A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Milyen anyagok kerülnek a levegőbe?
Advertisements

Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A kémiai reakció 7. osztály.
Készítette Varga István 1 VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA.
VI. tétel.
Az ammónia 8. osztály.
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Ismetlés (teszt) A metán C mindkettő B etilén D egyik sem
A VII. főcsoport elemei és vegyületei
Butadién&izoprén C4H6 C5H8.
Hidrogén (H2).
AZ OXIGÉN (oxygenium, oxygen, kiseonik, кислород)
SO2.
SZTOECHIOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK A REAKCIÓEGYENLET ALAPJÁN
Szervetlen kémia Hidrogén
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
NÁTRIUM.
HIDROGÉN-KLORID.
Légszennyezőanyag kibocsátás
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Az Oxigén.
Kénsav H2SO4.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
SZÉN-MONOXID.
NitrogéN Anyagszerkezet Fizikai ,Kémiai tulajdonságok Előfordulás
Ammónia.
phosphorum = „fényhordozó”
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Győr
Helyettesítési reakció
A VEGYI KÉPLET.
Laboratóriumi kísérletek
Redoxi-reakciók, elektrokémia Vizes elektrolitok
A HIDROGÉN.
Az automatikus szabályozási rendszerek felosztása Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Szervetlen kémia Hidrogén
A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
A salétromsav és a nitrátok
A kén Sulphur (S).
Az oxigén 8. osztály.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
A szén és vegyületei.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Molekulák: Ancsa,Aliz,Krisztina.Kálmán,Lóri
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
A tűz.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Elemmolekulák Az elemmolekulák azonos atomok kovalens kötésekkel történő összekapcsolódásával jönnek létre. H 2, Cl 2, Br 2, I 2, O 2, N 2.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
A KLÓR 1készítette: Kothencz Edit. A klór fontosabb jellemzői I. Zöldessárga színű, Fojtó szaga köhögésre ingerel, Gáz halmazállapotú, Mérgező, Vízben.
Milyen kémhatásokat ismersz?
Készítette: Kothencz Edit
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
A nitrogén és vegyületei
HCl Kötő e- párok száma: 1 :1 :0 Nemkötő e- párok száma: 3
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Alkossunk molekulákat!
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород) Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA Készítette: Varga István

Az elemek periódusos rendszerében az első periódusban és az első csoportban helyezkedik el. Cavendish angol tudós 1766-ban mutatta ki, hogy a hidrogén valójában egy elem, amely elégve vízgőzt ad. Henry Cavendish (1731 –1810) A hidrogén neve görögül „vízalkotót” jelent, a hydro = víz és gennao = nemzek, görög szavakból ered. A hidrogén színtelen, szagtalan gáz, az eddig megismert anyagok közül a legkönnyebb. Sűrűsége 14,5-szer kisebb, mint a levegőé.

A hidrogén izotópjai Prócium (a magot 1 proton alkotja) Deutérium (a magban 1 proton és 1 neutron van) Ttrícium (a magot 1 proton és 2 neutron alkotja) 99,986% 0,014% 10-10%

A hidrogén fontosabb adatai Atomsugár 21 pm Kristályszerkezet hexagonális Kovalens sugár 37 pm Olvadáshő 0,06 kJ/mol Olvadáspont −259,2°C Forráshő 0,45 kJ/mol Forráspont −252,7°C Sűrűség (normál állapotban) 0,0899 kg/m3 Emissziós színképe a látható tartományban

A hidrogénmolekula kialakulása és felépítése Keletkezése pillanatában a hidrogén mindig atomos állapotú. Ez az állapot kb. fél másodpercig tart, mert az atomos hidrogén nagyon labilis volta miatt, egy másik hidrogénatommal kovalens kötést igyekszik kialakítani, aminek eredményeként hidrogénmolekula keletkezik.

A hidrogén előállítása Laboratóriumban Zn + H2SO4 → ZnSO4 + H2   Zn + 2HCl → ZnCl2 + H2 CaH2 + 2H2O → Ca(OH)2 + 2H2 2K + 2H2O → 2KOH + H2

A víz elektrolízisével Az elektrolízis elektromos egyenáram hatására lejátszódó kémiai változás. Katód (−): 4H3O+ + 4e‾ → 2H2 + 4H2O   Anód (+): 4OH‾ → O2 + 2H2O + 4e‾ H2 O2 Hoffmann-féle vízbontó készülék

Ipari előállítása Izzó (kb. 1400-1500°C-os) kokszrétegen vízgőzt fúvatnak keresztül, a szén redukálja a vízben levő hidrogént és termékként vízgáz: szén(II)-oxid és elemi hidrogén keveréke keletkezik. C + H2O → H2 + CO H = +122 kJ/mol

A metán oxidációja során hidrogén és szén-monoxid keletkezik A metán oxidációja során hidrogén és szén-monoxid keletkezik.   2CH4 + O2 → 4H2 + 2CO

A hidrogén felhasználása ammóniaszintézishez, hidrogén-klorid (HCl-gáz) szintéziséhez, metanol szintéziséhez, hidrogénezési folyamatokhoz (főleg az olajiparban), magas hőmérsékletű láng előállítására (autogén hegesztés, vágás) rakétaüzemanyagként, energiaforrásként a tüzelőanyag-cellákban.