Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Békéscsabai középiskolások világa 2010.
Advertisements

Egy innováció nyomában
Esélyteremtés lehetőségei a közoktatásban Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Salgótarján, május 27.
Átlépés a felsőoktatásba – a tipikus és a rendhagyó hallgatói utak jellemzői Bander Katalin A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek.
„Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia
Az első házasság felbomlása
EUROSTUDENT V A felsőoktatás szociális dimenziója Kiss László Educatio Nonprofit Kft.
SZÜLŐK SZEREPE A TUDATOS PÁLYAORIENTÁCIÓBAN
A tanári munka értékelése
Széchenyi István Gimnázium Nyitott nap negyedikeseknek november 27.
Készítette: Takács Hilda1 Témavezető: Dr. Lábadi Beatrix2
Az országos mérések megújult rendszere
„Lépj feljebb! Tanulj tovább! Segítünk! A sarkadi Ady Endre - Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban”
„Keresztény nevelés – egyházi iskola” október 15.
TANULMÁNYOK FOLYTATÁSA KÜLFÖLDÖN. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG AMENNYIBEN A TANULÓ MÉG NEM IRATKOZOTT BE MAGYAR ISKOLÁBA, A LAKÓHELY SZERINT ILLETÉKES ÖNKORMÁNYZAT.
Mintacím szerkesztése Mintaszöveg szerkesztése –Második szint Harmadik szint –Negyedik szint »Ötödik szint 1 ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM „ESZI”
A nemzetközi hallgatói mobilitást befolyásoló társadalmi és felsőoktatási tényezők Kiss László.
TOVÁBBTANULÁS 2012 Felvételi eljárás a középfokú intézményekbe a es tanévre.
TIMSS 2007.
1 Tudás és/vagy kompetenciák? Végzős hallgatók részvétele a felnőttoktatásban Ábrahám Katalin – Tőzsér Zoltán Debreceni Egyetem Nevelés-és művelődéstudományi.
A BA/BSc végzettség hasznosíthatóságának vizsgálata a Debreceni Egyetemen és Nyíregyházi Főiskolán végzett fiatalok körében Seres Edina
Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez
Egyházi iskolába járó serdülők iskolai attitűdje és döntéseik vizsgálata Kovács-Krassói Anikó PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola szeptember.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Vándorgyűlése
Iskola és mobilitás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.
„ …mindig többek lehetünk, mint amik vagyunk,
Kabai Imre ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT S ZAKMAI K LUB III MÁRCIUS 17. AZ ONLINE KUTATÁSOK ÉS A REPREZENTATIVITÁS.
Társadalmi háttér és mobilitás Educatio – DPR Február 8. Budapest.
Fisher-féle egzakt próba Asszociációs mérőszámok
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
A kerettantervek fejlesztése
Előítélet a Visegrádi Négyek országaiban - Egy nemzetközi empirikus család-életmód kutatás eredményei ( ) Dr. Tarkó Klára, Dr. habil. Benkő Zsuzsanna,
Gábor Kálmán A fer hatása a felsőoktatásra Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia 2006 Felsőoktatási Kutatóintézet Institute for Higher.
Tehetséggondozás a Miskolci Egyetemen. „csak tanult emberek tarthatják fent a nemzetet, illeszthetik be Európába.” „csak tanult emberek tarthatják fent.
Többtényezős ANOVA.

Diszkrét változók vizsgálata
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
Adalékok a magyar tizenévesek vallásosságáról a rendszerváltás után Csákó Mihály CSc egyetemi docens WJLF Pedagógiai Tanszék.
Szakmaszerzés után három évvel… Készítette: Tomasz Gábor tud. munkatárs november 5.
Határtalanul II. MédiaMánia határon innen és túl BGA-12-HA /13 Varró István Szakiskola, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Karcag.
A MAGYAROK ÉS A NYELVTANULÁS Készítette: Beta Viktória ÁVF Közszolgálati Alapszak XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Társadalomtudományi.
A szociális képességek fejlesztése módszertana
Statisztikai alapfogalmak
ROMA GYEREKEK AZ ISKOLÁBAN, ROMA FELNŐTTEK A MUNKAERŐPIACON
Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők
Család szerepe a szocializációban
Ifjúságügy: félúton?.
Érettségi eredmények május-június.
Kutatásmódszertani dilemmák
18 éves tankötelezettség A probléma és a kutatás rövid bemutatása Mártonfi György Budapest január 27.
,,Szent László”Római Katólikus Gimnázium Készitette:Kurucz Brigitta Kállai Dóra Kállai Dóra Mateoc Teodor-Dávid Mateoc Teodor-Dávid 2011 Február 16.
A SZÉLSŐJOBBOLDALI EGYETEMISTÁK MINT VIRTUÁLIS CSOPORT Sőrés Anett Egyetemi élethelyzetek – Campus-lét a Debreceni Egyetemen május 29., DAB Székház.
A felmérés időpontja: május 28.. MÉRT TERÜLETEK:  matematikai eszköztudás  szövegértési képességek  háttérkérdőív kitöltése (szülők, tanulók)
Európai Társadalmi Jelentés 2008 Műhelybeszélgetés Oktatás május 30.
A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet1 Fehérvári Anikó Munkapiaci elvárások FSZ- és BA-hallgatók körében ONK november.
Középiskolai továbbtanulás 2016/17
A szakiskolások továbbtanulási esélyei Kecskemét, Dr Liskó Ilona OFI
Átalakult a szakképzési rendszer
„Lépj feljebb. Tanulj tovább. Segítünk
Mint a Kolping-i mű iskolánk is arra próbálja nevelni tanulóit hogy keresztényként a világban és ezáltal a foglalkozásukban, a házasságukban és a családban,
A szakiskolai képzés és az érettségi követelmények
Langerné dr. Buchwald Judit Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
A hallgatók szociális helyzetének vizsgálata
Kompetenciamérés eredményei évfolyam 2013
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
„Kutatónak lenni azt is jelenti, hogy te vagy az első, aki megért valamit. Ez egy fantasztikus érzés, amit ha soha nem éreztél, nehéz megérteni.” (Forrás:
Általános iskolások pályaválasztása 2014
Előadás másolata:

Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye „PÁN PÉTER NEMZEDÉKE” (Posztadoleszcens jelenségek a ceglédi középiskolások körében) OTDK Prezentáció Készítette: Takács Nóra Konzulens: Dr. Kabai Imre Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye 2011. április 15.

PÁN PÉTER ÉS BUMERÁNG NEMZEDÉK A posztadoleszcencia jelensége Iskolai tanulmányok befejezése; Munkába állás; Szülőktől való leválás Saját család alapítása

Kik vizsgálták - elnevezések Kenneth Keniston - posztadoleszcens Somlai Péter – „új ifjúság” Kiss Viktor – „hunédzserek” „Bumeráng generáció” Vaskovics László – „dimenziók”

Társadalmi, szociológiai háttér Információs társadalom Oktatási expanzió „Parkoló pálya”

Saját vizsgálatom 120 ceglédi végzős diák – kérdőíves módszer 4 középiskola (1 gimnázium, 3 szakközépiskola – szakmunkásképző) 17 jövőbeli terveikre vonatkozó kérdés

A vizsgálatok módszere Statisztikai vizsgálatok: Kereszttáblák Pearson-féle Khí-négyzet próba Szóráselemzés F-próbával

A ceglédi középiskolák A bevont oktatási intézményekről („külön kis világok”): Az iskolák eltérő profilja (mit mondanak magukról a honlapokon) Eltérések egyes jellemzők mentén: nemenkénti megoszlás szülők iskolai végzettsége: „beszédes különbségek”

A középiskolások szüleinek iskolai végzettsége (a magasabb iskolázottságú; százalékok) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

Hipotézis I. A fiatalok családi háttere (teljes–nem teljes családban élők, szülők iskolázottsága, testvérek száma, nemük) nagyban befolyásolja a tanulók későbbi életterveinek időbeli alakulását, illetve azt, hogy mennyire válnak majd posztadoleszcensé.

Eredmények Első feltételezésemet a vizsgálati adatok igazolták. Szignifikáns összefüggés van az életesemények időbeli tervezése és a nemenkénti megoszlás teljes nem teljes családi háttér testvérek száma szülők iskolai végzettsége között. Az élettervek időbeli bekövetkezésére a szülők iskolai végzettsége van a legerősebb hatással.

Szülők legmagasabb iskolai végzettségének hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

Hipotézis II.-III. A középiskola típusa (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző), mentén megragadható lesz az életeseményekre vonatkozó tervek alakulása A tervezett tanulmányok is erős befolyással bírnak a többi életszakasz időbeli eltolódására.

Eredmények Második és harmadik feltételezésemet is igazolták a vizsgálataim. a középiskola típusa befolyásolja a továbbtanulási szándékot és azt, hogy mikor tervezik, hogy munkába állnak illetve a házasság és gyerekvállalás tervezett időpontjára is hatással vannak.

Életesemények tervezésének iskolánkénti megoszlása (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

Továbbtanulási szándék hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

Hipotézis IV. A lakóhely urbanizációs szintje, típusa is befolyásolja a fiatalt a későbbi életeseményei tervezésekor, vagyis a posztadoleszcencia megjelenésében.

Eredmények Negyedik feltételezésemet az én vizsgálataim nem igazolták. nincs szignifikáns összefüggés a vizsgált diákok lakóhelye és a későbbi életeseményeik eltolódása, meghosszabbodása között.

A tanulók lakóhelyének hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

Hipotézis V. A „posztadoleszcenciára való hajlam” már megjelenik egyes érettségi előtt álló diákoknál, míg másoknál nem mutatkoznak egyértelmű jelei, hogy a későbbiekben posztadoleszcensekké válnának.

Eredmények A gimnazisták nagyobbik része később akarja befejezni a tanulmányait, így az összes többi életeseményüket is későbbre tervezik Tehát nagy valószínűséggel ők lesznek a jövő posztadoleszcensei

A „továbbtanulási ambíció” alakulása a magyarázó változók függvényében – „teljes faktoriális modell” alkalmazása.

Összefoglalás Szignifikáns összefüggést találtam a: szülők iskolai végzettsége az iskolák típusai a továbbtanulási szándék a diákok későbbi élettervei között

Összefoglalás a gimnazista diákoknál élesen látható, hogy minden egyes életeseményt későbbre terveznek, mint a szakközépiskolában tanuló társaik.  Ők tehát várhatóan a jövő posztadoleszcensei

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Takács Nóra Zsigmond Király Főiskola