Szatmáry Kristóf államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium A hazai kis-és középvállalkozások fejlesztése valamint a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés Szatmáry Kristóf államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Kkv-k magyar gazdaságban betöltött helye Számosságukat tekintve a működő összes vállalkozásból 99,8%-ot képviselnek Az üzleti szférában foglalkoztatottak közel 70%-ának biztosítanak munkát A GDP-nek több mint a felét állítják elő Teljes magyar export 38,6%-át bonyolítják

Vállalatok megoszlása létszám-kategóriák szerint Foglalkoz-tatottak száma (fő) Vállalatok száma Létszám, (ezer fő) Megoszlás, % Válla-latok Lét-szám Ért. nettó árb. Export 0-1 231 923 108 60,8 5,0 6,1 4,3 2-9 119 339 436 31,3 20,2 13,8 6,4 10-49 25 035 482 6,6 22,3 19,5 12,0 50-249 4 398 1,2 19,3 15,7 250-999 659 297,6 0,2 16,3 19,9 ≥ 1000 150 397,5 0,0 18,4 25,0 41,5 Összesen 381 504 2 156 100,0

Állami szerepvállalás a Kkv-k erősítése érdekében Üzleti környezet feltételeinek javítása jogszabály módosítás révén Kkv-k működéséhez szükséges pénzügyi konstrukciók kialakítása és koordinálása Kkv monitoring rendszer kialakítása és irányítása Vállalkozásfejlesztési Tanács és munkabizottságai működtetése Stratégiák kialakítása: Széll Kálmán Terv, Új Széchenyi Terv, Wekerle Terv

Vegyes kamarák szerepe A vegyes kamarákat a kamarai rendszer hozta létre A z összekötő híd szerepét vállalják fel Feladatuk a vállalkozások külpiacra jutásának segítése Magyarország Szerbia fontos export- és importpartnere (Magyarország az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában és a 9. importőr), valamint közel 500 vegyesvállalat van jelen Szerbiában indokolt volt a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara létrehozása 2009-ben

Regionális együttműködés Kiemelt jelentőséggel bír a kölcsönös beszállítói kapcsolatok építését és a munkaerő foglalkoztatást növelő közös megoldások alkalmazása, a vállalkozói erőt fokozó hálózatosodás, EU-s források lehívása - Határon Átnyúló Együttműködési Program (IPA) 2007-2013. között rendelkezésre áll több mint 13 milliárd forintnyi forrás Jelentős kétoldalú dokumentumok és szervezetek Magyar-Szerb Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság (NGM) Magyar-szerb kkv-k fejlesztését célzó tárcaközi megállapodás Magyar-Vajdasági Gazdaságfejlesztési Tanács a Régióért

Magyarország és a Kárpát-medencei Térség A Régió országainak kölcsönösen egymás 10 legfontosabb külkereskedelmi partnereinek rangsorában vagyunk Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban a Régió aránya (Ausztria nélkül) az exportban15%, importban 9% A Magyarországról indult tőkebefektetések 38%-a ebbe a régióba irányult Számottevő még a kihasználatlan potenciál Az elmúlt években,mind az export, mind az import - a világgazdasági válságot követő, 2008-2009-es jelentős visszaesés időszakát leszámítva - alapvetően növekvő tendenciát mutat

Kárpát-medencei Gazdasági Térség Új szemlélet a magyar gazdaságpolitikai tervezésben, irányításban Harmadik gazdaságpolitikai dimenzió bevezetése A területet ki kell venni a hagyományos nemzetpolitikai megközelítés köréből (nem támogatás, hanem üzlet!)

Kárpát-medencei Gazdasági Térség Eszközök és intézmények Hagyományos külgazdaság politikai eszközrendszer (külgazdasági szakdiplomaták, Nemzeti Külgazdasági Hivatal, gazdasági vegyes bizottságok) Hazai és határon túli szakmai partnerek (kamarák, vegyes kamarák, üzleti tanácsok, vállalkozásfejlesztési központok, közgazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények, vállalkozói szervezetek, stb.) Állami intézményi partnerek (MFB, EXIMBANK, MEHIB, CORVINUS, MVA, KAVOSZ, Bethlen Gábor Alap), együttműködésre törekszünk magán- és kockázati tőke társaságokkal, pénzintézetekkel Fontos eszköznek tekintjük az EGTC-t, mint az együttműködést elősegítő intézményesült jogi keretet Makroregionális léptékű stratégiai tervezés - Wekerle Terv

Wekerle Terv – kidolgozásának indokai A magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása A Kárpát-medencei térség potenciális terület a magyar vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítéséhez Válasz a pénzügyi-gazdasági válságra A gazdasági erőviszonyok globális szintű átrendeződése: a gazdasági növekedés súlypontja Közép-Európára helyeződik át Hasonló fejlettségi szintű országok együttműködésében rejlő komparatív előnyök Térségi fejlettségbeli lemaradás behozása, európai szinten is versenyképessé válni Történelmi tapasztalatokból, etnikai adottságokból és meglévő kapcsolati hálókból adódó erőforrások hatékonyabb kihasználása A Kárpát-medence magyar közösségeinek integrálása

Wekerle Terv kapcsolódási pontjai

Wekerle Terv alapelvei Globális és helyi gazdaság összekapcsolódása A multinacionális nagyvállalatok és a nemzeti tulajdonban lévő, helyi, többnyire kis- és középvállalkozások közötti egyensúly megteremtése, harmonikus együttműködésük elérése Helyi vállalkozók vertikális integrációja A külgazdasági kapcsolatokban azonosítható erőteljes nyugat-európai orientáció csökkentése, a régión belüli KKV-k között az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő integráció erősítése. Az FDI segítse a térségi technológia és munkakultúra fejlődését A helyi kis- és középvállalatokat segítése és ösztönzése a régióba települő fejlett vállalkozások technológiájának, munkakultúrájának, menedzsment módszereinek és kultúrájának átvételében

Wekerle Terv célrendszere

Wekerle Terv stratégiai célja: A hazai vállalkozások pozícióinak erősítése A belső piac korlátainak átlépésével a vállalkozások növekednek, munkaerő-igényük megnő További szakosodás és nagyobb költséghatékonyság révén a versenyképességük növekszik A regionális partnerség, stratégiai szövetségek révén az egész régió gazdasága erősödik, a fejlesztési lehetőségek köre bővül A partnerkapcsolatok és tapasztalatok lehetőséget nyitnak a régión kívüli piacszerzésre, terjeszkedésre Egy nagyobb térség nagyobb eséllyel válik távoli piacok kereskedelmi partnerévé A hazai márkák, termékek ismertebbé tétele révén élénkül a turisztikai érdeklődés A gazdasági alapok erősítése hozzájárul a határon túli magyarság nemzeti identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséhez.

Határ menti infrastruktúrafejlesztés Ásotthalom és Bački Vinograd (Királyhalom), az Európai Unió IPA projektjének támogatásával létrehozott közúti összekötő út: 2011. november 24-én átadásra került jelenleg folyamatban van egy állandó közös munkacsoport – vegyes bizottság – létrehozatala az Ásotthalom- Bački Vinograd (Királyhalom) közötti határátkelőhely kiépítésének és megnyitásának előkészítésére cél: forgalomba helyezésének feltételei 2012. december 31-ig megvalósuljanak Régi röszkei határátkelőhely tervezett újranyitásának vizsgálata folyamatban van.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Szatmáry Kristóf államtitkár Cím: 1055 Budapest Honvéd u. 13-15. E-mail: kristof.szatmary@ngm.gov.hu