Klímaváltozás – a XXI. Század kihívása Magyarországi Klímacsúcs Budapest, február 27. Klímaváltozás és növénytermesztés Jolánkai Márton Szent István Egyetem
A klíma és a növényi produkció kapcsolata két szempontból is értékelhető; egyik az alkalmazkodás (adaptation), vagyis a növény alkalmazkodása a klímaváltozáshoz, a másik a klímavédelem (mitigation), azaz a növény szerepe az üvegházhatású gázok, elsősorban a CO 2 megkötésében.
A Kárpát-medence Vízmennyiségek: Duna 106,6 km 3 /év Csapadék 137,4 km 3 /év Talajban tározás 11,16 km 3 Balaton 1,54 km 3
Éves átlagos csapadék 580 mm Éves átlaghőmérséklet 11 o C Tengerszint feletti magasság m Vegetációs idő hőösszege o C Szárazanyag termelés 8,3-17,6 t/ha/év Fotoszintetikusan aktív sugárzás MJ/m 2 Hóborított napok száma 41 nap/év Klimatikus adottságok Magyarország havi átlaghőmérsékleti adatai ( o C) Magyarország havi átlag csapadék adatai (mm)
A vizsgált növények evapotranspirációs vízmérlege 40 éves csapadékátlag alapján; VAHAVA jelentés (2007) nyomán, mm Őszi búza Kukorica
Az éves csapadék és a búza terméseredményeinek kísérleti főátlaga Nagygombos,
A termés x csapadék összefüggés és a termésképzés vízigénye Nagygombos,
A fotoszintetikus carbon sequestratio lehetőségei Magyarországon Energia növények Biomassza •Erdészet •Gyepgazdálkodás •Melléktermékek Etanol •gyökgumósok •gabona •melléktermékek Diesel •Repce •Napraforgó
A klímaváltozás hatásaival kapcsolatos természetvédelmi problémakörök VAHAVA, Hazánk területén 9 nemzeti park (Aggteleki, Balaton-felvidéki, Bükki, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, Fertő-Hanság, Hortobágyi, Kiskunsági, Körös-Marosi) és ezen felül 31 különféle jogszabályi védettségű terület található. Ezek védelme amellett, hogy törvényben szabályozott kötelesség, személyes és össztársadalmi érdek is, hiszen olyan természeti értékekről van szó, amelyek nélkül valószínűleg Magyarország nem lenne az ami A problémák megoldásában a legnagyobb lehetősége a mezőgazdaságnak, ezen belül is a növénytermesztésnek van.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket vahava KLIMAKKT