Az Európai Unió jogrendszere NKI Közigazgatási Akadémia „Közigazgatási Alapismeretek” c. képzési modul március 6. dr. Zombor Ferenc

Tartalom:  Az EU jogi alapja és jogrendje –Az uniós jog három rétege  Az alapító szerződések  Az uniós intézmények jogalkotása  A Bíróság szervezete, eljárása, esetjoga –Elhatárolások –Esetjog  Alapjogvédelem  Uniós polgárság, kapcsolódó jogok  Uniós jog a tagállamok belső jogában 2

Az EU jogrendszere  A Lisszaboni Szerződés előtt: „közösségi jog”  A Lisszaboni Szerződés után: „uniós jog”  Acquis communautaire (közösségi vívmányok): az EU teljes joganyaga. A közösségi jog forrásai az alapszerződések és az azokat módosító további szerződések, valamint a Közösség tagállamai között létrejött egyéb nemzetközi szerződések (elsődleges joganyag); a Közösség jogi aktusai (másodlagos joganyag); a közösségi jog általános elvei; a Közösség harmadik államokkal kötött nemzetközi egyezményei. 3

Acquis communautaire (folytatás)  A jogforrások kötelező erejűek, de a Közösség (EU) által kibocsátott szabály- és intézkedéstömeg ennél kiterjedtebb.  A kötelező erővel nem rendelkező ajánlások, vélemények, célkitűzések stb. a többi (jogilag kötelező erejű) jogforrásokkal együtt alkotják az acquis-t.  Az újonnan belépő tagállamoknak vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után átveszik és alkalmazzák e vívmányokat. 4

Alapító szerződések  : Schuman-nyilatkozat  : Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), a „Hatok”  :Európai Gazdasági Közösség (EGK), Európai atomenergia Közösség (Euratom)  1965: Egyesülési Szerződés (ESZAK, EGK, EURATOM) 5

Az EU Pillérei 1993 és 2009 között (Maastrichti Szerződés)  Európai Közösségek (European Communities);  Közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP);  Rendőri és bírói együttműködés büntetőügyekben (Police and Judicial Co-operation in Criminal Matters, PJCC). Eredetileg bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA). 6

Kibővülés  1951: „Hatok” (ESZAK)  BE, NL, LU, IT, FR, D (DE)  1972: „Kilencek”  UK, IE, DK  1981: „Tízek”  EL  1986: ”Tizenkettek”  ES, PT  1992: Maastrichti Szerződés: Európai Unió létrejötte  1995: „Tizenötök”  SE, FI, AT  1997: Amszterdami Szerződés  : „Huszonötök”  HU, CZ, SK, PL, SI, MT, CY, EE, LV, LT  2007: Lisszaboni Szerződés (hatály: ) –„Huszonhetek”: BG, RO 7

 Royaume de Belgique/Koninkrijk BelgiëBelgium Belga Királyság BE  Република България Bulgária Bolgár KöztársaságBG  Česká republikaCseh KöztársaságCseh KöztársaságCZ  Kongeriget DanmarkDániaDán KirályságDK  Bundesrepublik DeutschlandNémetország NSzKDE  Eesti VabariikÉsztországÉszt KöztársaságEE  Éire/IrelandÍrországÍrországIE  Ελληνική ΔημοκρατίαGörögországGörög KöztársaságEL  Reino de EspañaSpanyolországSpanyol KirályságES  République françaiseFranciaországFrancia KöztársaságFR  Repubblica italianaOlaszországOlasz KöztársaságIT  Κυπριακή ΔημοκρατίαCiprusCiprusi KöztársaságCY  Latvijas RepublikaLettországLett KöztársaságLV  Lietuvos RespublikaLitvániaLitván KöztársaságLT  Grand-Duché de Luxembourg LuxemburgLux. NagyhercegségLU  MagyarországMagyarországMagyarországHU  Repubblika ta’ MaltaMáltaMáltai KöztársaságMT  Koninkrijk der NederlandenHollandiaHolland KirályságNL  Republik ÖsterreichAusztriaOsztrák KöztársaságAT  Rzeczpospolita PolskaLengyelországLengyel KöztársaságPL  República PortuguesaPortugáliaPortugál KöztársaságPT  RomâniaRomániaRomániaRO  Republika SlovenijaSzlovéniaSzlovén KöztársaságSI  Slovenská republikaSzlovákiaSzlovák KöztársaságSK  Suomen tasavalta/Republiken FinlandFinnországFinn KöztársaságFI  Konungariket SverigeSvédországSvéd KirályságSE  United Kingdom of GB and NIEgyesült KirályságNB és ÉÍ EKUK 8

Az EU jogi személyisége  Az EK-t alkotó alapítószerződések mindhárom esetben kimondták az egyes közösségek jogi személyiségét, de az Unió egészére nézve sem a Maastrichti, sem az Amszterdami, sem pedig a Nizzai Szerződés nem tette meg.  Az Alkotmányszerződés, majd a Lisszaboni Szerződés is jogi személyiséggel ruházza fel az EU-t.  Az EU jogi személyként részt vehet tárgyalásokon, illetve a hatáskörébe tartozó területeken jogilag kötelező érvényű megállapodásokat köthet. Erősebb pozíció pl. a világkereskedelmi-, klíma-, vagy adatvédelmi fórumokon eljáró EU-biztosok tárgyalásain; az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének munkájában. 9

Másodlagos jogalkotás  Rendelet  Irányelv  Határozat  Ajánlás  Vélemény  Jogalkotási eljárások: –Rendes –Különleges  Ombudsman: ajánlás 10

Lelőhely  EUR-LEX:  A Hivatalos Lap december 30-án jelent meg először januárja óta két sorozata jelenik meg: a jogszabályok közzétételére szolgáló L-sorozat és a tájékoztatásokat és közleményeket tartalmazó C-sorozat.  Az EUR-Lex portál 1998 óta elektronikus változatban is hozzáférhetővé teszi a nyomtatott kiadványokat.  A Hivatalos Lap az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre áll.  A Hivatalos Lapban megjelent szövegek az EUR-Lex keresési funkciói segítségével is hozzáférhetők (PDF, TIF és/vagy html formátumban). 11

Bíróság  Bíróság (1952)  Törvényszék (1989)  Közszolgálati Törvényszék (2004)  Székhely: Luxemburg  Tagállamonként 1-1 bíró  8 főtanácsnok  12

A bíróság eljárásai  kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás (tagállamokkal szemben a Szerződések alapján fennálló kötelezettségek nem teljesítése esetén),  semmissé nyilvánítási eljárás (amely a közösségi intézmények jogi aktusainak megsemmisítésére irányul),  intézkedés elmulasztása miatti eljárás (egy közösségi intézménnyel szemben egy intézkedés elmulasztása miatt),  kártérítési eljárás (amely egy közösségi intézmény jogellenes intézkedése vagy mulasztása által okozott kár megtérítését célozza),  szerződéses felelősség miatt benyújtott kereset (a Közösség által kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekhez kapcsolódó vitás ügyek),  közszolgálati ügyekben benyújtott kereset (a Közösség és tisztviselői, illetve egyéb alkalmazottai közötti vitás ügyek),  előzetes döntéshozatali eljárás (a tagállamok bíróságainak kérésére a Bíróság vagy a Törvényszék döntést hoz a közösségi jog értelmezéséről vagy az intézmények és az Európai Központi Bank által hozott jogszabályok érvényességéről). 13

Elhatárolások  Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság (ET) –Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában november 4-én kelt egyezmény (kihirdette: évi XXXI. törvény).  Hágai Nemzetközi Bíróság (1945-től, ENSZ) –Az államok által elé tárt jogviták eldöntése jogilag kötelező ítélettel, illetve a megfelelően felhatalmazott nemzetközi szervezetek, ügynökségek és az ENSZ Közgyűlése által elé küldött jogi kérdésekben kötelező erővel nem bíró tanácsadó vélemények megalkotása.  Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel vádolt személyek ügyeinek lefolytatására. Székhelye Hága, de tárgyalásait bárhol folytathatja. 14

Alapjogvédelem  ALAPJOGI CHARTA:  Hét fejezetben, 54 cikkelyben határozták meg az EU alapvető értékeit december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón.  I. Fejezet: méltóság I. Fejezet: méltóság I. Fejezet: méltóság  Ii. Fejezet: szabadságok Ii. Fejezet: szabadságok Ii. Fejezet: szabadságok  Iii. Fejezet: egyenlőség Iii. Fejezet: egyenlőség Iii. Fejezet: egyenlőség  Iv. Fejezet: szolidaritás Iv. Fejezet: szolidaritás Iv. Fejezet: szolidaritás  V. Fejezet: A polgárok jogai V. Fejezet: A polgárok jogai V. Fejezet: A polgárok jogai  Vi. Fejezet: igazságszolgáltatás Vi. Fejezet: igazságszolgáltatás Vi. Fejezet: igazságszolgáltatás  Vii. Fejezet: általános rendelkezések Vii. Fejezet: általános rendelkezések Vii. Fejezet: általános rendelkezések  A Bíróság jogfejlesztő tevékenysége 15

Uniós polgárság  A maastrichti szerződés foglalta össze először az uniós polgárság elemeit. Aki valamelyik tagállam polgára, az uniós polgárrá is válik egyben.  Részei: –szabad mozgás és a tartózkodás joga a tagállamokban; –szavazójog és választhatóság az EP-ben és a lakóhely szerinti ország önkormányzati választásain; –diplomáciai és konzuli védelem (harmadik országban); –Petíciós jog (Európai Parlamenthez); –Ombudsmanhoz fordulás (panaszjog).  A tartózkodás joga: letelepedés + munkavállalás. 16

Uniós jog a tagállamok belső jogában  Az uniós jog közvetlen hatálya  van Gend en Loos – ügy, 1963 (magánfelek is):  „A Közösség új nemzetközi jogrendszert alkot, melynek javára az államok, bár szűk területeken, de korlátozták szuverén jogaikat és amelynek nemcsak a tagállamok, de azok állampolgárai is az alanyai.”  Az uniós jog elsőbbsége –Costa v. ENEL (1964). Ütközés esetén a közösségi jog élvez elsőbbséget 17

Köszönöm a figyelmet! 18