Emberábrázolás Caravaggio: Narcisszosz

Művészet: az ember önképe •Minden művészet végső célja: az ember megjelenítése •A felismerés öröme •Művészet: az ember önképe, önértelmezése •Mások utánzása: a tanulás eszköze (a művészet tanító funkciója) •Kritikai funkció

Korszakok: őskori művészet •Venus of Willendorf c. 24,000-22,000 BCE Oolitic limestone 43/8 inches (11.1 cm) high (Naturhistorisches Museum, Vienna) •Vadász, barlangrajz, Kelet-Algéria, kb éves •Valószínüleg rituális célú ábrázolás •Elnagyolt vázlatos megjelenítés •Tipizálás, nem cél az egyénítés •Az ember a természeti világ része (termékenység, vadászat) •Bátor és spontán formaadás, bár sémákat használ •Venus of Willendorf c. 24,000-22,000 BCE Oolitic limestone 43/8 inches (11.1 cm) high (Naturhistorisches Museum, Vienna)

Antik művészet 1. •Görög kurosz (ifjút ábrázoló embernagyságú szobor) és az egyiptomi kánon •Mechanikus ábrázolásmód, kötött arányok •Laposság, mélység hiánya, reliefszerűség •Geometriai leképzése a testnek •Frontális vagy profil- ábrázolás •Az állandóság és az időtlenség érzetét kelti

Antik művészet 2. •A görög kánon Szamoszi Polükleitosz nevéhez kötődik (i.e. 5. sz.), ezt finomította Lüszipposz ( ) •nem a mechanikus azonosítás érdekli, hanem az organikus megkülönböztetés elve •nem egy kis mértékegységet használ, hanem az egészhez viszonyított aránnyal számol •cél a tökéletes, a szimmetrikus •egyénítés és idealizálás egyszerre •mozgékony, dinamikus, és esztétikai igényű ábrázolás

Középkori művészet •Középkori festészet: lapos, de a mélység nem tűnik el teljesen •Nem érdekli az optikai benyomás •Sematikus ábrázolási forma •Két változat: –Bizánci – antik örökség él, Athos hegyi kánon: megint moduláris, emberábrázolás részek összeállítása –Gótikus: emberi alak kontúrja és a mozgás iránya jelenik meg (Villard de Honnecourt)

Reneszánsz •"Vitruvius, az építész azt mondja az építészetről szóló művében, hogy az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával.

Reneszánsz 2. •A reneszánsz: az antik és a keresztény emberszemlélet ötvözése •Idealizáció, harmónia, időtlenség •Közvetlen érzelemkifejezés hátérbe szorul •Arányosság az aránytalansággal szemben •Botticelli: Vénusz születése Michelangelo: Pieta

Barokk és klasszicista művészet •Peter Paul Rubens: Venus tükör előtt •Az emberi test érzéki megjelenítése •„rubensi szépségeszmény” •Öncélú gyönyör •Oldott festésmód, emberi arányok eltúlzása •Mozgalmasság, dinamika •David: Marat halála •Patetikus beszédmód •A kompozíció merev szabályossága •Antik és más klasszikus művészeti emlékek felidézése •színpadiasság

Realizmus és impresszionista művészet •Társadalomkritika •Szembefordulás az eszményítéssel •Az ember hétköznapjainak az ábrázolása •„valósághűség”, drámaiság Courbet: Kőtörők, 1849 •Az ember mint festői probléma •A festészet = kísérlet a vizualitással •„plein air”, oldottság, szabadban festés Manet: A Monet család a kertben, 1874

Modern festészet •Egy nézőpontúság feladása •Geometrikus formavilág •egyszerűsített színvilág •Kifejezőerő •Csupaszság - kiszolgáltatottság •Emberi arc – maszk •Magány, kétségbeesés, elkülönülés Picasso: Avignoni kisasszonyok, 1907

Portré, önarckép •Az emberi arc – emberi jellem visszaadása •Emberismeret – önismeret •Idealizálás, öncsalás •Társadalmi elvárások, presztízs •Szépség vagy igazság? Van Gogh: Önarckép

Akt •Az emberi test – társadalmi tabu, kendőzetlen ábrázolása sokáig tilos •Testábrázolás technikai nehézségei (emberi bőr minősége, rövidülések, testrészek mozgása, aránya) •Anatómia és perspektíva •Szépség és mulandóság kérdése •Gender (társadalmilag elsajátított nemi szerepek) Ingres, 1840Caravaggio, 1601

Életkép, zsánerkép •Mindennapi élethelyzetek rögzítése, pillanatfelvétel •Emberi viszonyok, kapcsolatok sokfélesége, csoportdinamika •Dokumentarizmus, társadalom bemutatása •Tipikus élethelyzetek és ellesett titkok •Emlék •Humor, tragikum, intimitás és más intenzív érzések Szinyei Merse Pál: MajálisMunkácsy Mihály: Siralomház