Csoport, tömeg és társadalom Tömeglélektani összefüggések

Az előadás főbb témái Mik lehettek az emberiség történetében azok az alapélmények, amelyek a „tömeg” fogalmát, összetett jelentését kialakíthatták? Tömeg(es) képek a múltból és a jelenből Tömegjelenségek leírása (átélése – túlélése) még (miért?) nem tömeglélektan? A „tömeg”-történelem lélektani fordulópontjai: 1789 – 1848 – munkásmozgalmak, tömegpártok - I. világháború – totalitárius politikai mozgalmak (bolsevizmus, fasizmus) A tömeglélektan mint tudomány, Európában, USA-ban – kapcsolata a modern szociálpszichológiával Tömegjelenségek: tömeg – nyilvánosság – társadalmi nyugtalanság Nyitott kérdések sokasága, melyekkel már csak a „Tömeglélektan” című speciális kollégium keretei között foglalkozhat az érdeklődő hallgatóság!

Csatajelenet: testek őrült kavarodása

Szuronyroham: lovak, emberek gomolygása

Lovasroham: „szép tömeges rend”

Iszlám imádkozó tömeg

II. János Pál a Hősök terén 1991. augusztus

Tömegjelenségek - tömeglélektan A különféle tömegjelenségek leírása és hatása: csaták, a legyőzöttek tömeges lemészárlása, politikai és vallási ünnepek, pusztító járványok, cirkuszi játékok, a nép lelkesedése, pánik, lázadás, a nagy népvezérek hatása stb. stb. Mindezek leírása még nem „tömeglélektan”

A tömeg a történelemben – a tömegek történelme (1) Ókori Görögország – az athéni démosz Platón szerint: a tömeg az „elemi rossz”, Szókratész halálát is a tömeg okozza. A tömeg, a démosz uralma a polisz számára káros, mert instabil és önkényuralomhoz vezet. Ókori Róma – a római nép Livius szerint a tömeg „szükséges rossz”: „csőcselék”. Együtt kell vele élni. Szükséges a tömegek kontrollja. Erre szolgált a cirkusz.

Ókori Görögország: Agora

Római cirkusz

Gladiátorok

A tömegek történelme (2) Keresztény Európa A tömeg mint „pozitív” tényező: szegénység = tömeg - olyan körülmény, ami megváltandó. A tömeg mint „negatív” jelenség: Krisztust elítélő és Barabást felmentő hatása A tömegcselekvések ritualizálódnak: nagyszámú ember együtt az istentiszteleteken, amelyek NARRATÍV KERETBE foglalják az emberi élet fordulópontjait (születés, halál stb.)

II. János Pál temetése

Meghalt a pápa – éljen az új pápa

A tömegek történelme (3) 1789 – a francia forradalom – 1848 Radikálisan megváltoznak a tömegekről alkotott nézetek. A politikai erő forrása lesz a tömeg. Forradalmak: tömegerőszak, terror, csőcselék Ez a döntően „negatív kép” máig is tovább él. De vannak apológiák is: munkásmozgalmak, tömeg- és néppárti törekvések, totalitárius ideológiák és politikai rendszerek (bolsevik/fasiszta)

A francia forradalom: a sans-culotte-ok

Forradalom Pesten (1848)

Proletárok tömege

A háborút éltető tömeg Pesten (1914)

1936: a berlini olimpia megnyitó ünnepsége

A szovjet-orosz harcos tömeg

Vezér és tömeg(e): Lenin

Vezér és tömeg(e): Mussolini

A tömeglélektan mint tudomány Gabriel Tarde: „A büntetőjog filozófiája” (1890) – először tanulmányozza a tömeglélektan kérdéseit Uő: „A vélemény és a tömeg” (1901) – explicit tömeglélektan Gustave Le Bon: „A tömegek lélektana” (1895) – az irányzat széles körben ható megalapozója

Le Bon tömeglélektani koncepciójának hatása Európában: Anglia: Mc Dougall szociálpszichológiájára (1908) és külön csoportlélektanára (1921) Német nyelvterület: Freud: Tömeglélektan és én-analízis (1921) USA: Ross (1908) szociálpszichológiájára Robert E. Park szociológiájára, aki 1916-33 között a Chicago-i Egyetemen tanított Blumer transzformációs modellje

Az alapkérdések Mit jelent a „tömegben lévő emberek lélektana”? A tömegben lévő egyének pszichológiája alapjaiban különbözik egyéni pszichológiájuktól? Az egyének tömeggé történő csoportosítása egy új „kollektív lélek” kialakulásához vezet? A „kollektív lélek” a tudattalanban gyökerezik? „Alacsonyabb rendű” viselkedésről van szó?

Klasszikus tömeglélektan vs. modern szociálpszichológia Elavult pszichológia – például annak feltételezése, hogy az elszigetelt egyén racionális A spekulatív alapok problémája – a „tömeglélek” ontológiai státusza mint probléma Mégis: nagy inspiráló hatás - a modern kísérleti szociálpszichológiai vizsgálódásokra, pl. Festinger deindividualizációs kísérletei – módszertani megújulás a szociológiai terepvizsgálatokban, pl. a Cantril-vizsgálat: „Támadás a Marsról”

Tömeg és nyilvánosság Tömeg Nyilvánosság  az emberi társulás legrégibb formája tagjai együttesen vannak jelen az egyén egyidejűleg csak egy tömegben lehet jelen ezért a tömeg mérete viszonylag korlátozott Kritikátlan homogenizálódást eredményez Nyilvánosság a modern technika szülötte a tagok elszórtan léteznek, kohéziójuk a közös eszme tudatán alapul az egyén egyszerre számos nyilvánosság részese lehet mérete korlátlan lehet Kritikai eszmecsere jellemzi Ezért ez heterogenitást jelent

Mi is tehát a tömeg? Definíció: emberek viszonylag nagyszámú csoportosulása; közvetlen interakcióban állnak egymással valamilyen nyilvános helyen Jellemző sajátossága: Zsúfoltság – sok ember van együtt fizikailag korlátozott térben (pl. a város különböző színterei, pl. közlekedés stb.) Az egyének nem fókuszos interakció körülményei között vannak együtt (tehát egymás kölcsönös tudomásul vétele, de nincs közvetlen párbeszéd)

Mi is tehát a tömeg? (folyt.) 3. Fizikailag ugyanazon a helyen vannak jelen, tudatában vannak egymás jelenlétének, de kis csoportokban vagy egyenként saját céljaikat követik 4. Bizonyos helyzetekben (tüntetések, zavargások, pánik stb.) minden egyes egyén magatartása összekapcsolódik az összes többi jelenlévővel: hirtelen FÓKUSZOS INTERAKCIÓ alakul ki  A tömeg (ha időlegesen is) egyetlen egységként kezd viselkedni

Blumer transzformációs magyarázata Társadalmi nyugtalanság: olyan kontextus, amelyben a tömeghelyzet létrejön és a kollektív magatartás kialakul. Interpretatív vagy szimbolikus interakció: a hétköznapi társas viselkedés elméleti értelmezése Cirkuláris reakció: reciprok jellegű „nyugtalanság”, az egyének emiatt viselkednek hasonlóan – ha az egyének nyugtalanságát felgerjeszti a cirkuláris reakció, akkor az társadalmi nyugtalanságot eredményez

Blumer szerint… …a hétköznapi kollektív magatartás jellemzője: az emberek közös megértési módjai és elvárásai – ezek adják a résztvevők interpretatív érintkezését (implicit normákat stb.) A rutin cselekvések megszakadása miatt meghiúsulnak a szokásos egyéni cselekvési indítékok és diszpozíciók kielégülése. Ez váltja ki az egyének nyugtalanságát: viselkedésük koordinálatlan lesz.

(Blumer transzformációs magyarázata) Az elemi kollektív viselkedés mögött rejlő mechanizmusok és lépések interpretációja (Blumer transzformációs magyarázata)

MELLÉKLET FELHÍVOM A TISZTELT HALLGATÓSÁG FIGYELMÉT A KÖVETKEZŐ FÉLÉVBEN INDULÓ „TÖMEGLÉLEKTAN” SPECIÁLIS KOLLÉGIUMRA, melynek keretében többek között foglalkozunk majd a következő témákkal és jelenségekkel is:

Mit jelent a sokaság védelme? A gnúk az afrikai szavannán óriási tömegekben vándorolva elbizonytalanítják, elriasztják a ragadozókat.

A „sokaság védelme” működik a nagyvárosokban is? A kérdés megválaszolásához ezen a helyen elgondolkoztató adatokat találhatunk: http://shl.stanford.edu/Crowds/chrono/stats.htm

Mi a pánik? (Különösen a menekülő tömegben) A lövések elől menekülő tömeg a Kossuth téren, 1956. október

MI A GÓLÖRÖM?

MIÉRT TOMBOL EZ A ROCK-KONCERT KÖZÖNSÉG?

Mi a mexikói hullám? Ezen a honlapon meg lehet tudni: http://angel.elte.hu/wave/

Miért lelkes ez a tömeg? G.W. Bush elnökjelölő kampánygyűlése

És miért nem lelkes ez a tüntető tömeg? De talán erős? Gazdatüntetés Budapesten, 2005.02.22.

És keserűen humoros (is)?

És végül… ez is egy (ló)tömeg?