Atomenergetika az Európai Unióban Bajsz József

Tartalom •Atomerőművek az EU tagországokban •Nukleáris energetika az EU jogi, politikai rendszerében •Nukleáris energetika és a gazdasági fejlődés •Kihívások, perspektívák

Az atomenergia részaránya a villamosenergia termelésben Új tagországok Svájc – 36% Oroszország- 15% Ukrajna – 46%

Nukleáris energetika az EU-ban •A megtermelt villamos energia 32%-a •350 Mt CO2 megtakarítása évente •Megbízható, áringadozástól mentes forrás •Ellentmondásos megítélés –15 nukleáris tagország –Közülük 3 döntött a lemondásról –Politikai törésvonalak

Jogi alapok •Az Euratom Szerződés egyike az EU alapszerződéseinek –1957-ben jött létre, azóta csak minimális mértékben módosult –A másik két alapszerződés megszűnt, illetve a EU szerződésébe (Maastricht 1992) olvadt. •Kritikák a szerződéssel szemben –Eljárt felette az idő, nem tükröződnek benne a politikai és gazdasági (technológiai) változások •Az EP-nek nincs mandátuma •Biztonság kezelése •Változtatások esedékesek –A lényegi dolgokat az EU alkotmányba átvenni –Energia fejezet részeként(?)

Az EU, mint közös gazdasági tér •Lisszaboni stratégia (2000) –EU legyen 2010-re a világ legdinamikusabb, legversenyképesebb, tudásalapú gazdasági régiója •Szabad verseny •Munkaerő, tőke, szolgáltatások szabad áramlása •K+F beruházások •Elmaradás –Helyenként fordított tendenciák –Több versenyt, kevesebb szabályozást!

Energiapiaci liberalizáció és hatásai –IEM direktíva 1996 (96/92; 98/30) •Kiegészítés én: teljes piacnyitás től –Eredmények: vegyesek •Verseny fokozása – koncentráció •Szolgáltató választás – korlátozott számú áttérés •Nincsenek új szereplők •Korlátozott és csökkenő piaci likviditás •Európai piac helyett régiós piacok (UK, Fr-Ge, Nordpool, Es-P, I), korlátozott (8-10%) nemzetközi csere •Alacsonyabb árak – a kezdeti csökkenés után növekedés •A piac mechanizmusai kialakultak

Az egy évre előre kötött ügyletek árai

Energiapolitikai környezet •Egymásnak ellentmondó célok –Versenyképesség –Alacsony árak –Stabilitás hosszútávon –Üvegházhatás csökkentés –Ne legyen nukleáris –Megújuló források használata –Energiafüggetlenség –Ellátásbiztonság

Energiapolitikai környezet (2) •Nem történt meg a célok koherencia vizsgálata •A politika válogat a célok között (pl. Németo.) •A 2001-ben kiadott Zöld Könyv sokatígérő próbálkozás volt egyelőre kevés eredménnyel

Zöld Könyv: A biztonságos energiaellátás európai stratégiájáért •Főbb megállapítások ( ) –EU import függősége 2030-ra 70%-ra nő –A jelen tendenciákkal a Kyoto-i vállalások nem teljesíthetők –A fosszilis energiahordozók használata jelentősen nő –Elengedhetetlen: •Valódi alternatívák a közlekedésben •Megújuló források használatának bővítése •Egységes piac működtetése

Zöld Könyv vitája •Kormányzati és szakmai szervezetek, EP véleményezték •A NE szerepét csak a zöldek opponálták •A végső jelentésből kimaradtak a NE kiegyensúlyozott megítélését tükröző megállapítások (EB-n belüli viták eredménye)

Az EB és a Tanács motivációi •Kölni csúcs 1999-ben: monitorozandó a nukleáris biztonság K-E-ban •Laeken csúcs 2001-ben: a biztonság rendszeres értékelése az EU-ban •Ms. Palacio ígérete az EP (IndCo) előtt 2002 áprilisában •Jelentős számú leszerelendő blokk

A nukleáris csomag direktíva tervezetei •Direktíva a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos alapvető kötelezettségek és általános elvek közzétételéről •Direktíva a kiégett nukleáris üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről

Nukleáris csomag •Kísérlet az EU szintű szabályozásra –A bővítési folyamat gyorsító hatása –A liberalizáció támasztotta követelmények •Leszerelési alapok átlátható felhasználása •A tervezetek az előkészítési hiányosságok miatt az országok ellenállásán elbuktak •Sorsuk inkább jellemzi az EU működését, mint a NE megítélését

NE és a szabad piac •A nukleáris energetika a piac meghatározó szereplője –Nem igazolódtak a liberalizáció iránt táplált zöld remények •Az atomerőműveket üzemeltető társaságok a piac vezető szereplői –A „hét nővérből” 6 üzemeltet AE-t •A nyitott villamos energia piac nem ösztönzi a nukleáris beruházásokat. A nukleáris értéklánc mentén a kormányoknak kell garanciákat és kockázat csökkentő eszközöket alkalmazni.

Néhány eset (ország) tanulmány •UK –Egy hibásnak bizonyult technológiai döntés következményei –Privatizáció 1997-ben •MAGNOX reaktorok állami tulajdonban maradtak az üzemanyag ciklus létesítményeivel együtt •British Energy tőzsdei privatizációja •Szárnyalás, amerikai akvizíciók, majd helytelen társasági stratégia •BE a csőd közelében ban •Az elmúlt pénzügyi évben újra nyereséges

Németország –Lemondás az atomenergetikáról (2000) •Megalapozatlan mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból •Megalapozatlan várakozások a megújuló források iránt •Environmental overregulation –Adózók által fizetett támogatások »1 milliárd €/év a szélenergiára –Zöld mozgalmak dogmatizmusa –Gazdaság fejlődésének fékezése –Környezet-technológiai cégek piac vesztése

CO2 kibocsátás és a zöld tarifa

Svédország •Barsebäck erőmű 1. blokkját 1999-ben végleg leállították •5,9 milliárd SEK (180 Mrd Ft) kártérítés a kormánytól •2010-re vonatkozó korlát érvényét vesztette •A svéd nukleáris energetika elvesztett 16 reaktor-évet, de nyert 93-at a többi blokknál •A svéd üzemeltetők jelentős beruházásokat eszközölnek ÜH és TN terén

Franciaország •59 blokkal az EU legnagyobb flottájával rendelkezik •A kormány kisebb ingadozásokkal kitart a NE mellett •Demo EPR •EdF privilegizált helyzete •Aránylag fejletlen piaci viszonyok •Közeljövőben fontos döntések esedékesek

Finnország •A parlament jóváhagyó döntése 2002-ben •Pályáztatás, döntés –FANP EPR 1600 MWe •Jelenleg folyamatban –Építési engedélyezés –Reaktortartály gyártás –Telephely előkészítés •Építési munkák 2005-től •Teljes beruházási összeg: 3 milliárd €

Termelési költségek

Olkilouto-3 ütemterv

Tanulságok •A piac bizonytalanságait a társaságok egyesülése képes kezelni és minimalizálni. –A finn társaságok az 1600 MW-ot 50%-kal túljegyezték. •Lehet a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés szempontjait egyaránt figyelembe vevő döntést hozni.

Amerikai kitekintés •DoE Információs Hivatalának éves prognózisai 2020-ra

Kihívások •Környezetvédelem –Üvegházhatás mérséklése –A környezeti jellemzők felértékelődése •Ellátásbiztonság –Fosszilis energiaforrások rendelkezésre állásának bizonytalansága ( ár, szállítói függőség) –Megújuló források korlátozottsága •EB most csökkentette a 2010-re szóló céljait.

Externális költségek •ExternE –Több éve tartó kutatómunka –Metodológia: •Az ipari tevékenység hatásainak értékelése •Kibocsátások, terjedési viszonyok •Dózisok okozta hatások •A hatások költségvonzatainak meghatározása •A legújabb jelentést a múlt év végén adta közre az EB kutatási főigazgatósága –Research results on socio-environmental damages due to electricity and transport

Mit mond egy EB főbiztos? •Policy actions could therefore be taken to tax the most damaging fuels and technologies (like oil and coal) or to encourage those with lower socio-environmental cost (such as renewables or nuclear). •The assessment of “externalities” answers a social demand and European research should help to lay down the basis for improved energy and transport policies. (Philippe Busquin)

Villamos energia termelés externális költségei

Szállítás externális költségei

Az Eurelectric üzenete a NE-ról •Fenntartható –Fosszilis források kimélése •Tiszta –Alacsony környezetterhelés, CO2 kibocsátás mentes •Biztonságos –Jól szabályozott, nemzetközi fórumok által ellenőrzött •Gazdaságos –Árstabilitás, alacsony üzemeltetési költségek