A Fővárosi Beszédjavító Intézet szerepe a logopédia történetében Wagnerné Hámori Judit Fővárosi Beszédjavító Intézet 2005. június 18.

Bevezető Rövid áttekintés a Fővárosi Beszédjavító Intézet szerepéről a logopédia kibontakozásában Szakmai – módszertani munka alakulása Napjaink Beszédjavító Intézetének bemutatása

Áttekintés Az Intézet megalakulása és a logopédia kibontakozása együtt zajlott Intézetben zajló változások meghatározták a logopédia alakulását Rövid áttekintés a teljesség igénye nélkül

Az intézet születése a logopédia előfutárainak munkássága a beszédzavarra épülő iskolai nehézségek felismerése az ebből fakadó társadalmi igény a gyógypedagógia hazai helyzete a beszédsérültek intézményes ellátása, a logopédia mint elméleti és gyakorlati szakterület a 19. és 20. század fordulóján kialakulhasson és fejlődésnek indulhasson

Roboz József és dr. Sarbó Artur Az intézet születése A magyarországi logopédia megteremtői: Roboz József és dr. Sarbó Artur A dadogók és hebegők gyógytanfolyama

Az intézet születése Roboz József munkássága Az első magyarországi logopédiai intézet: Orthophonikus Intézet, Arad, 1891 1894 - „A dadogók és hebegők gyógytanfolyama”, Budapest 1896 - „Dadogók és hebegők oktatására képesítő szünidei tanfolyama” - a magyar logopédusképzés elindítása A dadogók és hebegők gyógytanfolyama

Kibontakozás és fellendülés dr. Sarbó Artur A budapesti „Dadogók és hebegők gyógytanfolyamának” vezetője 1898-1918 között A magyar gyógypedagógia reneszánsza: hazai gyógypedagógia európai színvonalra emelkedett Fejlődésnek indult a logopédiai hálózat: 16 gyógytanfolyam Hazánk a nemzetközi logopédia élvonalába került Dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők gyógytanfolyama

Az első megtorpanás A világháború okozta helyzet visszavetette logopédia fejlődését Istenes Károly 1919 - 1925 között a „Beszédhibák javítására szolgáló Állami Tanfolyam” vezetője 1920-as évektől lassú fejlődés, gyógypedagógiai egységesedése, szélesedhetett a hibásbeszédűek tanfolyamhálózata Beszédhibák javítására szolgáló Állami Tanfolyam

A felvirágzás Fellendült a logopédia ügye, 1927-től a gyógytanfolyamok újjászerveződése gyógypedagógiai intézetek ügyének felkarolása megnőtt a beszédjavítással foglalkozó intézetek száma ez tette lehetővé a szakmai munka előrelépését Sulyomi-Schulmann Adolf 1925-1942-ig vezette a Hibásbeszédűek Állami Intézetét 1928-tól vidéki tanfolyamok indulása Hibásbeszédűek Állami Intézete

Újabb megtorpanás II. világháború nehezítette az intézet feladatainak ellátását 1942-1944 - Füzesi Árpád látja el az igazgatói teendőket 1944-től 1951 - Murányi Antal az intézet igazgatója Katonai szolgálatának idejére 1944-1945 - Györgyfy Ákos – lett az ideiglenesen megbízott igazgató Miniszteri rendelkezés a logopédiai munkára vonatkozóan, útmutatás a logopédiai hálózat fejlesztésére, ellátására Hibásbeszédűek Magyar Királyi Állami Intézete Beszédhibák javítására szolgáló Állami Intézet

Újjáéledés I. Jónás László az intézet igazgatója 1951- 1959-ig Új keretek között működött az Intézet Jónás László az intézet igazgatója 1951- 1959-ig kerületekbe kihelyezett tagozatok –szakorvosi rendelőkben is történik a gyermekek ellátása az első logopédiai óvodai csoport átmenetileg megkezdi működését 1953-ban megkezdődik az állami gondozott óvodáskorú gyermekek ellátása Beszédhibák javítására szolgáló Állami Intézet

Újjáéledés II. Szabó László 1952-től tanára, majd 1960-1975-ig vezetője az intézetnek az Intézet a logopédusok „Alma Matere” lett, a beszédjavítás központjává vált országos logopédiai hálózat fejlődése nyomán a szakmai munka előrelépése tanári kar és az ellátottak száma nő a szakmát meghatározó kiadványok jelentek meg, a munka megalapozottabbá, gyakorlata módszeresebbé vált irányelvek megalkotása Beszédjavító Intézet

A fejlődés útján További fejlődést a tartalmi munka és a logopédiai dokumentáció korszerűsítése mutatja 1975-1978 között Vinczéné Bíró Etelka vezette az intézetet a logopédiai munka áttekinthetőbbé vált ellátási kör kibővült: kimondottan súlyos beszédhibás gyermeket és felnőtteket kezeltek Beszédjavító Intézet

A logopédia virágkora speciális szükségletű gyermekek számára logopédiai óvodai csoportok és logopédiai 1-2. osztályok az intézet igazgatója dr. Benyó Imréné 1978-1998 között volt 1981-ben az intézethez csatoltan szerveződött a Beszédhibások Országos Felvételi és Tanácsadó Bizottsága újrafogalmazták a Beszédjavító feladatkörét, új teendőkkel bővült az intézet tanárai elősegítették a szakmai munka fejlődését Fővárosi Beszédjavító Intézet

Napjaink logopédiája – ahogyan elődeink megálmodták ’90-es évek törvényi változásai logopédia továbblépése: a kutatások eredményei a beszédjavító tevékenység integrálódását hozták, fontossága széles körben elismertté vált – főleg az általános pedagógiában nagy utat megtéve sajátos helyet foglal el ma a közoktatási rendszerben Fővárosi Beszédjavító Intézet, Módszertani Intézmény és Óvoda

Napjaink logopédiája – ahogyan elődeink megálmodták a 19. században születő tudományágtól – intézményes ellátási rendszerhez jutott 110 év alatt a logopédia: ebben a Fővárosi Beszédjavító Intézetnek meghatározó szerepe van gyermekek komplex ellátása módszertani központként támogatja a logopédia további fejlődését Fővárosi Beszédjavító Intézet, Módszertani Intézmény és Óvoda

Köszönöm a figyelmet!