Változások a hazai kereskedelem szerkezetében 1945-től napjainkig

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Globalizáció Globalizáció:
Advertisements

Munkáltató és a részvételi intézmények Kisgyörgy Sándor ÉTOSZ.
B – csoport E-kereskedelem logisztikája és E-logisztika
Ismétlés  A marketing a piac folyamatos elemzése, reagálás, és befolyásolás.  Orientációtörténelem: 1. Termelés orientált 2. Értékesítés orientált 3.
Adózási alapismeretek 1. konzultáció Az adótan alapjai
GAZDASÁGPOLITIKA III. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE.
Központi bankok kialakulása, hazai fejlődés és hatályos szabályozás
A szocializmus Magyarországon szabadon választható tárgy SZOLNOKI FŐISKOLA 2010/2011-es tanév I. félév Levelező tagozat Társadalomtudományi Tanszék Dr.
A es válságok keresztény szemmel
A nemzetközi üzleti élet etikája
A személyek szabad áramlásának közpolitikai elemzése
A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG HELYZETE
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
10. 5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás 1 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás 1 DátumTémakör szeptember.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
1 A hazai energiapolitika teendői Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont.
Földünk a második világháború után
Vállalkozások. A vállalat: olyan szervezeti egység, amely a piac más szerepl ő it ő l elkülönülten gazdálkodik, ezekhez piaci kapcsolatok f ű zik, megteremti.
EU II..
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Kis- és középvállalkozások adózási, gazdálkodási környezetének 2006-os, illetőleg középtávú változásai Dr. Katona Tamás politikai államtitkár Pénzügyminisztérium.
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
A Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara
1 Adóterhelés és a hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége Halász Anita tudományos munkatárs ICEG Európai Központ Az EU-csatlakozás és a hazai gazdaság.
A rendszerváltozás és a tranzíciós gazdaság
Tananyag -koncepció. Célcsoport – céltevékenység Középiskolai tanulók A projekt keretein belül 1 -1 e-learning tananyagcsomagot.
Az üzleti vállalkozás kialakulása, fogalma, a vállalkozás környezete
Miért pont Magyarország? avagy Hogyan szerezzünk külföldi befektetőt?
1 A LIBERALIZÁLT ENERGIAPIAC HATÁSA A GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRE Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hatvani György helyettes államtitkár.
1 Konferencia a Mezőgazdasági Megoldások és Együttműködés jegyében A Sertéspiac kihívásai - kifejezetten Európában -
Mi történik az euróval? Dr. Mellár Tamás, egyetemi tanár.
 Római szerződés: 1957március 25.  Európai Ipar fejlődése  1973 olajválság  es évek legnagyobb problémája  80 – s években Amerika és Japán.
Transznacionális és multinacionális vállalatok
Az első reformidőszak (1965/ ) ÁVF Kiindulópont Téeszesítés –> A faluról városokba özönlő népesség az extenzív iparfejlesztés utolsó tartaléka.
A magyar gazdaság a rendszerváltozás után. Gazdaság és társadalom a tervgazdasági rendszer vége felé A társ. célja: az életszínvonal őrzése ( 2. gazd.,
A szocialista kori gazdasági szervek típusai és jellemzői 15. foglalkozás április 29.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Magyar Hadtudományi Társaság Védelem Gazdasági Szakosztály
A magyar tőkeexport bemutatása
Az iparpolitika fejlődési pályái a volt szocialista országokban Lux Gábor PhD hallgató PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.
Az Európai Unió.
1. 2 a gyártók & fogyasztók igényeinek összehangolása a hatékonyság növelése az elérhetőség javítása szakértői szolgáltatás biztosítása vásárlói igények.
A fogyatékkal élők integrációjának kérdése Románia EU csatlakozása után.
Pénz- és tőkepiaci globalizáció
Szabadkereskedelmi társulások
Románia és az EU-s csatlakozás. Problémafelvetés Visszatekintés Rendszerváltás utáni gazdaságpolitika A csatlakozás folyamata A csatlakozás után.
Oroszország.
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere; Versenyjog.
A pénzügyi intézményrendszer 2004 közepén Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Budapest, november 24.
Az Európai Unió gazdasági joga I. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
A kereskedelem alakulása
MEHIB Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
Első vállalati tapasztalatok az EU felvétel után
ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE
Európai Uniós ismeretek
Gazdasági rendszerek.
Gazdaságpolitika 4. ea..
A globalizáció - a globális világgazdaság
Előadás másolata:

Változások a hazai kereskedelem szerkezetében 1945-től napjainkig

A fejlődés fő szakaszai Újjáépítés és tervutasításos gazdálkodás (1945-1968) Terv és piac (1968-1989) Rendszerváltozás (1989-)

Újjáépítés és tervutasításos gazdálkodás (1945-1968) Európa áruhiány infláció feketekereskedelem jegyrendszer import- és exportengedélyek államosítás állami befektetések

Újjáépítés és tervutasításos gazdálkodás (1945-1968) Nyugat-Európa Marshall-terv amerikai tőke modernizáció integráció Európai Unió Közös Piac 1957. Római Szerződés

Újjáépítés és tervutasításos gazdálkodás (1945-1968) Magyarország Szocialista átalakítás  államosítás Piaci funkció  NEM Disztribúciós funkció  IGEN Kereskedelem helyett  szocialista elosztás Ágazatok szétválasztása Specializáció  termékkörre és területre Magánkereskedelem visszaszorul Szövetkezeti kiskereskedelem átalakul  ÁFÉSZ

Újjáépítés és tervutasításos gazdálkodás (1945-1968) Problémák!!!!! Tervutasításos rendszer kiépülése  1951 Áruellátási gondok  1952 Rendszer működésképtelen  1956 Mg.-i beszolgáltatás eltörlése  1956 Magánkereskedelem szabadabb  1957 Gazdasági reform  1968

Terv és piac (szocialista reformkísérletek,1968-1989) Az 1968-as gazdasági reform céljai: A gazdaság irányításának korszerűsítése politikai reform nélkül Vállalati önállóság növelése Szocialista piacgazdaság kialakítása  terv és piac egysége Tervutasítás helyett  gazdasági szabályozás

Terv és piac (szocialista reformkísérletek,1968-1989) A reformok hatásai: Már nem elsődleges az állami tulajdon (vállalat) Szövetkezetek kereskedelmi funkciói erősödnek Korábban: magántulajdon  csak fogyasztási javak 70-es évektől: kisiparos és kiskereskedő magántulajdona is 1979: kisvállalkozások elindulnak (1875-ös társasági tv. )

Terv és piac (szocialista reformkísérletek,1968-1989) Piacgazdaság alapvető intézményei létrejönnek Liberalizált árrendszer Forgalmazási monopóliumok megszűnnek Tulajdonformák egyenrangúsága Új társasági törvény Áru- és értéktőzsde Adótörvények (ÁFA, VÁNYA, SZJA) Szabad munkaerő-áramlás  munkanélküliség

Terv és piac (szocialista reformkísérletek,1968-1989) Változások a gazdasági jog területén Állami monopóliumok csökkennek Önkormányzó vállalatok Egységes szövetkezeti törvény (1971) Társasági jog újjáéledése (1978) Kisvállalkozások ösztönzése (1981)  GMK Szövetkezeti tulajdon egyenrangú az államival Magántulajdon elismerése

Terv és piac (szocialista reformkísérletek,1968-1989) Változások a kereskedelemben Külkereskedelem  fokozatos liberalizáció Belkereskedelem  monopolhelyzet támogatása csökken Szövetkezeti kereskedelem erősödése  SKÁLA Szerződéses üzletek Új kereskedelmi technikák, értékesítési formák

A rendszerváltozás hatása a kereskedelemre Külkereskedelem  teljes liberalizáció Privatizáció Állami vállalatok tönkremenetele Magánkiskereskedelem növekedése Külföldi tőke beáramlása Szövetkezeti kereskedelem átalakul Termelőeszköz-kereskedelem változik Jogi változások  HIÁNYOSSÁGOK!!!

Mi lesz ezután? Koncentráció  TESCO, CORA Új kereskedelmi formák  csomagküldő kereskedelem Árrés és reklámköltségek növekedése Nagy vállalkozási mobilitás  franchise