Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Területfejlesztés és esélyegyenlőség a Barcsi kistérségben
Advertisements

Városfejlesztés prioritás Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
Tartalomjegyzék Az IVS GYELV Célhiearchia Akcióterületi terv
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Magyarország fejlesztési forrásai Aktuális hírek •2006. október 16. –OP társadalmi egyeztetése •2006. október 17. –ÚMFT parlamenti vitája.
A Szociális Ágazati Portál (SZÁP)
Tapasztó Dénes, szakmai vezető
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
II/3. Működő és a legszegényebbeket elérő szolgáltatások, közösségi akciók Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ április május
Szekszárd Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált városfejlesztési stratégiájának aktualizálása Partnerségi egyeztetés.
Városrehabilitációs konferencia Mosonyi Balázs – ROP Irányító Hatóság április 29.
KÖZOP eljárásrendek március 2. után
Uniós források fogadása a bérlakásépítéseknél
Baranya Megyei Önkormányzat
Reflexiók a szakpolitika részéről - Városhálózati hatásértékelés Területfejlesztési értékelések workshop Budapest, április 25.
Hegyi Csilla osztályvezető Innovációs és K+F Főosztály
Integrált városrehabilitációs fejlesztések a gyakorlatban (tagállami példák és hazai tervek) GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROGRAMJA Dr. Ottófi.
ÁROP-EKOP Monitoring Bizottság ülése június 6.
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
: ITI és EGTC Az ETT-k lehetséges szerepe a határ menti ITB-k megvalósításában.
dr. Szaló Péter helyettes államtitkár szeptember 24.
Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Debrecen és vonzáskörzete
2011. április 15.OTDK Konferencia - ZSKF Bajomi Anna Zsófia Magyarország Iparvárosai - Kiutak a válságból.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon.
Az Észak-Alföldi régió bemutatása
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
A Dél-dunántúli régió helyzete, fejlesztési lehetőségei és az RFT szerepe a DDOP végrehajtásban Dr. Wekler Ferenc elnök szeptember 14.
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Nemzeti Fejlesztési Terv II december 15. Dr. Veres János pénzügyminiszter.
A Strukturális Alapok tervezési folyamata és a partnerség Részvételi demokrácia, társadalmi párbeszéd: avagy hogyan tudnak a civil szervezetek élni részvételi.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
Kővári János országgyűlési képviselő,
Pénzesné Tóth Márta kistérségi tanácsadó Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. „Civil pályázati lehetőségek a időszakban”
es RAT tervezés koncepciója Gila Gyöngyi Tervezési igazgató-helyettes.
A Dél-alföldi Régió évi Területfejlesztési Operatív Programja Regionális Akcióterv Kecskeméti Klára tervezési projektmenedzser június.
Regionális projekt-előkészítési támogatás 2007-ben (PEA4) Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
A es NYDOP akcióterv előkészítése. Várható ütemezés  Végleges módszertan: március  Főbb változások, újítási szándékok jelzése, egyeztetése:
A DUNA STRATÉGIA AGRÁRLOGISZTIKAI TEENDŐI Fórum november 18. Gyertyán Katalin, KözOP IH Közlekedéslogisztikai fejlesztési lehetőségek a KözOP-ban.
Koordináció az egyes környezetvédelmi projekteknél Kis András Térségfejlesztési és Külügyi Iroda irodavezető-helyettes Szolnok szeptember 26.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megújult feladatrendszere Térségi Vállalkozói Fórumok január Szolnok, Jászberény, Kisújszállás.
A városmegújítás, mint a helyi gazdaság hajtómotorja Határmenti régió fejlesztésének lehetőségei Június 24. Brunda Gusztáv, Inno-nivo Kft., Salgótarján.
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
TÁMOP-5.5.2/09 „Önkéntesség elterjesztése” c. pályázati kiírás előzményei, céljai és háttér-információ Információs nap április 9.
A Nemzeti Fejlesztési Terv és a partnerség Civil részvétel és EU források – december 3. Európai Ifjúsági Központ Dr. Arató Krisztina ELTE.
Pécs Telep-programok Tenczer tamás EMMI SZÜTFFÁT.
Az integrált Szociális célú városrehabilitáció fejlesztéspolitiKAI tapasztalatai a közötti programozási időszakban Oszkó Emese Osztályvezető.
Oszkó Emese Nemzetgazdasági Minisztérium
A Roma-Net Helyi Támogató Csoport lehetőségei a szociális városrehabilitáció tervezésében és végrehajtásában Mini-konferencia ,
Pécs-Somogy Bányatelep és a keleti városrész Rehabilitációja
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
KEREPES VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
„K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével” című projekt bemutatása Kiss Gábor ügyvezető igazgató.
A Kistérségi Koordinációs Hálózat szerepe a roma integráció elősegítésében Székely Andrea főosztályvezető NFÜ Központi Fejlesztési Programiroda.
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Budapest,
TÁMOP B TELEP-PROGRAMOK ELNÉPTELENEDŐ FALVAK LANGERNÉ VICTOR KATALIN.
EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA PÉCS, 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA PÉCS, 2010 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Pécs, február 6.
KEHOP azonosítószámú, „Veszprém Megyei Klímastratégia” című projekt bemutatása Takács Balázs Veszprém, április 25.
A helyi identitás és kohézió erősítése TOP TOP
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-5. 1
2017. július 5..
Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
SUMP - kérdés Magyarországon
Előadás másolata:

Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Az IVS egy középtávú (7-8 év) fejlesztési szemléletű dokumentum, amelynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása a városokban, a városrészre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása. Az Észak-alföldi Regionális Operatív Programban (ÉAOP) városrehabilitációs célokra elkülönített források megpályázásának feltétele az IVS elkészítése. (ÉAOP 5.1.1.B. Konstrukció: „Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések a megyei jogú városokban”, összesen mintegy 11 milliárd Ft támogatás 2007-2013 között) Az IVS-t Deberecen Megyei Jogú Város Közgyűlése hagyja jóvá, majd kiemelt projektként kell benyújtani a pályázatot az akcióterületi tervekkel együtt, amelynek elfogadásáról a Kormány dönt.

Integrált Városfejlesztési Stratégia felépítése Város egészére vonatkozó helyzetértékelés Debrecen helye a településhálózatban, gazdaság, társadalom, környezet, közszolgáltatások Városrészek lehatárolása és területi megközelítésű elemzése társadalom, gazdaság, intézmények, funkciók, lakásállomány, sajátságok beazonosítása anti-szegregációs terv készítése Stratégiai fejezet célok kitűzése (tematikus és városrészi célok), illeszkedés, környezeti hatások A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése A helyzetelemzésre és a stratégiára támaszkodva akcióterületek kijelölése A megyei jogú város esetében funkcióbővítő és szociális típusú beavatkozás is kötelező A stratégia megvalósíthatósága ingatlangazdálkodási terv készítése a kijelölt akcióterületek vonatkozásában egyéb nem fejlesztési jellegű tevékenységek ismertetése a stratégia megvalósíthatóságának monitoringja

IVS városrészek kijelölése Az IVS-ben Debrecen városrészeinek kijelölése DMJV Önkormányzata által 2007-ben rendeletben elfogadott (32/2007. (VI. 28.) Ö.r.) városrészek (75 db) alapján történt A szükséges összevonások a városrészek funkciónak és beépítettségi sajátosságainak figyelembe vételével történtek Mindezek figyelembevételével Debrecen IVS-városrészei 10 fő csoportba sorolhatók

Debrecen IVS-városrészei 1. Belváros 2. Hagyományos beépítésű belső lakóterület 2.1. Nyugati 2.2. Északkeleti 3. Lakótelepek 3.1. Nyugati (Tócóskert és Tócóvölgy) 3.2. Északnyugati (Újkert és Vénkert) 3.3. Libakert 3.4. Dobozikert 3.5. Wesselényi 3.6. Sóház 3.7. Ispotály 3.8. Epreskert 3.9. Sestakert 4. Villanegyed 5. Kertváros 5.1. Délnyugati 5.2. Déli 5.3. Délkeleti 5.4. Keleti 5.5. Északnyugati 5.6. Nyugati 5.7. Nagysándortelep 6. Ipari üzem terület 6.1. Nyugati 6.2. Délnyugati 6.3. Keleti 6.4. Északi (Gyógyszergyár) 6.5. Déli 7. Nagyerdő 8. Józsa 9. Külső településrészek 9.1. Egyéb belterületek 9.2. Külterületek 10. Egyéb övezet 10.1. Repülőtér 10.2. Köztemető 10.3. Nagyerdőtölgyes

Debrecen IVS-városrészei

Anti-szegregációs terv Az anti-szegregációs terv megvizsgálja, hogy a városban van-e szegregált lakókörnyezet (telep, telepszerű lakókörnyezet), ha igen, akkor feltárja ezen területek problémáit, és elemzi, hogy a tervezett fejlesztések hogyan befolyásolják a szegregációt Anti-szegregációs terv készítése megyei jogú városoknak kötelező A szegregátumok kijelölésének alapja a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján számított ún. szegregációs mutató (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 éves) belül) A mutató egyetlen városrészében sem éri el az 50%-os határértéket, tehát ennek alapján Debrecen szegregátummal nem rendelkezik

A szegregációs mutató legmagasabb értékei Szegregációs küszöbérték: 50% városrész neve városrész száma állandó népesség 2008 (fő) szegregációs mutató* 2001 (%) Köntösgát 28 146 41,2 Téglagyár 52 369 36,6 Nagysándortelep 41 3077 32,5 Dombos 68 137 32,3 Ondód 74 676 30,7 Haláp 70 411 29,0 Nagymacs 73 1011 28,8 Basahalom 03 204 26,7 Bánk 67 585 26,4 Tizenháromváros 54 1267 25,4 * a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 éves) belül

Debrecen Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere

Az IVS-ben megjelölt akcióterületek (2007-2013) FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ: Belváros Multimodális Közösségi Közlekedési Központ megépítése Nagyerdő Déli ipari terület SZOCIÁLIS TÍPUSÚ VÁROSREHABILITÁCIÓ: Dobozikert Sóház Nagysándortelep Nagymacs

Debrecen Integrált Városfejlesztési Stratégiájának dokumentumai 2008 Debrecen Integrált Városfejlesztési Stratégiájának dokumentumai 2008. április 7-től elérhetőek a város honlapján, ahol lehetőség van azok véleményezésre is. Az IVS-el kapcsolatban lakossági, civil és vállalkozói fórumok is megrendezésre kerülnek, ahol szintén lehetőség nyílik a véleményezésre

Köszönjük megtisztelő figyelmüket!