ENERGIATAKARÉKOSSÁG A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBAN NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV Gergely Kálmán Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

2 Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások Kihívások: •Energiaimport függőség-ellátásbiztonság •Az energiahordozók drágulása •Az éghajlatváltozás kezelése •Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE- EHHEZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES

3 ÖSSZHANG AZ EU ENERGIAPOLITIKÁVAL •Az EU rendeletekkel,irányelvekkel, határozatokkal szabályoz •A szabályozások fő hatásterületei –ellátásbiztonság –energiatakarékosság –megújuló energiahordozók –klímavédelem •AZ IRÁNYELVEK ÁLTAL TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK SZIGORODNAK!

4 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról •Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelős •Az energiatakarékosság és a megújuló energiahordozó hozzájárul az importfüggőség mérsékléséhez •CÉLOK: nov.17-ig jelentés a hazai gyakorlatról, Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv jún.30-ig 9 évig évi 1% energiatakarékosság (a nem ETS szektorra vonatkoztatva) támogatások biztosítása kedvező jogi keretrendszer FŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, tudatformálás

5 AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGI ELVÁRÁSOK SZIGORÍTÁSA •2007. január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG „Európai energiapolitika” CÉL: 2020-ig 20% EU szintű energiamegtakarítás, ami már az ország teljes energiafelhasználására vonatkozik •2007 március 8-9 EURÓPAI TANÁCS „ELNÖKSÉGI KÖVETKEZTETÉSEK” megerősíti a 20%-os uniós célkitűzést

6 A hazai energiapolitika alapelvei és az energiatakarékossághoz kapcsolódó fő dokumentumok Országgyűlés elfogadta a időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat) –Ellátásbiztonság Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás –Versenyképesség Költségek mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás –Fenntartható fejlődés Környezetvédelem: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. - ez EU szempontok szerint átdolgozásra került A Kormány elfogadta a Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( január 27. ) – továbbiakban ez az EHCST

7 NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%- os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 31 intézkedést tartalmaz INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások tudatformálás támogatások

8 ENERGIATAKARÉKOSSÁG FŐBB JOGI SZABÁLYOZÁSI TERVEI •Épületek energetikai tanúsítványa •Háztartási kazánok időszakos felülvizsgálata •Háztartási kazánok és klímaberendezések címkézése •Háztartási villany- és gázbojlerek energiahatékonysági címkézése •Energetikus kötelező jellegű alkalmazása a nagy energiafogyasztóknál •Nagyfogyasztók kötelező jellegű energiafogyasztási beszámolója •A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek kidolgozása és alkalmazása •Az irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági követelmények kidolgozása

9 ERGIATAKARÉKOSSÁGI TUDATFORMÁLÁSI TERVEK •Energiahatékonysági képzési anyagok kidolgozása az alapfokú, illetve a középfokú oktatásban való alkalmazásra •Önkormányzati képzés, tudatformálás, tanácsadás az UNDP/GEF önkormányzati energiahatékonysági program tapasztalatai alapján •Energiahatékonysági tanácsadói hálózat működésének fejlesztése •Önkéntes megállapodások (audit elvégzése, energiatakarékosság) •Tudatformálás – speciális fogyasztói csoportok oktatása

10 Energiatakarékossági és megújulós támogatások •EHA (1991-től működik) folytatása a keret növelésével •NEP (SZT) pályázati rendszer •KEOP (2007 óta működik) folytatása a keret növelésével •Zöld Beruházási Rendszer (2009-ben indítva) folytatása Forrása: CO 2 értékesítés Kezelője: KvVM •ZBR programok •ZBR Panel Alprogram •ZBR Energiahatékonysági Alprogram •Kidolgozás alatt a közületi alprogram •A tudatformálás által generált beruházásokhoz támogatások biztosítása

11 NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV CÉLJAI ÉS FESZÜLTSÉGEI •Célkitűzés (2006/32/EK ) 9évig 1%/év •Vetítés alapja: a CO 2 kereskedelemmel nem érintett energiafelhasználás- 5 éves átlaga •További célkitűzés: ( Brüsszeli Európa Tan márc. 8-9) 2020-ig 20 % •FESZÜLTSÉGEK: % kívánalom és már 2016-ig 394 Mrd Ft támogatási igény ( KEOP 39 Mrd Ft )

12 MEGOLDÁSI JAVASLATOK •A következő Új Magyarország fejlesztési periódusban önálló energetikai operatív program indítása. Jelenleg a KEOP keretének mindössze 7-8%-a szolgál az energetikai beruházások (energiahatékonyság-növelés és a megújuló energiahordozó-felhasz­nálás növelése) támogatására. Az Európai Uniós támogatások hatékonyabb energetikai felhasználása, a támogatási hiány kiküszöbölése érdekében elkerülhetetlen a későbbiekben az energetika súlyának növelése, szerepének teljes körű átalakítása az operatív programokon belül. A tervezési időszakra – figyelembe véve a megújuló energiahordozó felhasználás növelésére irányuló stratégiai elképzeléseket, valamint az uniós tagállami elvárásokat is - szaktárca kezelésével jelentős keretű önálló energetikai operatív program indítását és a pályázati rendszer hatékonyabbá tételét kell tervbe venni.

13 FINANSZÍROZÁSI JAVASLATOK •Az EU ETS aukciós bevételeinek allokálása energiatakarékossági intézkedések végrehajtására Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK irányelve szerint 2013-tól kezdődően a kibocsátási egységek a villamos energia iparban 100 %-ban, más iparágakban – eltekintve az ún. szénszivárgás által veszélyeztetett iparágaktól - 30 %-kal induló és fokozatosan növekvő mértékben aukció keretében kerülnek kiosztásra. A várhatóan rendelkezésre álló források megfelelő lehetőséget nyújthatnak a klímavédelem energiatakarékossági intézkedéseken keresztüli finanszírozására, továbbá részben biztosíthatják a megújuló energiák hasznosítását szolgáló intézkedések végrehajtását is. •Ezek mellett szükségessé válik a ZBR és az EHA forrásainak a növelése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium