A MÁV-TRAKCIÓ Zrt évi gazdálkodása és évi üzleti tervének fontosabb mutatói Budapest, május 3. Bihari Lajos gazdasági vezérigazgató-helyettes
A évi gazdasági recesszió hatásai 2008-ban a legnagyobb kihívás a Társaság megalakulása, feltőkésítése volt, kiegyensúlyozott megrendelés-állomány mellett ben a recessziós környezetben már az volt a kérdés, életképes-e a frissen megalakított Társaság, elértük-e a jogi önállósággal a célunkat, van-e létjogosultságunk. A globális gazdasági válság hatására visszaesést szenvedtünk el a tehervonatok vontatásában és a tolatási teljesítményekben. A tehervonat vontatásban 24%-os, a tolatásban 12%-os volt a csökkenés. -24 % -12 % A vonatkilométerben mért START teljesítmények csak kis mértékben maradnak el, szerkezetük azonban megváltozott: az utasszám-csökkenés miatt a motorvonati teljesítmények aránya nőtt, a vonatok átlagterhelése csökkent az eredeti – árképzést megalapozó – tervhez képest.
Az intézkedések eredménye Recessziós hatások: -8 % Intézkedések hatása: +12 % Új KSz életbelépése Válságterv elfogadása A év legnagyobb kihívása és eredménye a recesszió miatt csökkenő megrendelések következtében kialakult létszám- és eszköz kapacitás-felesleg kezelése volt. A február-márciusban 8%- kal csökkent munkaerő- hatékonyságot intézkedéseinkkel év végére 4%-os hatékonyság- javulássá fordítottuk, 12%-kal javítva a mutatót a tavaszi mélyponthoz képest.
Eredményterv teljesülése A Társaság pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárta a évet. A recessziós hatásokat a válságkezelő, kapacitáscsökkentő, bevételnövelő intézkedésekkel ellentételeztük. A évet tehermentesítő korengedményes nyugdíjazások forrását részben saját erőből, részben MÁV Csoport-szintű intézkedésekkel biztosítottuk. Üzleti eredményünk a válságkezelő intézkedések hatására egyensúlyban maradt. Adatok: millió Ft-ban
Létszám, személyi jellegű költségek •2009-ben összesen 774 fővel (15%-kal) csökkent a Társaság létszáma. Átlaglétszámban ez csak 5%-os csökkenést jelent, így érdemi megtakarítás 2010-ben várható. •A létszámleépítések egyszeri költségeként eredetileg az alacsony ráfordítás igényű korkedvezményes nyugdíjazásokat és a visszafoglalkoztatások megszűntetését terveztük. •Ezen felül jelent meg a év tehermentesítésére a korengedményes nyugdíjazások igénye, amely decemberben megtörtént.
Mérlegtételek változása A befektetett eszközöknél és a hosszú lejáratú kötelezettségeknél az új mozdony előlegfizetés áthúzódása és az M47- esek 2010-es kiadása okozott elmaradást. A évet a MÁV Csoporton „belüli körbetartozások” jellemezték, amelyek év végére – az állami források megnyílásával – konszolidálódtak.
Beruházási és hatékonyságjavító projektek alakulása A mozdonyfelújításoknál a nagyjavítások közül a 20 db V43 korszerűsítés megvalósult. Az új mozdonyok beszerzése kapcsán kiírt finanszírozási tender decemberben sikeresen lezárult, a tervezett előlegfizetésre januárjában került sor. A finanszírozó bankok bizalma - a válság ellenére is - jelzi Társaságunk hosszú távú életképességét.
A megrendelések alakulása 2010-ben A személyvonati vontatásban 2010-ben 5%-os volumenkiesést okoz a mellékvonal üzemszünet. A Cargo megrendelései a évi szerződés alapján stabilizálódnak, „egészségesebb” szerződéses feltételek mellett. A I-III. havi tapasztalatok szerint szerződés feletti a megrendelés. A tolatási teljesítmények csökkennek, alapvetően a vonali tolatási szegmens visszaesése miatt. Mozdonyvezetők átlaglétszámát 537 fővel csökkentettük (2009. dec.: korengedményes nyugdíjazások); Mozdonyállományunkat 73 db-bal csökkentjük; Az improduktív gépmeneteket 18%-kal visszafogjuk; Adminisztratív létszámunkat arányosan csökkentjük. Intézkedések a kapacitások csökkentésére:
Kiegyensúlyozott beruházási terv FINANSZÍROZÁS A MÁV Csoporton belüli bevételeink és ráfordításaink 2012-ig kiegyensúlyozott működési pénzgazdálkodást tesztnek lehetővé. Beruházásainkat elsősorban áthúzódó hitelekből és működési cash-flow-ból finanszírozzuk. Az új mozdonybeszerzés eszközfedezetű hitelből, törlesztése működési költség megtakarításból valósul meg. BERUHÁZÁSOK A új mozdony beszerzése fontos lépés a költség-hatékonyabb és versenyképes mozdonypark kialakítása érdekében. Az inter-operabilitást, így a versenyképességet megalapozó fejlesztéseink (pl. ETCS fejlesztés). A BPR projektek közül a külső feltételek alapján megvalósítható projektekre forrást biztosít a terv.