A növekedés gyorsításának esélyei és lehetőségei Burány Sándor államtitkár Tiszteletbeli Konzulok IV. Konferenciája Budapest, május 27.
A gazdaságpolitika fő célkitűzései - Konvergenciaprogram A gazdaságpolitika hármas célrendszere: Makrogazdasági egyensúly Versenyképességhez szükséges strukturális reformok Tartós növekedést szolgáló fejlesztések Az államháztartási egyensúly javulása: A vártnál nagyobb mértékű hiánycsökkenés 2007-ben A strukturális reformok megvalósítása a tervezettnek megfelelő: A költségvetési keretszámok betartását érintő intézkedések Az államháztartás megalapozottságát és hatékonyságát javító reformok
A beruházások dinamikája
Az infláció alakulása
A fő munkaerő-piaci mutatók alakulása
Az ipari termelés dinamikája
A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege és dinamikája
Magyarország fő kereskedelmi partnereinek importvolumen-növekedése* * a magyar áruexportban betöltött országarányokkal súlyozva; : az Európai Bizottság prognózisai alapján
A GDP és az export növekedése
Részesedés az EU-27-ek teljes importjából
Működő tőke beáramlás • között 43 megkötött támogatási szerződés: 2,8 MRD EUR befektetés, 21 ezer munkahely 44 további pozitív beruházói döntés: 2,7 MRD EUR befektetés, 10 ezer új munkahely 28 további projekt kapcsán folytatunk tárgyalásokat: 1,8 MRD EUR befektetés, új munkahely • 2007-ben 40 új projekt kapott támogatási ajánlatot 18 projekt kapcsán adott a Kormány jóváhagyást támogatási szerződés megkötésére 12 beruházóval kötöttünk támogatási szerződést: 530 M EUR befektetés, 7 ezer új munkahely 9 nagyberuházást jelentettünk be: 550 M EUR befektetés, 5 ezer új munkahely
Source: World Bank, The Doing Business project 2008 Indicators of the index 1.Starting a business 2.Dealing with licenses 3.Employing workers 4.Registering property 5.Getting credit 6.Protecting investors 7.Paying taxes 8.Trading across borders 9.Enforcing contracts 10.Closing a business Magyarország 21 helyet lépett előre Top Rank - Global Könnyű üzletet csinálni
A növekedés faktorai 1)export árualap növelése (2007-ben az exportban a gépek és berendezések aránya: 62,6%, high-tech termékek aránya: 32,8%) 2)KKV-k növekvő szerepe a magyar exportban (2007-ben részesedésük az összexportból 18%, az ezredfordulón csupán 15%) döntően feldolgozó- ipari, ezen belül könnyűipari termékekből 3)Működőtőke beáramlás és tőkeexport
A külgazdasági stratégia regionális elemei I. A dinamikus ütemben fejlődő régiók/országok piacaiban rejlő export lehetőségek kihasználása: Közép-Kelet-Európa (V4, Románia, Bulgária),Nyugat-Balkán, Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna), egyes ázsiai és arab országok EU régi tagállamai (EU 15): lassulás, de súlya meghatározó marad a kereskedelmi forgalomban és a tőkebefektetésekben is K+F+ I terén való együttműködés fejlesztése befektetések→Magyarország megítélésének javítása, KKV befektetők közös harmadik országbeli együttműködések. Közép-kelet-európai országok: továbbra is erőteljes fejlődés várható Visegrádi országok: Termelési, technológiai kooperáció, beszállítói kapcsolatok erősítése K+F együttműködés, tudásalapú termékek Infrastrukturális fejlesztésekbe való bekapcsolódás Románia, Bulgária: jelentős potenciális piac EU forrásokból finanszírozott projektekben való részvétel Nyugat-Balkán régióba irányuló beruházások elősegítése→hazai KKV-k nemzetköziesítése A régió országaiban tervezett jelentős logisztikai, közlekedési fejlesztésekbe való bekapcsolódás
A külgazdasági stratégia regionális elemei II. FÁK-térség: meghatározó marad Oroszország és Ukrajna Oroszország: regionális intézményi kapcsolatok kialakítása energetikai, közlekedési, logisztikai, innovációs együttműködés fejlesztése orosz nemzeti fejlesztési projektekbe történő bekapcsolódás Ukrajna: energetikai együttműködés fejlesztése közlekedési-logisztikai fejlesztések ukrán központi fejlesztési programokba történő bekapcsolódás Ázsia Kína és India: egyre fontosabb szerepet játszanak befektetőként közvetlen kapcsolat/együttműködés építése a tartományokkal Arab régió: világgazdasági szerepe egyre jelentősebb, olajbevételek, perspektivikus piac
A külgazdasági stratégia ágazati prioritásai A feldolgozóipar magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatai: autóipar, elektronika, informatika és kommunikáció, biotechnológia, gyógyszergyártás Befektetés ösztönzési célprogramok: a kutatás-fejlesztés, a nemzetközi jellegű szolgáltató központok és a logisztika területén. Egyéb kiemelt ágazatok: környezetvédelem fejlesztését szolgáló, hulladékhasznosítási, szennyvíztisztítási, az alternatív és megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházások, bioüzemanyag-előállítás K+F és műszaki szolgáltatások média és szórakoztatóipar
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Burány Sándor, államtitkár 1055 Budapest, Honvéd u Tel.: Fax: