok, nemzet és, etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljának megvalósulását Hagyományos művelődési házas tevékenység –Jól megjelenített a munkatervekben, különösen az amatőr képző és iparművészeti tevékenységek, népművészeti, művészeti csoportok, alkotók esetében Az önkormányzat, mint megrendelő ??? –Fizetőképesség –A terület elhelyezkedése az önkormányzatok logikájában –A tudatosság hiánya

(b) együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdekképviseleti szervekkel MMIKL Erikanet közművelődési portál Közkincs program MMIKL Művészeti Főosztálya-zsűrizés, szaktanácsadás, kiállítások, Amator Artium Kutatások Érdekvédelem Hiányzik a gondolkozásból ennek hangsúlyos szerepe „külső szem” objektivitása az önkormányzati világban

(c) közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít A legmostohább sorsú feladatelem A napi gyakorlatban, de még a tervezés szintjén is elsikkad (az igény szerint, megrendelésre fordulatok baljósak) Nem lebecsülve azt a néhány nagyon nívós szakmai kiadványt, amit pont megyei kollégák dolgoztak ki a szakma számára.

(d) részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat) A rendezvényszervező, kapcsolattartást szorgalmazó pont jó meghallgatásra talált. –A különféle művészeti csoportok, alkotók „szakági” rendszerben felmenő rendszerrel kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, versenyzésre. –(Nagyon gazdag ez a tevékenység csoport, selejtezők, válogatások, találkozók, jeles események felkarolása hangsúlyos feladat a munkatervek többségében.) A nemzetközi kapcsolatok nem mondhatóak gazdagnak, a határontúli kapcsolatok inkább, de nagyon eltérő megyénként. A pályázati logikában előretörő kistérségi, regionális gondolkozás két eleme között nem jelenik meg a megye mint „közvetítő” közeg a két szint között a munkatervek szerint.

(e) gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei (fővárosi) adattárat kezel Nagyon jelentősek a különbségek, bár „említés szintjén” minden munkatervben szerepel. Az leszögezhető az éves statisztikai jelentésen túl nincs a közművelődéssel kapcsolatos információk gyűjtésének kialakult egységes országos rendje. A web-lapok sokat segítenek, de ezek szerkezete sem egységes. Az eltérő mélységű, szerkezetű adatállományok „összefűzése” lehetetlen.

f) elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását A megyeszékhely, város reklámozása, arculatgondozása nem jelent meg hangsúlyosan, pedig fenntartói nyomásra is gyanakodhattunk volna. Nagyon eltérő módon tesznek ennek a feladatnak eleget a megyei feladatellátók, Békés esetében megyearculat kialakításában vesznek részt, komplex feladat részeként, míg más megyék esetében csupán néhány szórólap gyűjtésére és terjesztésére jut figyelem.

(g) végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését Szakmai képzésre kevés példa akad. (BMK, Békés) (felsőoktatási túlkínálat, nem igényelt) Továbbképzésre, szakmai találkozó annál több példa van, ezek hasznosságát nem kérdőjelezhetjük meg, de ezek nem kimunkált tematikájú képzések. Sok olyan képzés akad, OKJ-s, s egyéb ahol a célközönség nem szakma, hanem a lakosság.

A megyei művelődési központok célcsoportjai A szabályozás alapeleme a település. –A rendezvényszervezői, művészetpártolói attitűd erőssége miatt inkább a megyeszékhelyen élők szólítódnak meg, illetve aki vállalja az utazást. –Alig akad arra konkrét példa, hogy a „megye” ellátogatna a településekre, ott módszertani tanácsot ad, szolgáltat. ez drága, időigényes, a fenntartó által kevéssé „látott” tevékenység. –Bár működnek a tájoltatások, a kölcsönzések, ajánlások a település irányába, de ezek inkább technikai jellegűek.

A településekkel való együttműködés fő iránya Két egyenrangú önkormányzat Sajátos a helyzet, kötelező feladat szolgáltatni és tanácsot adni, de ezt a másik fél nem biztos, hogy igényli –Kérdéses az igénygenerálás A települések, azok önkormányzatai, szervezetei számára nyújtott szolgáltatás többnyire a megyeszékhelyen valósul meg, az utat szimbolikusan és gyakorlatban is azok képviselőinek kell megtenni. –A legelszigeteltebbek, leghátrányosabbak hátrányai tovább növekedhetnek.

Trendek A rendelkezésre álló adatok alapján nem mondhatjuk el, hogy évig érzékelhető lett volna a területet jelentősen megkurtító intézkedés (országosan) Rendelkezésre álló területek, létszám, fenntartói támogatás Az állami támogatás azonban nominál értékben is csökkent Feltételezhető, hogy az önkormányzatok a többi megszorítás együttes hatása miatt kényszerűen ehhez a területhez nyúlnak »Bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a megyei intézményrendszer (nem csak a kulturális) recseg- ropog.

Trendek Egyáltalán nem mutatható egyértelmű összefüggés /okszerűség az átalakításra, megszűntetésre kerülő intézmények tartalmi és gazdasági körülményei között.

Lehetőségek Szükséges lenne egy egységes szakmai megjelenés, amely a kialakult helyzetre felhívja a figyelmet, egyúttal kimunkált érvrendszert is tartalmaz. A fenntartói logika (ne keressünk találkozási pontokat a szakmai logikával) két esetben lát/láttat el egy feladatot: –ha kötelezőnek tudja –ha erősen érdekében áll

Feladatminimum és cselekvési terv Ha olyan szakmai érvrendszer kidolgozásához kezdünk, amely segít a még működő, de erősen „megérintett” intézményrendszer munkájában Két úton indulhatunk el –Egyrészt a „kötelezőség” irányába a tanácsadó, elemző, adatgyűjtő funkció gyengébb ezt a funkciót lehet erősíteni, hangsúlyozva a feladat kötelező jellegét. Kétséges mennyire erős ehhez a szankcionálási lehetőségünk. -Másrészt az érdekeltté tétel irányába ez az irány a rendezvényszervező, művészetpártoló tevékenység felé mutat.

Szakmai döntést igényel a fenntartókat melyik úton lehet, érdemes elérni, hogy a nagy múlttal rendelkező megyei rendszer el ne gyengüljön a régiók és a kistérségek között.