A XXI. századi ember lelke Kopp Mária orvos-pszichológus www.magtud.sote.hu „Az ember mint lélek” konferencia Magyar Tudomány Ünnepe Debrecen, 2007. november 15.

A kiábrándulás démona és a lelkesedés angyala (Nyíri Tamás) A magyar társadalomra jellemző a kiábrándultság és a lelkesedés közötti ingadozás- bipoláris típusok gyakoribbak, nem a depresszió, magas teljesítmény motiváció, a kiábrándulás démona helyett a lelkesedés angyala! Az egyik legindividualistább ország (új Hofstede felvétel), az angolszász országokhoz hasonló, ez jó alap az egyéni teljesítményt, kreativitást támogató vezetésre, nem tekintélyelvű rendkívül általános fogyasztói ideológia, az anyagi előrejutás az önértékelés alapja, főleg a férfiak esetében- a nők szerepe!

Mi magyarázza az egyes országok közötti életminőség különbségeket? World Value Survey 1999 – 50 ország 1. a válások aránya 2. a munkanélküliségi arány 3. a bizalom szintje 4. a civil szervezetekben való részvétel 5. a kormányzat minősége 6. a hívők aránya az országok közötti életminőség különbség 80 %-t magyarázza, az öngyilkossági különbségek 57 %-t.

A társadalom egészséges működésének alapja: A szocializáció alapja, hogy közösségekhez (család, lakóhely, munkahely, nemzet) tartozom, amelyek számomra fontosak, amelyek értékrendjével, normáival, kultúrájával azonosulok, hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom, hogy a társadalom működése nagy vonalakban kiszámítható hogy az életemnek van célja és értelme hogy erős az un. társadalmi tőke: bizalom, kölcsönösség, pl. az építési vállalkozó akkor jön amikor ígéri, az utazási cég nem egy szeméttelepre visz, amikor paradicsomot ígért

A modern társadalom legsúlyosabb kihívása: Korábban a közösségek saját belső megegyezése, értékrendje nem volt megkérdőjelezhető A legsúlyosabb büntetés: a közösségből való kizárás, ha valaki nem felelt meg az elvárásoknak Cannon: vudu halál okait elemezte – a közösségből való kizárás stressze halálos volt Regények témája a kötöttségekkel szembeni lázadás érthető igénye, pl. Ibsen Nóra

Új helyzet a modern társadalmakban: A korábbi közösségek többsége felbomlott, így az értékrend, norma kontroll meglazult vagy elveszett továbbra is a közös értékek, erkölcsi elvek, „játékszabályok” , a közösséghez való tartozás megélése és betartása a társadalom összetartó ereje, az egyéni pszichés stabilitás alapja ugyanakkor társadalmi méretűvé vált az anómiás állapot

Az anómiás állapot jellemzői: Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek meggyengülése, a közös jövőkép, a társadalmi szolidaritás hiánya (Dürkheim, Andorka Rudolf) ez a lelkiállapot állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot eredményez, hiszen a hosszú távú tervezés lehetősége, az egységes világkép alapvető emberi igény ez a legfontosabb kockázati tényező a mai magyar társadalom, különösen a férfiak idő előtti egészségromlásának és halálozásának hátterében különösen súlyos probléma a társadalom esélytelen, leszakadó rétegeiben

A közös erkölcsi elvek, normák betartása a mai társadalomban is alapvető igény: Az a társadalom elpusztul, ahol a közös játékszabályokat, erkölcsi elveket felrúgják, szigetvilágbeli példa (E. Fromm: A rombolás anatómiája) így a társadalom legfontosabb közös érdeke a modern világban is ezek megőrzése Ennek bizonyítéka pl. a hazugságvizsgáló készülékek alkalmazhatósága, a legtöbb ember súlyos érzelmi konfliktust él át, ha lényeges kérdésekben hazudik, ennek élettani jeleit lehet kimutatni a készülékkel

Az anómiás állapot haszonélvezői: Vannak emberek, őket nevezzük elsődleges pszichopatáknak, akikben nem alakult ki, vagy nagyon csökevényes az erkölcsi érzék, így pl. az ilyen embereknél a hazugságvizsgáló készülék nem alkalmazható, mivel nem érzik át tetteik erkölcsi súlyát, Robert D. Hare professzor évtizedek óta vizsgálja a pszichopátia jellemzőit

Robert Hare: A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa (1993) Észak Amerikában óvatos becslések szerint is legalább kétmillió pszichopata él, kb. minden 200. ember erkölcsi vírusokként a társadalom közmegegyezését támadják meg, az anómiás állapot haszonélvezői sőt gerjesztői az ép erkölcsi érzékű embereknek nincs „immunrendszere” velük szemben igen sokan „lebuknak”, de a társadalom leggazdagabb, legbefolyásosabb rétegeiben is bőven van belőlük, hiszen olyan módszerekkel élnek, amelyek mások számára elfogadhatatlanok

A pszichopátia legfontosabb érzelmi/interperszonális tünetei: hamisság és felszínesség én-centrikusság és nagyzolás a megbánás és bűntudat hiánya megtévesztés és manipuláció sekélyes érzelmek McCord W, McCord J (1964) The Psychopath: An Essay on the Criminal Mind, Princeton, NJ,Van Nostrand p. 51.

A pszichopátia legfontosabb társadalmi deviancia jellemzői: impulzivitás a magatartáskontroll hiánya az izgalom iránti szükséglet felelőtlenség korai magatartási problémák felnőttkori antiszociális magatartás McCord W, McCord J (1964) The Psychopath: An Essay on the Criminal Mind,Princeton, NJ,Van Nostrand p. 51.

Hogy lehetett volna megállítani Hitlert? Hitler egyértelműen pszichopata volt, de világ hihetetlen árat fizetett azért, hogy végül megállítsa, hiszen a demokrácia játékszabályai szerint választás útján jutott hatalomra: Jellemzői: egyik arca magával ragadó, gyakran elbűvölő. A másik egy érzelmek és empátia nélküli vadállaté. Bizalmunkba férkőzik, levesz a lábunkról, aztán kímélet nélkül lesújt. A lényeg önös, másokat maga alá tipró céljainak könyörtelen megvalósítása. Nincs fogalma a lelkiismeretről, amit az ép pszichéjű ember magában hordoz, nem ismeri a bűntudatot. Dacára éleseszűségének, olyan ez, mintha színvak lenne az emberi lét erkölcsi aspektusaival szemben.

Az átalakuló társadalmak helyzete A modern társadalom rendkívül sérülékeny, hiszen évezredes működési elvek változtak meg így az egész társadalom számára a legnagyobb veszély a társadalmi összetartozás, normák meggyengülése, ami a pszichopaták önös érdekeit szolgálja ez különösen igaz a Közép-Kelet-európai átalakuló társadalmakra, különösen Magyarországra, ahol az anómiás állapottal együttjáró krónikus stressz igen súlyos egészségi krízist tart fenn még ma is

Az anómia gyakorisága a magyar társadalomban: A teljes népesség 46 %-a nem anómiás 54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez, ez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű rétegben 74 % a nyolc általánost végzettek között 64 % A legmagasabb anómia érték 48-szor magasabb bizalmatlansággal, 21-szer magasabb rivalizálással, irígységgel jár együtt

Az anómia és a manipulálhatóság kapcsolata Az értékrenddel nem rendelkező, jövőkép nélkül szorongó, elbizonytalanodott ember a leginkább manipulálható, ez az állapot az alacsonyabb végzettségű, gyökértelenné vált rétegekben gyakoribb az ép személyiségű, nem anómiás ember ellent tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai megvédik

Mai magyar helyzet: A 40- 69 éves magyar férfiak halálozása 12.20/00 volt 1960-ban, 16.20/00 2005-ben, 33 %- kal emelkedett A nők esetében 9.60/00 –ről 7.80/00. Ez azt jelenti, hogy 2005-ben 11.395-tel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból, mint 1960-ban (20.736 férfi 1960-ban, 32.131 férfi 2005-ben) (Demográfiai Évkönyv, 2005)

Tízezerrel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból 2005-ben, mint 1960-ban!

Az emberi tőke nagyfokú romlása az aktív korú népesség – főleg a középkorú férfiak - mutatói ma is tragikusak, régiós összehasonlításban is! ez az „emberi tőke” nagyfokú romlását jelzi, ami az ország gazdasági fejlődésének alapvető hiányossága hasonló rosszabbodás volt Lengyelországban, a Cseh és Szlovák köztársaságban, de ma már sokkal jobb a helyzet A mi egészségi mutatóink Ukrajnához és Oroszországhoz hasonlítanak Miért javultak az életkilátások Japánban és Szingapúrban?

Férfiak várható élettartama 1965-ben és 1992-ben Marmot M : The social pattern of heath and disease In.Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson Michael

Nők várható élettartama 1965-ben és 1992-ben

1970-ben a magyar mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában Mi magyarázza az ellenkező irányú folyamatokat a kelet-nyugati egészségi állapot változásaiban? 1970-ben a magyar mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában Várható élettartam Magyarországon: 2006-ban férfiak 69.0 év nő: 77.4 év 2005-ben férfiak 68.6, nők 76.9 Várható élettartam Ausztriában: Férfi 76.7 - 7.7 évvel tovább élnek, Nők 82.3 - 5.4 évvel tovább élnek

Mai magyar helyzet: Magyar Statisztikai Évkönyv 2006. Magyarországon a halálozás 1000 lakosra 13.1, a természetes szaporodás/fogyás – 3.1, ezen belül a daganatos halálokok rendkívül magas aránya, 2006-ban az összhalálozás 24.6 %-a (321.66/ 100.000), de a 35-64 éves korosztályban 34.8 % (12.539/ 36.059) Európában csak Oroszországban (15.2, -4.8) és Bulgáriában (14.7, -5.1) rosszabb nálunk, Csehországban 10.2, 0.1 Romániában 12.0, - 1.8, Lengyelországban 9.7, 0.1, Ausztriában 9.0 o.4

Mai magyar helyzet: Magyar Statisztikai Évkönyv 2006. Magyarországon a várható élettartam 2005-ben a legalacsonyabb volt a vizsgált európai országok közül 2005-ben férfi: 68.6 év, nő: 76.9 év 2006-ban férfi: 69.0 év nő: 77.4 év Csehországban férfi: 72.9 év, nő: 79.3 év Lengyelország férfi: 70.8 év nő: 79.3 év Ausztria férfi: 76.7 év nő: 82.3 év Svájc férfi: 78.7 év nő: 84.0 év

Probléma A 45-65 éves magyar férfiak halálozási aránya - abszolút értékben is- ma magasabb, mint az 1930-as években volt. A jelenlegi népegészségügyi modellek nem képesek megmagyarázni ezt a jelenséget

Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2004)

Idő előtti halálozás: Miért halnak meg 69 éves kor alatt a férfiak közül ma sokkal többen, mint 1965-ben? Miért védettebbek európai összehasonlításban is azok a férfiak, akik már elérték a 70. évüket: az egészségügyi ellátás minden nehézség ellenére igen jól teljesített eddig!

Módszertan A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16 illetve 18 év felett Hungarostudy 1988: 20.902 személy Hungarostudy 1995: 12.463 személy Hungarostudy 2002: 12.640 személy Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések

Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei Pszichoszociális faktorok: ·      megbirkózás ·      társas támogatás ·      ellenségesség ·      társadalmi tőke ·      reménytelenség .      impulzivitás ·      elégedettség ·      életcélok · vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők ·      demográfiai jellemzők · viszonylagos lemaradás mutatói Életminőség és egészségi indikátorok: . WHO életminőség kérdőív . egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: ·     Beck Depresszió Skála, ·     Szorongás skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: ·   dohányzás ·    alkohol ·    drog ·  munka, kapcsolati stressz      · életesemények, szükségletek 

A Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat eredményei a korai halálozással kapcsolatban: 2002-ben 12.640 embert kérdeztünk ki, közülük 2006-ig 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322 ember halt meg az újból felkeresettek közül. A fenti 5011 személy közül a 2002-ben 40-69 éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529 nőt A 2002-ben 40-69 éves korosztályból 99 férfi (8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2006-ig

Statisztikai módszer Logisztikus regresszió elemzés alapján odds ratiokat (OR), kockázati arányokat számoltunk, majd az összefüggéseket kontrolláltuk életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abuzus és BMI szerint

Az egészségi állapot önbecslése: Igen rossz vagy rossz (1 vagy 2 egy 5 fokú skálán) egészség önbecslés jellemezte a meghaltak közül a férfiak 42 %- t a nők 36 % -t. A munkaképesség csökkenés aránya 88 % volt a meghalt férfiak, 74 % volt a meghalt nők között Mi magyarázza a rendkívül rossz egészségi állapotot a 40-69 éves korosztályban? A kezelt betegségek aránya igen alacsony volt, főleg a férfiak nem fordulnak idejében orvoshoz!

Az egészségi állapot önbecslése és a munkaképesség csökkenés összefüggése a 69 év alatti halálozással életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

A korai halálozás összefüggései a társadalmi-gazdasági helyzettel: Az érettséginél alacsonyabb iskolázottság a férfiak esetében 1.8-szor magasabb halálozási kockázattal járt együtt a magasabb iskolázottság a nőknél nem volt szignifikáns védőfaktor ebben a korcsoportban Kérdés: melyek a társadalmi-gazdasági lemaradás „toxikus” összetevői a férfiak esetében?

Az egészséggel kapcsolatos életminőség jó vagy kiváló értékeinek aránya az European Social Survey 2002 szerint: Svájc 85,0 % Írország 84,1 % Belgium 78,2 % Dánia 77,8 % Ausztria 77,1 % .. Spanyolország 64,4 % Franciaország 62,1 % Olaszország 64,2 % Németország 59,2 % Szlovénia 56,4 % Lengyelország 55,2 % Cseh Köztársaság 54,3 % Portugália 51,2 % Magyarország 45,4 %

Munkával kapcsolatos stresszorok és a korai halálozás (40-69 év) összefüggései a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat szerint

Eurpai Uniós keretszerződés a munkahelyi stressz megelőzésére 1999. finn elnökség idején az első munkaértekezlet 2001. Brüsszel A stresszel és depresszóval kapccsolatos problémák Európában 1. Főtéma: A munkával kapcsolatos stress konzervatív becslés szerint 20 milliárd euro veszteséget jelentett évente a 15 EU tagállamban

A munkával kapcsolatos krónikus stressz megelőzésének fontossága Az Európai Unió keretszerződésben írta elő a tartós munkahelyi stressz megelőzésének követelményét a munkahelyek számára nem a kihívások, hanem a bizonytalanság, önkényeskedés, túlterhelés-jutalom egyensúly tartós felborulása a GDP 1 %-a vész el évente az EU-ban a munkahely elvesztésének veszélye a férfiak esetében 3-szoros idő előtti egészségromlással és halálozással járt akkor is, ha az adatokat kontrolláltuk az ismert kockázati tényezők szerint

Társas támogatás és a korai (40-69 éves) halálozás összefüggései a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat alapján

Társadalmi bizonytalanság, anómia, demoralizáltság és a korai halálozás összefüggései a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat szerint 2006-ban

Szignifikáns veszélyeztető faktorok életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a férfiak között: Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb halálozással jár együtt, a társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt szignifikáns védőfaktor: házastárssal él, számíthat házastársára 5-szörös védőfaktor

A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a nők között: elégedetlenség a személyes kapcsolatokkal - 2-szer magasabb halálozás családi problémák – 3-szor magasabb halálozási kockázat, kontroll után 7-szeres, legfontosabb veszélyeztető faktor a nők számára Egyik kapcsolat zavarát kompenzálhatják más kapcsolatok, ilyen tekintetben nem voltak alapvető változások az elmúlt évtizedekben

Magatartás és korai (40-69 év) halálozás összefüggései: A 40-69 éves korosztályban a férfiak között a dohányzás 2-szer magasabb halálozással, a rendszeres sport háromszor alacsonyabb korai halálozással jár együtt ezek is összefüggnek a pszichológiai állapottal

Mely tényezők közvetíthetnek a pszichoszociális stresszorok és az egészségromlás között?

Lelki egészség és a korai halálozás kockázata (OR) az életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

A negatív lelkiállapot kockázati szerepe A férfiak esetében a súlyos depressziós tünetegyüttes – 3-szor magasabb halálozással járt, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma, Közülük csak 6 %-ot kezeltek a depresszió miatt az anómiás állapot különösen a férfiakat veszélyezteti a reménytelenség mindkét nem esetében 3-szoros kockázati tényező érdekes módon a nők esetében a boldogtalanság és a negatív érzelmi beállítódás, mint személyiségtényező járt 3-szoros kockázattal

A pozitív tényezők védő szerepe Az önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket, valamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős védőfaktor a pozitív életminőség a férfiak esetében szintén 3-szoros védőfaktor A házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat a férfiaknál ötszörös védőfaktor, a nőknél a jó családi kapcsolatok általában 7-szeres védelmet jelentenek az élet értelmébe vetett hit és a biztos munkahely a hagyományos kockázati tényezők (kor, iskolázottság, dohányzás, alkohol, testsúly) szerinti kontroll után is igen szignifikáns védő tényezők a férfiak esetében

A depressziós tünetegyüttes változása 2002 és 2005 között: 2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló depresszió aránya mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, 2005 utolsó hónapjaiban ez az arány 17.6 %-ra, 4 %-kal emelkedett. A férfiak között nagyobb mértékben, mint a nők esetében Közel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz, a lelki leszakadás állapotában van!

Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2005 között - utánkövetés

Nők szerepe a középkorú férfiak életkilátásaival kapcsolatban: Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége: A nők anyagi helyzettel való elégedetlensége fontosabb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedetlensége ( a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) A nők iskolázottsága fontos védőfaktor a férfiak részére Ne a nők akarjanak jobb férfiak lenni, mint a férfiak, hanem a férfiak tanulhatnának a nők többszörös értékrendjéből

A kiábrándulás démona és a lelkesedés angyala (Nyíri Tamás) A jó házastárs, gyermek véd a kiábrándulás „depresszió” démona ellen meghívja a „lelkesedés angyalát” a papság legfőbb hivatása a „lelkesedés angyalának” szolgálata, még akkor is, ha ő maga a kiábrándulás kísértésébe esik János Pál pápa példája- a lelkesedés apostola volt a világban, a világ szomjazza

Miért különösen súlyos a helyzet Magyarországon? 1956- a nemzeti azonosságtudat, az összefogás, társadalmi kohézió diadala volt A hatalom számára a legnagyobb veszély a nemzeti érzés- ehelyett a fogyasztói ideológia, az anómiás állapot tudatos kialakítása- legvidámabb barakk, kicsi vagy kocsi szemlélet (Andorka Rudolf vizsgálatai- az anómia emelkedése párhuzamos az egészségi mutatók romlásával) a nemzeti azonosságtudat diktatórikus elfojtása- kokárda tiltás, 1956 csak ellenforradalom, ha említik, de a legszigorúbb tiltás a szomszédos országokban a nemzeti azonosságtudat elfojtása kevésbé jellemző

Anthony Giddens (Ed): „Ami Nagy Britanniát összetartja: a liberális nacionalizmus” David Goodhart Az „új baloldal” legismertebb képviselője egyik legújabb kötetében azt állítja, A liberalizmus jegyében a nyugati civilizációban az egyes kisebbségek azonosságtudata megerősödött, ugyanakkor háttérbe szorult a nemzet azonosságtudatának fontossága. Ez az ideológia komoly veszélyt jelent az egész társadalom számára. Nagy Britannia tönkre fog menni, ha nem képes a „liberális nacionalizmus” értékrendjének helyreállítására, amely befogadja azokat, de csak azokat, akik a közös normákat, értékrendet betartják, akik számára a nemzeti örökség, kultúra fontos, rendkívüli értéket jelent, akire jellemző az erős nemzeti azonosságtudat

A magyar liberális- nacionalizmus hagyománya: a magyar nemzeti liberális politikusok: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József a liberális-nacionalizmus nemzetfogalmát képviselték (Tavesz László, Századvég, 2007, 2,31-72) ma ennek a szemléletnek az újrateremtése a legfontosabb nemzeti létkérdés, ma Magyarországon ennek hiánya a lelki, egészségi, de gazdasági krízisnek is a legfontosabb háttértényezője

Mind a nacionalizmus, mind a liberális jelző elvesztette alapvető jelentését A kirekesztő nacionalizmus elrettentő példáit látjuk a szomszédos országokban- ez csak tragédiákhoz vezethet A liberális nacionalizmus az azonosságtudat sokszínűségének értékelésén alapul, azon a felismerésen, hogy minél színesebb egy társadalom, annál gazdagabb, de csak akkor, ha mindannyian legféltettebb kincsüknek tekintik a nemzet közös örökségét, történelmét, hagyományait, jelképeit ne hagyjuk se a valódi liberális, se a helyesen értelmezett nacionalizmus jelentésének eltorzítását

A magyar társadalom rendkívüli gazdagsága, sokszínűsége lehet a megújuló nemzeti azonosságtudat alapja: Észak-dél, kelet és nyugat találkozik a génjeinkben, kultúránkban - a hét törzs szövetségének öröksége, szent István intelmei szinte minden család gazdag kulturális, etnikai sokféleséggel rendelkezik, miközben a magyar azonosságtudat mindezt magába foglalja Büszkének kell lennünk a magyar azonosságtudat egyedülálló gazdagságra, családjaink német, szlovák, zsidó, délszláv, román, jász, kun és még sokféle gyökereire, de a közös nemzeti kultúra szeretete foghatja csak össze mindezt

Mi a liberális nacionalizmus lényege ? Egy nemzet alapvető összetartó ereje, fejlődésének alapja az azonosságtudat, a közös értékek, normák, kultúra elfogadása, a nemzet történelmének, hagyományainak, jelképeinek ápolása, az ehhez való ragaszkodás. A nemzeti azonosságtudat a legerősebb gazdasági, társadalmi, testi és lelki egészséget védő tényező, mint a rendkívül gyorsan fejlődő, átalakuló távol-keleti országok példája mutatja Vissza kell tehát nyernünk azt az egészséges, liberális nacionalizmust, ami a nemzetet összetartja és az ország fejlődését biztosíthatja.

„A civilisatio, mellynek nemzeties jellege nincs, hasonlít a levágott gyümölcsvirághoz, melly pohárban még egy-két napig elteng, de gyümölcse soha nem leszen. (..) Hol a honszerelemnek a szívredők oltárán lángoló tüzét semmi nem élteti, ott népcsorda lehet, de nemzet nincs” Kossuth Lajos, Pesti Hírlap, 1842, 148. szám

Irodalom: Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62,351-367. Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Sciences and Medicine 51, 1350-1361. Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, 78-85. Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678. Kopp,M., Skrabski, Á., Szántó, Zs., Siegrist, J. : Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary, J ournal of Epidemiology & Community Health, 60,782-788. Kopp MS,Stauder A,Purebl Gy,Janszky I (in press) Work stress and mental health in a changing society, European J. Public Health Kopp MS, Skrabski Á, Székely A, Stauder A, Redford W. (2007) Chronic stress and social changes, socioeconomic determination of chronic stress, Annals of New York Academy of Sciences 1113: 325-338. Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest Kopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (2007) Összefogás a depresszió ellen, Semmelweis Kiadó, Budapest