Hídépítés - 1. előadás Kis László

Előadás vázlat Hídépítési alapfogalmak Hídtervezési követelmények Híd tervezési fázisok Hidak osztályozása Szabványok Hídépítés története

Hidászok jelmondata „Az út arra való, hogy összekösse a hidakat.” régi hidász mondás

Hídépítési alapfogalmak Híd fogalma: olyan építmény, amely arra szolgál, hogy átvezesse valamely közút, vasút, kerékpáros-, vagy gyalogút forgalmát egy bizonyos akadály (völgy, út, vasút, vízfolyás stb.) fölött, és szabad nyílása nagyobb, mint 2,0m. A 2,0m alatti műtárgyakat gyűjtőnéven átereszeknek nevezzük.

Hidak részei FELSZERKEZET ALÉPÍTMÉNY

Hidak részei FELSZERKEZET ALÉPÍTMÉNY

Hidak fő részei, szerkezeti elemei Alépítmény részei: alapozás (sík, cölöp, kút, szekrény) felmenő szerkezet (falak, pillérek) fejgerenda, másnéven szerkezeti gerenda saruzsámoly térdfalak, szárnyfalak Fő funkció: a felszerkezet terheinek továbbítása az altalajra Hídfő: a szélső támasz neve Pillér: közbenső támaszok neve Szokásos szerkezeti elem elnevezések: Hídfő szerkezeti gerenda, Hídfő fal, Pillér fejgerenda Hídfő oszlopok, Pillér oszlopok Pilon

Hidak felszerkezete Felszerkezet részei: Pályaszerkezet: funkcionális rész: közúti pályaburkolat vagy vasúti felépítmény szigetelést védő réteg szigetelés pályalemez Főtartók: gerendák, hossz- és (vég)kereszttartók. Hídtartozékok Kiegyenlítő vagy úszólemez: a hídfő és a háttöltés süllyedéskülönbségét hivatott kiegyenlíteni, csökkenteni. Saruk: a felszerkezet részei (ha vannak), a felszerkezet terheit továbbítja az alépítményekre. A mai modern hídépítésben a térbeli erőjáték miatt a pályalemez szerves része a főtartóknak, így ez az éles elválasztás már nem lehetséges.

Hidak felszerkezete - hídtartozékok Hídtartozékok: a híd funkciójának betöltése miatt van szükség rájuk, általában nem teherviselő szerkezeti elemek. dilatációk (aszfaltdilatáció, műgumi, fésűs dilatáció stb.), szegélyek, bevonatok (BV1, BV2, BV3) korlátok (vezetőkorlát a kocsipálya szélein, gyalogos korlát, üzemi korlát), zajvédő falak, vakítás elleni védelem, leesés elleni védelem víznyelők, csepegtető csövek, vizsgáló lépcsők, vizsgáló lépcső korlát, surrantók, hídvilágítás, közművezetékek (víz, távközlés, csatorna, ÜHK stb.), hajózási jelzések (táblák, táblák megvilágításai, radarok), speciális vizsgálóberendezések (pl. hágcsók stb.), repülés biztonsági jelzések (éjszakai magasságjelző fény), vízmérce

További hídszerkezeti fogalmak Szabad nyílás-támaszköz Pályaszint: út vagy vasúttervező adja meg az értékét, és a helyét, hogy hova értelmezzük. Nem biztos, hogy a híd tengelye megegyezik az út tengelyével! Szerkezeti magasság: a pályaszint és abban a metszékben a felszerkezet legalsó élének magasságkülönbsége. Szerkezet mértékadó alsó éle: felszerkezet legalacsonyabb pontja az űrszelvény fölött a legkisebb magasságkülönbségnél. A legkisebb magasságkülönbség az űrszelvény fölötti biztonsági tartalék. Híd megnevezése: mindenképpen tartalmaznia kell az alábbi adatokat: híd neve és helye, hídközépi szelvényszámát Pl.: M6/147/k sz. szervízúti felüljáró a MÁV Bp.-Pusztaszabolcs vv. (119+66,08 hm) felett a szervízút 0+269,40 km szelvényében 61. sz. főút 131+369 km sz-ben lévő Kaposfői vízfolyás híd Dunaújvárosi Duna-híd

További hídszerkezeti fogalmak LKV: legkisebb vízszint LKHV: legkisebb hajózási vízszint MÁSZ: Mértékadó Árvíz Szint LNHV: legnagyobb hajózási vízszint DV: duzzasztott vízszint LNV: az eddig észlelt legmagasabb jégmentes és jeges árvíz szintje. Űrszelvény: a közúti, vasúti, hajózási útvonal mellett és felett szabadon tartandó térnek a pályára, útvonalra merőleges metszete. A híd alatt is lehetséges forgalom: pl.: ap. aluljáró. Létezik: gyalogos, kerékpáros, lépcső, közúti (külterületi, belterületi; autópálya, főút, egyéb út), vasúti (villamos és egyéb vontatású), villamos, HÉV,metró hajózási űrszelvény. Jellemző magassági méretek: gyalogos és kerékpáros: 2,50m közúti: 4,70m.

Hidak ferdeségének értelmezése Ferdeségi szög: a híd tengelye és az áthidalt akadály tengelyei egymással hegyesszöget zárnak be. Így megkülönböztetünk: merőleges, bal, illetve jobb ferdeségű hidakat. Nagy ferdeségű hídról 60° alatt beszélünk. Tervezésnél célszerű kerülni. BAL ferdeségű híd JOBB ferdeségű híd

Hídtervezési követelmények Funkció: akadály áthidalása, forgalmi követelmények: sávok száma, helyzete, űrszelvény biztonságos átvezetése. Műszaki: útkategóriának megfelelő pályaszerkezet átvezetése, tartóssági követelmények (100év!), erőtani követelmények: teherbírás, alakváltozás stb. Gazdaságosság: felhasznált anyagok, szerkezeti rendszer helyes megválasztása, építéstechnológia, szállíthatóság, alapozási mód, fenntartási költség. Esztétika: környezetbe való illeszkedés, szerkezeti elemek aránya, nyílásbeosztás, biztonság érzet. Gyaloghidaknál ez a sorrend jelentősen megváltozik!

Hídtervezési fázisok Tanulmányterv Engedélyezési terv - Hatósági engedély Tender terv Kiviteli terv – Hatósági jóváhagyás Egyesített terv Megvalósulási terv

Hídtervezési fázisok Tanulmányterv: Feladata, hogy ugyanarra a tervezési feladatra több megoldási lehetőséget mutasson be, lehetővé téve ezzel a legkedvezőbb megoldás kiválasztását. Közelítő statikai számításokat már kell hozzá végezni. Tartalmaznia kell: Műszaki leírást, Általános tervet, Költségbecslést, A változatok összefoglaló értékelését.

Hídtervezési fázisok Engedélyezési terv: Célja, hogy az építést megelőző hatósági eljárás alapjául szolgáljon. Egy változat kerül kidolgozásra. Tartalmaznia kell: Műszaki leírást, Általános tervet, az alkalmazandó anyagok részletes felsorolásával, és a fő szerkezeti problémák megoldását is tartalmazza, pl: vízelvezetés. Statikai számítást a híd fő tartószerkezeti elemeire kiterjedően, Csak a hídra vonatkozó talajmechanikai szakvéleményt, Az engedélyezési eljárásba bevonandó érintettek név és címjegyzékét: kisajátítandó területek, szomszédok, építéssel érintett kapubehajtók tulajdonosai, közmű-, út-, vízfolyáskezelők, területileg érintett Hatóságok.

Hídtervezési fázisok Tender-, vagy ajánlati terv: Célja, hogy a legalkalmasabb kivitelező kiválasztása. Tartalmaznia kell az engedélyezési terv tartalmi részen túlmenően: Részletrajzok, Anyagminőségek pontos megnevezése, Méret-, és mennyiségszámítást, Beárazandó tételek jegyzékét Részletes statikai számítást (vasalás mennyiségi meghatározása)

Hídtervezési fázisok Kiviteli terv: Olyan terveket, leírásokat kell tartalmaznia, amiből a műtárgy megépíthető. Tartalmaznia kell: Részletesen kidolgozott általános tervet, Zsaluzási terveket, Műszaki leírást, Részletes, minden szerkezeti elemre kiterjedő statikai számítást, Részletrajzokat, Tartószerkezeti elemek elkülönített terveit, vasalási tervek, acélszerkezeti tervek, Részletes, minden szakágra kiterjedő méret-, és mennyiségszámítást Részletes talajmechanikai szakvéleményt

Hídtervezési fázisok Egyesített terv: Feladata, hogy egy hatósági eljárás keretén belül legyen kezelve ugyanannak a hídszerkezetnek az építési engedélye és a kiviteli terv jóváhagyása. Így pénzt és időt lehet megspórolni, de csak kisebb hidaknál, hídfelújításoknál alkalmazható eljárás. Kiviteli terv szintű tartalom, de érintettek név és címjegyzékét is kell készíteni.

Hídtervezési fázisok Megvalósulási terv: A megvalósult, elkészült építményt ábrázolja, a kivitelező, és a Mérnök (a Megrendelő által felkért független műszaki ellenőr) aláírásával hitelesített dokumentum. Minden, kiviteli tervtől való eltérést ábrázolni kell rajta: megvalósult pályaszint, szerkezeti elemek, beépített anyagok pontos megnevezése stb. Üzemeltetési kézikönyvet (Fenntartási utasítást) kell készíteni azokhoz a hidakhoz, amelyeknek a legnagyobb szabad nyílása 50m-nél, vagy a szerkezeti hosszuk (felszerkezet hossza) 100m-nél nagyobb, vagy a Kezelő, Megrendelő kéri ezek elkészítését.

Hidak osztályozása

Hidak osztályozása – főtartó statikai rendszere alapján 1.

Hidak osztályozása – főtartó statikai rendszere alapján 2.

Hidak osztályozása – km-i kialakítás alapján – vb. hídszerkezetek 1.

Hidak osztályozása – km-i kialakítás alapján – vb. hídszerkezetek 2.

Hidak osztályozása – km-i kialakítás alapján – acél hídszerkezetek Közúti gerendahíd-keresztmetszetek a) vasbeton pályalemezzel együttdolgozó szekrény; b) ortotrop lemezes szekrényhíd; c) két főtartós, ortotrop pályaszerkezetű híd; d) kábellel feszített acélhíd

Hidak osztályozása – erőjáték bonyolultsága alapján 1 Hidak osztályozása – erőjáték bonyolultsága alapján 1. – klasszikus hídszerkezet Acél híd esetén Öszvérhíd esetén

Hidak osztályozása – erőjáték bonyolultsága alapján 2 Hidak osztályozása – erőjáték bonyolultsága alapján 2. – modern hídszerkezet Acél híd esetén Öszvérhíd esetén

Hidak osztályozása – főtartó szerkezeti kialakítása alapján

Hidak osztályozása – főtartó és a pálya relatív helyzete alapján Alsópályás Felsőpályás Süllyesztett pályás

Hatályos hídépítési szabványok Közúti hidak: Útügyi Műszaki Előírások ÚT 2-3.401 Általános előírások, ÚT 2-3.411 Létesítési szabályok, ÚT 2-3.412 Erőtani számítás, ÚT 2-3.413 Acélhidak tervezése, ÚT 2-3.414 Beton, vb., feszített vb. hidak tervezése, ÚT 2-3.415 Öszvérhidak tervezése. Vasúti hidak: Vasúti Hídszabályzat kötetei, H1 – H4 kiegészítései Alapozásokhoz: MSZ 15000-es sorozat JÖVŐ: EUROCODE, MSZ EN 199X formában

Hídépítés rövid története Természetes hidak A mesterséges hidak egyidősek az emberiséggel: patakon átvezető kidöntött fa gerenda…. Az első „mérnöki” hídszerkezetek függőhídként készültek, fő tartószerkezetük növényekből fonva. Csak jóval ez után épültek boltozatok. Az 1. „boltozatot” a sumérok építették (Úr városa, Kr. előtt 4-3000 körül). Az igazi fejlődés akkor indul meg, amikor új építőanyagok (kavart vas,acél, vasbeton, alumínium stb.) jelennek meg, új építési technológiákat találnak ki, vagy alkalmaznak hídszerkezetekhez is (pl. Sydney Kikötő-híd konzolos építése), pontosabb számítási eljárások jelennek meg: magasabb rendű elméletek, szerkesztések, VEM…

Természetes ívhíd

Boltozatok Több ezer éve Anyaguk: kő, tégla Szerkezeti forma: tiszta körív, kosárgörbe Igénybevétel: nyomás Kép fent: Anji híd, Kína Fesztávolság: 37m! Kép lent: Hortobágyi Kilenclyukú híd A 8db Rómában álló hídból még 6db ma is áll!!

Római kori boltozatok Ponte Fabricio (Kr.e. 62)

Római kori boltozatok Pont du Gard (Kr.u. I. sz.)

Ívhidak Középkortól Anyaguk: kő, tégla, vas, acél, beton, vasbeton, fa Igénybevétel: nyomás, hajlítónyomaték Szerkezeti rendszer: befogott, két- és háromcsuklós hidak Képen: Ördög-híd, Martorell

Ívhidak – Iron bridge Coalbrookdale (1779)

Ívhidak – Mostari Öreg híd épült 1567., újjáépítve 2002-ben

Ívhidak – La Barqueta híd Sevilla

Függőhidak (lánchidak) Régi Erzsébet-híd Felszerkezetük minden esetben acélból készül Tartószerkezeti elemei: pilon, kábel, régen lánc, merevítőtartó Igénybevételek: húzás, hajlítónyomaték Lánchíd 1849. 202,6m Régi Erzsébet-híd 1903. 290m Mai Erzsébet-híd 1964. 290m Akashi híd 1998. 1991m Messinai-szoros híd tervezés alatt, de 3360m!

Függőhidak (lánchidak) Passau, Luitpold híd Budapest, Erzsébet híd

Gerendahidak Létrejöttét az építőanyagok és az építéstechnológiák fejlődésének köszönheti: pl.: feszített vasbeton, szekrény keresztmetszet stb. Igénybevétel: normálerő + hajlítónyomaték Jellemzően nagyon karcsú, kis szerkezeti magasságú szerkezetek Általában többtámaszú szerkezetként épülnek. Pl.: Árpád híd, autópálya aluljárók és felüljárók jelentős része

Gerendahidak Budapest, Árpád híd Budapest, Szabadság híd M0 déli autópálya híd (Háros)

Ferdekábeles hidak Tartószerkezet: Pilon+feszített ferde kábelek+merevítőtartó Igénybevétel: normálerő+hajlítónyomaték

Nagy magyar hidász mérnökök Maderspach Károly Feketeházy János Kherndl Antal Zielinszki Szilárd Czakó Adolf Beke József Kossalka János Sabathiel Richárd Mihailich Győző Egyedi Béla Folly Róbert Haviár Győző Sávoly Pál Álgyay-Hubert Pál Korányi Imre Széchy Károly Bölcskei Elemér Palotás László