A kereskedelem alakulása

Az előadások a következő témára: "A kereskedelem alakulása"— Előadás másolata:

1 A kereskedelem alakulása

2 1. A hazai belkereskedelem a rendszerváltozás után
gyenge vásárlóerő, erős konkurenciaharc, előprivatizáció: „kisboltok” megjelentek a multik, a kereskedelem szerepe nőtt,

3 1. A hazai belkereskedelem a rendszerváltozás után
javul a választék, koncentráció elindult, 170 ezer üzlet, az ország egyes területei lemaradoznak, aztán javultak az életkörülmények, változnak a fogyasztói szokások,

4 2. Változások 2000 után - összefoglaló
szétaprózódott bolthálózat tovább koncentrálódik, külföldi vállalkozások részesedése 50%, multik területi terjeszkedése, „plázaláz” – építés-hullám, kisboltok súlya csökkenő, hipermarketek egyre erősebbek,

5 3. Trendek és strukturális változások a kereskedelemben
3.1. Erősödő verseny és koncentráció: új nagykerek nőttek ki: hipermarketeket szolgálnak ki, a kicsik önálló beszerzési társulásokat hoztak létre, amelyek felkészültek, jó szállítási lehetőségekkel rendelkeznek, jó logisztika.

6 3. Trendek és strukturális változások a kereskedelemben
3.2. A fogyasztás változása: a vásárlók igényesebbek lettek, nőtt a kereslet, a fogyasztók nincsenek helyhez kötve, változó árukészlet, akciók keresése, de 2008!

7 3. Trendek és strukturális változások a kereskedelemben
3.3. Új technológiák előretörése: elektronikus fizetési mód, QR-kód és lehetőségei

8 4. A kereskedelmi formák változásai
4.1. A fogyasztói szokások változásának hatásai: igényesebb felső és középréteg, megváltozott vásárlási szokások, a ritkábban nagyobb tételben való vásárlás, nő az élményvásárlás iránti igény, a személygépkocsi-használat családi szinten megközelíti a lehetséges felső határt,

9 4. A kereskedelmi formák változásai
4.1. A fogyasztói szokások változásának hatásai: folyamatosan nő az élelmiszerválaszték , környezetkímélő termékek minimálisak, az emberek élelmiszer-választási szokásait egyre inkább az érzelmek befolyásolják, a fogyasztás ugyanakkor egyre inkább az önkifejezés eszközévé válik – presztízsélelmiszerek

10 4. A kereskedelmi formák változásai
4.1. A fogyasztói szokások változásának hatásai: a társadalmi osztályba tartozás, vagy jövedelem nem egyenes meghatározója a vásárlási szokásoknak, minden csoportban jelen van a spórolós, illetve a nagyvonalúan vásárló,

11 4. A kereskedelmi formák változásai
4.2. A gazdaságban és társadalomban bekövetkező változások hatása: A gazdaság minden területén nagyfokú tőkekoncentráció megy végbe. Szükség van a nagy alapterületű, rendkívül nagy választék bemutatására képes hálózati egységekre. A nagyvárosi belső területek zsúfoltsága együtt jár a zöldövezetbe, városkörnyéki településekre való kiköltözéssel.

12 4. A kereskedelmi formák változásai
4.3. Technológiai változások hatása: szükség van a nagy alapterületű egységekre, fejlődik a szállítás, a szállítói csomagolás, a számítógépek alkalmazása a gazdaság számos területén, pontosabb és rövidebb határidővel lehet tervezni a beszállításokat,

13 4. A kereskedelmi formák változásai
4.3. Technológiai változások hatása: a vonalkód alkalmazása nemcsak a nyilvántartás szempontjából előnyös, hanem a fizetés is felgyorsul, az elektronikus áruvédelem az eladótérbe kihelyezett áruk nagyfokú biztonságát garantálja,

14 A kereskedelmi koncentráció

15 A kereskedelmi koncentráció fogalma
A kereskedelemben számos jelenségnél találkozhatunk a koncentrációval. Ezek közül a hét legjelentősebb terület: – a forgalom (illetve az árbevétel), – az eladófelület (alapterület), – a piac, – a tőke (vagyon), – a létszám (foglalkoztatás), – a jövedelem és – a rendelkezési hatalom.

16 A kereskedelmi koncentráció fogalma
A kereskedelmi koncentráció a kereskedelmi forgalom (árbevétel) kevés nagyméretű gazdasági egységre (vállalatra, boltra stb.) való összpontosulását jelenti, azaz a kereskedelmi forgalom nagy hányadát kevés nagyméretű gazdasági egység bonyolítja le.

17 A kereskedelmi koncentrációt az jellemzi, hogy egyre nagyobb kereskedelmi forgalom egyre kevesebb kereskedelmi vállalatnál és üzletnél összpontosul.

18 A koncentráció iránya a következő lehet:
horizontális (például nagykereskedelem), vertikális (egymást követő termelési, illetve kereskedelmi szintek, például nagy és kiskereskedelem), konglomerátum (vállalatok egyesülései).

19 A koncentráció többféle okcsoportra vezethető vissza
gazdasági, jogi, szociológiai, technológiai.

20 A koncentráció konkrét okai például:
növekvő népességkoncentráció, növekvő fogyasztói mobilitás, törekvés arra, hogy „mindent egy helyen vásároljanak meg”, a munkahely nem vonzó volta, új nemzedéki probléma, alacsony sajáttőke-jövedelmezőségi szint.

21 A kereskedelmi koncentráció osztályozása, tipizálása
A beszerzési koncentráció azt jelenti, hogy kevés, nagyméretű beszerzési kereskedelmi gazdasági egységnél viszonylag nagy beszerzés összpontosul. Beszerzési gazdasági egység lehet például a vállalat, a bolt, a bolti és vállalati beszerzési társulás

22 A kereskedelmi koncentráció osztályozása, tipizálása
Az értékesítési koncentráció az értékesítési forgalom kevés, nagyméretű kereskedelmi gazdasági egységre való összpontosulását jelenti.

23 A kereskedelmi koncentráció osztályozása, tipizálása
Az országon belül a fontosabb értékesítési koncentrációtípusok a következők: vállalati koncentráció, bolthálózati koncentráció, tulajdonosi koncentráció, területi koncentráció.

24 A kereskedelmi koncentráció osztályozása, tipizálása
A vállalati koncentráció azt jelenti, hogy a forgalom nagy hányada kevés, nagyméretű vállalatnál összpontosul. A bolthálózati koncentráció a forgalom kevés, nagyméretű hálózati egységnél való összpontosulása. Itt a kevés, nagyméretű egység nagyobb számú boltot jelent, mint a vállalati koncentrációnál, mivel a bolthálózat sok egységből áll.

25 A kereskedelmi koncentráció osztályozása, tipizálása
A tulajdonosi koncentráció azt jelenti, hogy a kereskedelmi forgalom viszonylag kevés tulajdonosnál (tulajdonosi csoportnál) összpontosul. A kereskedelem területi koncentrációja fontos társadalmi, gazdasági jelenségekhez kötődik (például az urbanizáció, a kistelepülések szerepe, jövője).

26

27 Kereskedelmi láncok Magyarországon az FMCG szektorban
1. A kiskereskedelmi forgalom nagysága: az élelmiszerek forgalma növekedett, elsősorban a hipermarketek növelték az eladásaikat, fokozatosan növekszik a gyógyászattal kapcsolatos termékek forgalma, az iparcikkek forgalma visszafogottabb

28 Kereskedelmi láncok Magyarországon az FMCG szektorban
A forgalom koncentrációja: a külföldi láncok piaci részesedése nőtt, egyre nagyobb alapterületű üzletek száma nőtt, folytatódott a koncentráció, új üzletek nyílnak,

29 Kereskedelmi láncok Magyarországon az FMCG szektorban
A vásárlási szempontok alakulása: legfontosabb szempontok: ár, minőség, választék, lakóhelyhez, munkahelyhez való közelség, nőtt a heti bevásárlók aránya, szakboltok, piacok szerepe csökkent.

30 Kereskedelmi láncok Magyarországon az FMCG szektorban
Az élelmiszermarketing szerepe a hazai élelmiszerfo- gyasztásban: elsősorban a multik voltak előtérben, a nemzeti jelleg hátrébb szorult, a globalizáció meghatározó volt: ki akarták „nevelni” a saját vásárlóikat, a reklámok fogyasztási kultúrát, életérzést mutattak be,