Projektindító konferencia „A környezeti levegő ultrafinom por (PM2,5) szennyezettségének és egyedi szerves szennyezőinek vizsgálata, módszerfejlesztés, új szolgáltatás kifejlesztése” KMOP-2009-1.1.4-09-2010-0036 Projektindító konferencia Budapest, 2011. május 17. A projekt megvalósítását az Új Magyarország Fejlesztési Terv 18 123 075 Forinttal támogatja

A lerakással ártalmatlanított hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát csökkenteni kell: -2004. július 1-ig 75%-ra -2007. július 1-ig 50%-ra -2014. július 1-ig 35%-ra Viszonyítási alap: 1995. év nedves hulladék összetétel.

Szervesanyag-tartalom meghatározása kézi válogatással:

Az anyag kategóriák (6 x 2 + a finom): 1. Bio (étel, falevél, virág, stb.) 12. Veszélyes (elem, akku., festék, olaj, fecskendő, gyógyszer, stb.) 2. Papír (újság, csomagolópapír, boríték, stb.) 3. Karton (kartonpapír, tojásos doboz, stb.) 4. Kompozit (TetraBrik (tej), dobozos gyümölcslé, stb.) 5. Textil (ruhák, táskák, krumplis-zsák, stb.) 6. Higiéniai (pelenka, tampon, papír-zsebkendő, vatta, stb.) 7. Műanyag 8. Éghető (fa, bőr, gumi, csont, stb.) 9. Üveg 10. Fém 11. Éghetetlen (kő, tégla, kerámia, stb.) 13. Finom

(2007, forrás: KvVM)

A lerakásra kerülő biológiailag bontható anyagtartalom csökkentése megvalósítható: Energetikai hasznosítással; Szelektív gyűjtés, majd hasznosítás (komposztálás); Mechanikai-biológiai hulladékkezelés 6

A megvalósítás során szükséges speciális helyszíni, illetve laboratóriumi vizsgálatok: -TSZH mechanikai összetételének vizsgálata (13 frakció szerinti válogatás); -érettség, illetve biológiai stabilitás vizsgálata komposztok, és MBH-stabilizált hulladékok esetén (légzési intenzitás vizsgálata (AT4 érték), önhevülési teszt); -bűzhatások vizsgálata (olfaktometriás méréseken alapuló szakértői tevékenység); 7

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet: „2.§ k) stabilizálás: biohulladék bomlóképességének csökkentése olyan mechanikai-biológiai eljárással, amelynek következtében a szagemisszió minimalizálódik a légzési intenzitás egyidejű csökkenése mellett; p) stabilizált biohulladék: …, melynél a stabilizálást követően a 4 nap utáni (AT4) légzési intenzitás érték 10 mg O2/g érték alá,…csökken;”

Az AT 4 módszer Stabilizált hulladék esetén határérték: 10 mg O2/kg SZA Komposztok esetén 5 stabilitási osztály: Stabilitási osztály Légzési aktivitás (AT4) [mg O2/g SZA] Termékleírás V ≤ 6 Kész komposzt IV 16 – 6,1 III 28 – 16,1 Aktív komposzt II 40 – 28,1 I > 40 Nyers komposzt

Az AT 4 módszer Ausztriai felmérés szerint a kész komposztok esetén a légzési intenzitás érték (AT4) széles határok között változhat

A hulladékkezeléshez és ártalmatlanításhoz köthető szagforrások Hulladékátrakó állomás; Hulladékudvar; Hulladéklerakó; Mechanikai-biológiai hulladékkezelő telep; Komposztálótelep.

Szagmérés - szabványos mérési módszer MSZ EN 13725:2003 „Levegőminőség – a szagkoncentráció meghatározása dinamikus olfaktometriával” 1984-ben született magyar szabvány (7 oldal) kiváltása; Az új szabvány 7 év alatt született meg; Laborfeltételek, személyi feltételek, mintavétel, mérési módszer összefoglaló szabályozása (70 oldal).

A szagmérés

Mintavevő személyek is feleljenek meg a kiválasztási szempontoknak!!! Személyi feltételek „szagvakok” és a szagok szempontjából túlzottan érzékeny személyek kizárása a mérésből; átlagos szaglóképességgel rendelkező személyek kiválasztása; a kiválasztás során olfaktométer és referencia anyag (szabványban rögzített összetételű, n-butanolt tartalmazó gázkeverék) alkalmazása; alapkiválasztás: több napos, többszörös ismétléssel zajló kiválasztási folyamat (tapasztalat: a tesztelt személyek ~ 35 %-a alkalmas a mérésre); mérés előtti tesztelés!!! (pillanatnyi zavaró okok kiszűrése); 4-16 „orr” részvétele a mérésben (az adott minta többszörös ismétlésben történő vizsgálata). Mintavevő személyek is feleljenek meg a kiválasztási szempontoknak!!!

A szagmintavétel

Hulladéklerakóknál jellemző fajlagos szagkibocsátás értékek

Komposztálóknál jellemző fajlagos szagkibocsátás értékek

A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelete a levegő védelméről Jogi szabályozás A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelete a levegő védelméről Bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja; Szagegység és szagkoncentráció fogalma, a szagmérés bemutatott szabványi módszerének kötelező alkalmazása; 4.§ Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése… 5.§ Engedélyköteles szagkibocsátó források esetén a legnagyobb kibocsátásra és kedvezőtlen terjedési viszonyokra vonatkozóan védelmi övezetet kell kijelölni (300- 1000 m); 30.§ Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával végezhető. Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő (pl. szagcsökkentő alkalmazása); ha a „szagmentes „ működés így sem biztosítható, akkor a tevékenység korlátozható, megtiltható.

Franciaország, eseti szagimmissziós határérték

Németország, Ausztria, eseti kibocsátási határérték

Szagvédelmi hatásterület meghatározása 1. Pontforrás (komposztáló biofiltere); Széladatok, domborzati adatok, növénytakaró adatai ismertek; Hatásterület átlagos adatokkal; Hatásterület a kedvezőtlen terjedési viszonyokra. Tilos … a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése

Szagvédelmi hatásterület meghatározása 2. Hulladéklerakó szagvédelmi hatásterülete; Széladatok, domborzati adatok, növénytakaró adatai ismertek; Hatásterület mért fajlagos szagkibocsátási adatokkal; Hatásterület irodalmi fajlagos szagkibocsátási adatokkal.

Szagcsökkentő rendszerek (diffúz források)

Esettanulmány (szagforrás azonosítás) Emisszió Immisszió

Köszönöm a figyelmet!