Területrendezés a Duna- régióban BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezés a Duna- régióban A terület- és településrendezés kapcsolódása a Donauregionen+ projekthez Dr. Tompai Géza BM Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. február 23.

A területrendezés célja és a tervezés hierarchiája (1) A területrendezés célja és jövőképe a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése Az Országos Területrendezési Terv feladata meghatározza az ország egyes térségei un. „térségi” területfelhasználásának feltételeit meghatározza a műszaki-infrastrukturális hálózatok térbeli rendjét eszközeivel segíti a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzését, az erőforrások védelmét A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény meghatározza a területrendezés célját és alapvető feladatait. Ezeknek a céloknak a megvalósítása a Duna térségében is kiemelkedő fontosságú, hiszen ebben a térségben is a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése mellett kell meghatározni a társadalmi, gazdasági és környezeti célok térbeli kereteit. A területrendezés céljainak megvalósításához a területrendezési tervek szolgálnak eszközül, melyek felülről építkező, hierarchikus rendszert alkotnak. A tervhierarchia csúcsán az Országos Területrendezési Terv áll, melynek feladatai: - az ország egye térségei területfelhasználása feltételeinek meghatározása, - a műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjének meghatározása, - a táji, természeti, ökológiai és kulturális értékek megőrzése, erőforrások védelme.

A területrendezés célja és a tervezés hierarchiája (2) Országos Területrendezési Terv Kiemelt térségek (Balaton kiemelt üdülőkörzet, budapesti agglomeráció) területrendezési tervei Megyék területrendezési tervei Amint említettem, az Országos Területrendezési Terv a területrendezési tervek rendszerében a hierarchia csúcsán áll, és az Országgyűlés törvénnyel fogadja el. A kiemelt térségekre (a Balaton kiemelt üdülőkörzetre és a budapesti agglomerációra) készülő területrendezési tervek e térségek sajátos adottságait és igényeit figyelembe véve készülnek el, s bár ezeket szintén törvény rögzíti, e törvények az OTrT törvény kiegészítő törvényeinek tekinthetők, annak eszközrendszerével történik kidolgozásuk. A megyei területrendezési tervek azon túl, hogy a megfelelő méretarányban pontosítják az ország szerkezeti tervét, az országos jelentőségű tervi elemeket kiegészítik a térségi elemekkel. A megyei területrendezési terveket a megyei önkormányzatok rendelettel fogadják el. A településrendezési eszközöket (a települések szerkezeti tervét, szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát) a megyei területrendezési tervben meghatározott területfelhasználás és a térségi övezetek figyelembevételével kell kidolgozni. A Donauregionen+ projekt által érintett terület tkp. a Duna menti megyéket foglalja magában, tehát területrendezési szempontból elsősorban a megyékre érdemes helyezni a hangsúlyt. Településrendezési tervek Településrendezési tervek

Országos Területrendezési Terv Felülvizsgált (2008. évi L. Tv.) vezető tervező: Faragó Péter, VÁTI) ▼ Elfogadott (2003. évi XXVI. Tv.) ▲ (ÜNem terjed ki a Balaton Kiemelt dülőkörzet területére) mozaikosabb (pontosított) területfelhasználás ►

Az érintett kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek Kiemelt térség / megye Területrendezési terv Győr-Moson-Sopron megye felülvizsgálata megtörtént 2010 őszén Komárom-Esztergom megye felülvizsgálata megkezdődött Budapesti agglomeráció felülvizsgálata folyamatban van Pest megye felülvizsgálata nem kezdődött el Fejér megye az OTrT-vel összhangban készült el 2009-ben Tolna megye Baranya megye Bács-Kiskun megye Az OTrT törvényt először 2003-ban fogadta el az Országgyűlés, amelyet a törvény szövege szerint ötévente felül kell vizsgálni. Az OTrT törvény első átfogó felülvizsgálata 2008-ban történt meg, és a törvény előírja, hogy a megyei területrendezési terveket 2011. december 31-ig azzal összhangba kell hozni. A Duna menti megyék területrendezési terveinek előbbiek szerinti felülvizsgálata 2009-ben kezdődött meg, és 2010 végéig két megyei területrendezési terv került összhangba az OTrT törvénnyel: Fejér megye terve 2009-ben készült el, Győr-Moson-Sopron megye terve 2010 őszén módosult. További két érintett megye (Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun) tervének felülvizsgálata megkezdődött, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosítása is folyamatban van.

A területfelhasználás rendszere a Duna menti megyékben A bemutatott ábra az OTrT törvény mellékletét képező szerkezeti terv egy részét mutatja, melyen a Donauregionen+ projekt által vizsgált területek térségi területfelhasználása látható. Megállapítható, hogy elsősorban vizsgált területen a mezőgazdasági térség dominál, a nagyobb területet lefedő urbanizált területek (települési térség) főként a Duna mentén koncentrálódnak, az erdőgazdálkodási térség csak a folyamtól távolabb eső, hegy- és domvidéki területeken jellemző.

A gyorsforgalmi utak hálózata hálózat Az ország szerkezeti tervének egy másik rétege az országos jelentőségű közúti közlekedési hálózatot mutatja be. A tervezett elemek közül elsősorban a gyorsforgalmi utak emelendők ki. A meglévő elemeket fekete, míg a tervezett elemeket piros színnel látjuk az ábrán. A közúthálózat sugaras szerkezete egyfajta örökség, ami a továbbtervezés során adottságnak tekintendő. A szerkezeti terv a Duna felső szakaszán az észak-déli irányú kapcsolatok, míg az alsó szakaszon a keresztirányú kapcsolatok fontosságára hívja föl a figyelmet. A Dunán a következő városokban jelennek meg közúti nagy hidak: Komárom (13. sz. főút), Esztergom (M11), Vác (új főút), Budapest (albertfalvai híd, Aquincumi híd, Galvani úti híd), Lórév térsége (új főút), Mohács (új főút). M6 M47 M9 M9 M43 Tervezett közúti nagy Duna-híd

Az országos vasúti-törzshálózat A vasúthálózat tekintetében fontos tervezett elemnek tekinthetők a nagysebességű vasút vonalai, amelyeket az ábrán piros színnel emeltem ki. A szerelvények sebességének, és így a vasútvonalak vezetésének alapvető kritériuma, hogy az minél kevesebb ívet tartalmazzon. Az ábrán látható, hogy e vonalak sugárirányban haladnak Budapest felé, mintegy a légi közlekedés alternatívájaként is funkcionálva. A magas beépítettségi arányok Győr és Törökbálint térségében, a természeti adottságok Biatorbágy mellett jelentősen korlátozzák a vonalvezetést. További kritikus kérdés, melyben a szakértők véleménye megoszlik, hogy szükség van-e a Ferihegyi repülőtér és a Kelenföldi pályaudvar összekötésére a városközponti pályaudvarok bevonásával. A Dunán tervezett nagy vasúti híd Ercsi térségében található a Budapestet délről elkerülő vasútvonalon. Nagysebességű vasútvonal Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal Egyéb országos törzshálózati vasútvonal Tervezett nagy vasúti Duna-híd

Az országos kerékpárút-törzshálózat A térképen az országos kerékpárút-törzshálózatot látjuk. A hálózat tervezésének elsődleges szempontja a turisztikai célpontok összekötése volt. A hálózat európai jelentőségű része a 6-os jelű Euro Velo® útvonal, mely a Duna mentén halad végig. A Duna menti megyéken a kelet-magyarországi kerékpárutak kivételével szinte mindegyik törzshálózati elem áthalad. Így az Északkeleti határmente kerékpárút Szlovákiából érkezik, a Börzsönyt északról megkerülve Szobon és Kemencén át halad keleti irányba, Ukrajna felé. A Kelet-magyarországi kerékpárút Budapestről indul és Gödöllőn keresztül halad Tiszabecs irányába. A Délnyugat-magyarországi kerékpárút szintén a fővárosból indul, és a Velencei-tó, majd a Balaton mellett elhaladva Berzencénél éri el Horvátország határát. Az Északnyugat-dunántúli kerékpárút Győrtől az Őrségig vezet, a Dunántúli határmenti kerékpárút pedig a Fertő-tó környékét, valamint az északnyugati hármashatárt. A Közép-magyarországi kerékpárút a Bács-Kiskun megyei Bugacpusztaházától a Tolna megye északi részén fekvő Tamásiig vezet. A Dunát keresztező másik kerékpárút a Sió-völgyi, amely Fajsz és Siófok között vezet. További kapcsolódó kerékpárutak a Belső-somogyi, mely többek között Abaliget, Orfű és Pécs környékét is érinti, a Kapos mente kerékpárút a Tolnai-dombság egyes településein is áthalad.

Az országos kerékpárút-törzshálózat elemei a Dunamenti megyékben Kerékpárút megnevezése Elhelyezkedés Felső-Duna mente (6-os jelű Euro Velo ®) (Szlovákia, Ausztria) – Rajka – Budapest Északkeleti határ mente (Szlovákia) – Szob – Kemence – Balassagyarmat – (Ukrajna) Kelet-magyarországi Budapest – Gödöllő – Tiszabecs Alsó-Duna mente Budapest – Kölked – (Horvátország) Budapest – Dunavarsány Mohács – Hercegszántó – (Szerbia) Délnyugat-magyarországi Budapest – Berzence – (Horvátország) Nadap – Pákozd Északnyugat-dunántúli Győr – Őriszentpéter Dunántúli határ menti Kölked – Bezenye Fertőhomok – Fertőrákos – (Ausztria) Sarród – (Ausztria) Közép-magyarországi Bugacpusztaháza – Tamási Sió-völgyi Fajsz – Siófok Vértesi Székesfehérvár - Komárom Külső-somogyi Szántód – Újpetre Belső-somogyi Fonyód – Pécs Kapos mente Nagyatád – Kaposvár – Dombóvár – Kurd - Hőgyész

Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötők, határkikötők és folyami nagyműtárgyak Komárom Esztergom Budapesti Nemzetközi Hajóállomás Mohács (schengeni) Győr - Gyönyű Budapest - Csepel Dunaújváros Szekszárd Mohács Baja Az ország szerkezeti terve megkülönbözteti a közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötőket (Győr – Gönyű, Budapest – Csepel, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács), valamint a határkikötőket (Komárom, Esztergom, Budapesti Nemzetközi Hajóállomás és a mohácsi schengeni határkikötő). A nagyvízi műtárgyakat a szerkezeti terv jelöli, azonban ezek nincsenek az OTrT törvényben megnevezve. Személyes véleményem, hogy bár a most készülő Duna Régió Stratégia érdemben nem foglalkozik a vízlépcsővel, de kulcskérdésének tekinthető a Duna hajózhatóvá tétele, vagyis a bős-nagymarosi vízlépcső kérdéskörének ésszerű lezárása. Nagyvízi műtárgy Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötő Határkikötők

Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak a vizsgált térségben az OTrT szerint A vízi út neve Leírás Szakasz (fkm-fkm) A vízi út osztálya Duna nemzetközi vízi út 1812 - 1641 VI/B 1641 - 1433 VI/C Mosoni-Duna az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják 14 - 2 III 2 - 0 VI Szentendrei-Duna 32 - 0 IV Ráckevei-Duna 58 - 0 Sió-csatorna időszakosan használható 121 - 23 23 - 0 Dráva 198 - 70 II

Értékvédelem – térségi övezetek Az OTrT törvény meghatározza és térképes formában is lehatárolja a természeti erőforrások, a táji értékek és a kulturális örökség megőrzését segítő országos övezeteket, amelyekre vonatkozóan szabályokat állapít meg. A megyei területrendezési tervek az országos övezeteket pontosítják, illetve meghatározzák az OTrT-ben szabályozott, de abban le nem határolt térségi övezeteket. Az övezetek közül több korlátozza a települések számára beépítésre szánt terület kijelölését, ezek az alábbiak: országos övezetek: kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete térségi övezetek: magterület övezete ökológiai folyosó övezete erdőtelepítésre alkalmas terület övezete nagyvízi meder övezete földtani veszélyforrás területének övezete Az övezeti szabályozásból öt példát mutatok be, amelyek három szabályozási célt jelenítenek meg. Az első két ábrán a vizsgált térségben legjellemzőbb, beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó övezetek elhelyezkedését mutatom be. Ezeknél a szabályozási cél a természeti erőforrások védelme. A második szabályozási cél a kulturális örökség védelme, a harmadik pedig az ásványvagyon biztosítása.

Az országos ökológiai hálózat övezete - A magterület és az ökológiai folyosó övezetében beépítésre szánt terület csak területrendezési hatósági eljárás alapján... - A közlekedési és közmű építményeket tájba illesztett módon… - új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő nem bővíthető. Bár az országos ökológiai hálózat övezetének részét képező magterületek, ökológiai folyosók és pufferterületek övezeteinek lehatárolása a megyei területrendezési tervek feladata, az ágazati adatszolgáltatás országos szinten is tartalmazza ezeket a térségi övezeteket, így erről országos szintű ábrát tudok mutatni. A magterület övezetébe azok a természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Az ökológiai folyosó övezetébe olyan – többnyire lineáris kiterjedésű élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A pufferterületek övezetébe olyan területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Az OTrT törvény előírása szerint a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Fontos látni, hogy a Duna egész vonala, kevés szakasztól eltekintve az ökológiai folyosó övezetébe tartozik, amelyhez nagyobb kiterjedésű magterületek a Szigetközben, a Dunakanyarban (Pilis és Visegrádi-hegység), valamint Gemencen csatlakoznak. A vizsgált térség területén nagyobb összefüggő magterületek találhatók a Vértes és a Gerecse hegységekben és a Mecsekben. E két térségi övezetben beépítésre szánt terület csak területrendezési hatósági eljárás alapján és csak akkor jelölhető ki, ha a települési területet a magterület vagy az ökológiai folyosó körülzárja és a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Beépítésre szánt terület csak területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét az OTrT törvény lehatárolja. Látható, hogy a vizsgált területen rendkívül magas arányban vannak jelen ezek az értékes szántóföldi területek az ország többi vidékéhez képest: a Kisalföld és a Mezőföld a Duna hordalékán rendkívül kedvező adottságokat kínál a szántóföldi termesztésnek. A termőképesség megőrzése érdekében az OTrT ebben az övezetben is jelentősen korlátozza a beépítésre szánt területek kijelölését.

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek övezete A történeti települési terület övezetében: A településrendezés során ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát. A településképet befolyásoló építményekhez látványtervet kell készíteni. A világörökség és világörökség-várományos terület övezetében: A területfelhasználásnak összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. - Új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő nem bővíthető. - A közlekedési és közmű építményeket tájba illesztett módon kell megvalósítani. A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek övezetét az OTrT törvény övezeti lapja településhatárosan ábrázolja, és ezt az övezetet a megyei területrendezési tervekben két térségi övezetre kell bontani és tényleges területével kell ábrázolni. Az egyik térségi övezet a világörökség és világörökség-várományos terület övezete, a másik pedig a történeti települési terület övezete. Az ábrán láthatjuk, hogy a Duna mentén szinte minden település az övezet részét képezi. Ez valójában a „limes”-t, mint világörökség-várományos területet jelzi. Az OTrT-ben meghatározott szabály a világörökségi területekkel kapcsolatban kezelési tervet említ, azonban ennek jogi háttere még nincs kidolgozva.

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Az övezetet a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és arra szabályokat kell megállapítani. Ez az övezeti lap az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét mutatja be, amit az OTrT törvény a kulturális örökségvédelem szempontjából kiemelten kezelendő területek övezetéhez hasonlóan településhatárosan határoz meg, az övezet tényleges kiterjedését pedig a megyei területrendezési tervekben kell ábrázolni. Az övezetben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyonnal rendelkező területek találhatók. Az övezetre az OTrT törvény nem állapít meg előírást, azonban rögzíti, hogy a településrendezési eszközökben az építési övezetre vagy övezetre szabályokat kell megállapítani. A Duna mentén a kavicslelőhelyek a legjellemzőbb nyersanyaglelőhelyek.

Fejér megye területrendezési tervének néhány övezeti tervlapja Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete és nagyvízi meder övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezetében: A településrendezési eszközök készítése során belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Beépítésre szánt terület csak kivételesen jelölhető ki. Nagyvízi meder övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Történeti települési terület övezete

Győr-Moson-Sopron megye területrendezési tervének néhány övezeti tervlapja Rendszeresen belvízjárta terület övezete és nagyvízi meder övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Történeti települési terület övezete