Nemzetközi szervezetek és gazdasági integrációk a világgazdaságban Vázlat: A nemzetközi szervezetek definiálása és történeti fejlődése Osztályozásuk szempontjai és csoportjai A tagság általános ismérvei Az ENSz és az ENSz-család Partikuláris nemzetközi szervezetek (pl. NATO) Az Európai Unió intézményrendszere (?) A fontosabb regionális szervezetek A nem-kormányzati szervezetek (NGO) A gazdasági integrációk Vizsgakérdések Ajánlott szakirodalom: Blahó András - Prandler Árpád (szerk.): Nemzetközi szervezetek és intézmények. AULA Kiadó, Bp. 2005. Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikai földrajza. Nemzetközi Tankönyvkiadó, Bp. 2005.

Általános tudnivalók Bevezetés A mai értelemben vett nemzetközi szervezetek a XIX. századtól jelennek meg a kialakuló nemzetállamok mellett Jelenleg a szuverén államok rendszerének kiegészítői Legfőbb céljuk az államok közti együttműködés segítése További célkitűzéseik: - A világméretűvé váló gazdaság szabályozása - A világ politikai stabilitásának biztosítása - Humanitárius tevékenységek biztosítása a rászoruló országoknak Szabad döntésgyakorlók nemzetközi konfliktusok és viták esetében

Általános tudnivalók Definíció A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés azon formái, amelyek nemzetközi szerződés révén jönnek létre; állandó struktúrával, azaz legalább egy, de általában több állandó szervvel rendelkeznek, és az alapító okiratukból következően nemzetközi jogalanyisággal vannak felruházva. Fontosabb jellemzők: államok hozzák létre (IGO) többségük államközi/kormányközi szervezetként működik léteznek civil szervezetek által működtetett nemzetközi szervezetek is (NGO) konstitucionális elem: államok közötti szerződéssel, alapító okirattal hozzák létre őket (szerződés, alapokmány, alkotmány, statútum, megállapodás, egyezségokmány) kivéve pl. EBESZ institucionális elem: állandó struktúrával, szervekkel, intézményekkel rendelkeznek nemzetközi jogalanyisággal bírnak

univerzalitás < - > regionalizmus Általános tudnivalók Történeti fejlődés Ókor: a folyamatos viszálykodások ellenére az államok közti együttműködés kezdetleges formái már megjelentek (pl. poliszok szövetsége, követek küldése) Középkor: „kvázi” nemzetközi szervezetek az egyházak által összehívott zsinatok; pápai döntések; Újkor: az abszolút monarchiák megjelenésével a szuverenitás hangsúlyozása (tudósok, filozófusok „szava”) XIX. század: a mai értelemben vett nemzetközi szervezetek megjelenése XX. század: ellentmondásos sikerességük megítélése 21. század - jövő: univerzalitás < - > regionalizmus

A nemzetközi konferenciák megjelenése a XIX. században Általános tudnivalók A nemzetközi konferenciák megjelenése a XIX. században A legfontosabb történések: Nagyhatalmak, államok, magánszemélyek, szervezetek által összehívott konferenciák (pl. az 1859-es solferinói csata után 1863-ban jött létre a nem kormányzati szervezet, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága) Ezek a konferenciák európai nagyhatalmak eszközei voltak és a klasszikus erőegyensúly-politikáját szolgálták A XIX. század utolsó harmadában nemzetközi igazgatási, adminisztratív uniók jöttek létre Helsinki Záróokmány - 1975 : nemzetközi kapcsolatok elmélete és gyakorlata

Általános tudnivalók Terminológia A XIX. századtól a nemzetközi konferenciák egyre fontosabb szerepet töltöttek be a nemzetközi államközi kapcsolatokban XIX. század - Kongresszus: a legnagyobb nemzetközi összejövetelek megnevezése, ahol uralkodók is részt vettek XX. század - Konferencia: államközi/kormányközi kapcsolatokra utal XX. század - Kongresszus: tudományos, nem kormányzati jellegű szervezetek rendezvényeinek megnevezése XXI. század - Fogalmi összemosódás

Általános tudnivalók Osztályozásuk A célok és funkciók meghatározzák a nemzetközi szervezet tagsági körét, feladatait és hatáskörét. 1. Egyetemes (univerzális) vagy zárt szervezetek Tagságuk, feladataik, felelősségük az egész világra kiterjed. 2. Kormányközi vagy integrációs/szupranacionális szervezetek Kormányközi megállapodások útján jönnek létre. A határozathozatal az egyes tagállamok képviselőinek kezében van. A szakértői bizottságok vagy a parlamenti közgyűlés jellegű szervek csak ajánlásokat hoznak, amelyek nem kötelezők a tagállamokra.

További osztályozási szempontok Általános tudnivalók További osztályozási szempontok Univerzális zárt szervezetek: Nem törekszik univerzális tagságra, a tagfelvételt szigorú ismérvék alapján szabályozzák. Például: regionális szervezetek - földrajzi elhelyezkedés alapján partikuláris - NATO, EU speciális zárt szervezet - OPEC Szupranacionális szervezetek: A szervezet vagy az egyes szervei fel vannak ruházva a tagállamokra kötelező határozatok meghozatalának jogával. Például: Európai Unió Tanácsa A kormányközi szervezeteken belül erősödnek a szupranacionális elemek. Például: az ENSz Nemzetközi Bíróságának ítéletei

A nemzetközi szervezetek felépítése Általános tudnivalók A nemzetközi szervezetek felépítése A nemzetközi szervezeteket tagállamaik hozzák létre. A tagállamok kettős szerepet játszanak. 1. Belső szerep: a tagállamok mint a szervezet alkotórészei meghatározzák a szervezet tevékenységi körét, a követendő célokat és az alapelveket. 2. Külső szerep: a tagállamok egyben partnerei is adott szervezetnek. A jogokat és a kötelezettségeket tekintve a tagság több formája is létezik. Teljes jogú tag: alapító és később felvett tagok (nincs különbség) Társult tag: korlátozott jogok, különleges formájú részvétel Részleges tagság: ha nem is tagja az „anyaintézménynek”, még annak szerveiben teljes joggal vehet részt Megfigyelők: részt vehetnek az üléseken, de nem szavazhatnak (az államoknak is lehet megfigyelői státusa, ill. elláthatnak szakértői tevékenységeket)

Az ENSZ és az ENSZ-család United Nations Organization (UNO) Az egyik legjelentősebb nemzetközi szervezet, csaknem valamennyi állam a tagja. Részt vesz a világ politikai és gazdasági életének alakításában. Legfontosabb előzmények: 1. Nemzetek Szövetsége kialakulása: 1942. január 1. Washingtoni Nyilatkozat - Egyesült Nemzetek Nyilatkozata USA, Egyesült Királyság, Szovjetunió, Kína kezdeményezésére (1945-ig több mint 40 ország csatlakozott) 2. A II. világháborús események: nagyhatalmak találkozói (Moszkva, Teherán, Dumberton Oaks, Jalta) 3. 1945. április 25. - június 26. San Francisco ENSZ Alapokmány végleges formájának elfogadása (közel 50 ország, 300 küldött, 1500 szakértő, 1000 titkár) 4. 1945. október 24. (ENSz Nap) Alapokmány hatályba lépése (módosításához az 5 állandó tag, ill. A tagság kétharmada szükséges) www.un.org

Az ENSz legismertebb szimbólumai Az ENSz-család Az ENSz legismertebb szimbólumai Az ENSz Alapokmány legfontosabb célkitűzései: a világ békéjének fenntartása; az alapvető emberi jogok védelme; a kis és nagy nemzetek egyenjogúságának védelme; az egyes államok politikai és gazdasági együttműködéséhez szükséges feltételek megteremtése. Olajág és kék szín: a béke jele Földgömb az Északi-sark felől: a földrészek közötti egyenlőség jele

Az ENSz belső működése Székhelye: New York, Manhattan Az ENSz-család Az ENSz belső működése Székhelye: New York, Manhattan Legfontosabb célja: a világháború elkerülése Tagállamok száma: 190 (hazánk 1955 óta) Felépítése: főszervek és segédszervek Főszervek: - Közgyűlés (őszi ülésszak 3 hónapig): legfőbb tanácskozó szerv - Biztonsági Tanács: feladata a békefenntartás (1988 - Nobel-békedíj) Állandó tagjai: USA, Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Kína - Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC): székhelyei Genf és N.Y. - Gyámsági Tanács: gyámsági rendszer alá helyezett területek (pl. Szomália) - Nemzetközi Bíróság: székhelye Hága, 15 bíróból áll - Titkárság: főtitkár - legfőbb igazgatási tisztviselő (békefenntartó szerep, jószolgálati tevékenység, preventív diplomácia) Főtitkárok: Trygve Lie - Norvégia (1946-1953); Dag Hammarskjöld (Svédország (1953-1961); U Thant Myanmar (1961-1971); Kurt Waldheim - Ausztria (1972-1981); Javier Perez de Cuellar - Peru (1982-1991); Boutros Boutros-Ghali - Egyiptom (1992-1996); Kofi Annan - Ghána (1997-2007)

Szakosított intézmények Az ENSz-család Szakosított intézmények Különleges hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek, amelyek kormányközi megállapodás útján jönnek létre, és alapszabályuk értelmében gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi, kereskedelmi, egészségügyi téren, valamint az ezzel kapcsolatos területeken jelentős szakmai feladatokat látnak el. Munkájuk kiegészíti az ENSz általános politikai és szakmai tevékenységét. FAO - Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (Róma) UNIDO - Iparfejlesztési Szervezet (Bécs) UNESCO - Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (Párizs) UNCTAD - Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (Genf) ILO - Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (Genf) WHO - Egészségügyi Világszervezet (Genf) IBRD: Világbank IMF: Nemzetközi Valutaalap Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA); Gyermeksegélyalap (UNICEF); Menekültügyi Főbiztosság; Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Tanács; Egyetemes Posta Egyesület (UPU); Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU); Nemzetközi Polgári Légiügyi Szervezet (ICAO); Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO); Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO); Meteorológiai Világszervezet (WMO);

Szervezeti felépítése Az ENSz-család Szervezeti felépítése (határozatai ajánlás jellegűek) (tagállamonként max. 5 fő képviselő) Genf Irányítása alá tartoznak:

International Monetary Fund (IMF) - Nemzetközi Valutaalap Az ENSz-család IMF és IBRD International Monetary Fund (IMF) - Nemzetközi Valutaalap International Bank for Reconstruction and Development (IBRD) - Világbank Kialakulásuk: 1944. Bretton Woods 1947-től ENSz szakosított intézmények Székhely: Washington IMF: Felügyeli a nemzetközi monetáris rendszert „világ csendőre” Rövid és középlejáratú hitelek nyújtása ideiglenes fizetésimérleg-problémákkal küzdő tagállamok számára Feltételes hitelek nyújtása Pénzügyi forrásait a tagállamok kvóta-befizetései adják 182 tagállama és 2300 alkalmazottja World Bank: Célja a fejlődő országok gazdasági fellendítése Alacsony és közepes jövedelmű országok számára (GDP/fő < 925 $ ) hosszú lejáratú hiteleket nyújt Célhiteleket konkrét fejlesztési beruházásokra ad Segély jellegű hiteleket is ad Pénzügyi forrásait kötvénykibocsátással a nemzetközi tőkepiacon szerzi be 180 tagállama és 7000 alkalmazottja van

Az ENSz-család Világörökség emlékek 1. Az UNESCO 1972-ben egyezményt fogalmazott meg a világ kulturális és természeti kincseinek védelméről. Az egyezményt, amelyet több mint 140 ország írt alá, jegyzékbe veszi azokat a műemlékeket és tájakat, amelyeknek védelme rendkívüli értékeik miatt az emberiség feladata.

Az ENSz-család Világörökség emlékek 2. http://whc.unesco.org

ENSZ-családon kívüli nemzetközi szervezetek GATT - „Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény” + WTO - Kereskedelmi Világszervezet EBRD - Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank OECD - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

„Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény” ENSz-családon kívüli nemzetközi szervezetek „Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény” General Agreement on Tariffs and Trade (GATT) Ideiglenes egyezmény volt a WTO létrejötte előtt (1948-1994) Nem szervezet, hanem egyezmény volt Előzménye: ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) Célkitűzései voltak: legnagyobb kedvezmény elve a nemzetközi kereskedelemben külkereskedelem megengedett szabályozói a vámok megállapodások előtti konzultációk 1995 Uruguay-i forduló - World Trade Organization (WTO) Nemzetek közötti kereskedelem szabályaival foglalkozik Tevékenysége: a nemzetközi kereskedelmi egyezmények kidolgozása, betartatása és ellenőrzése, keletkezett viták rendezése

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ENSz-családon kívüli nemzetközi szervezetek Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank European Bank for Reconstruction and Development (EBRD) A rendszerváltozás kezdetén, 1989-ben az Európa Tanács támogatásával jött létre 1991 London: kereskedelmi és fejlesztési intézet létrehozása Legfontosabb célja: a piacgazdaság és a pluralizmus támogatása Közép- és Kelet-Európa 26 országában támogatja a strukturális és ágazati reformokat (pl. infrastruktúra; magánszektor) Kölcsönöket nyújt, magánvállalatokat támogatja Az infrastrukturális létesítmények finanszírozását pl. Nemzetközi Fizetések Bankja koordinálja

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet ENSz-családon kívüli nemzetközi szervezetek Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Organization for Economic Co-operation and Development (OECD) A piacgazdaságon alapuló fejlett országok nemzetközi együttműködése Főként tanácsadó és konzultációs szerepe van Legfontosabb céljai: gazdaság-, kereskedelem- és fejlesztési politika összehangolása; pénzügyi stabilitás fenntartása; nemzetközi kereskedelem kiterjesztése; fenntartható gazdasági növekedés biztosítása Alapelvei: piacgazdaság és többpárt rendszer megteremtése; emberi jogok tiszteletben tartása; egyenrangú részvétel a döntéshozatalban Létrejötte 1948 Párizs: a Marshall-terv lebonyolításáért felelős szervezetként jött létre USA és Kanada társult tag volt; Jugoszlávia pedig megfigyelő Ma 29 tagja van, hazánk 1996 óta tag.

Partikuláris nemzetközi szervezetek Egyetemes, zárt nemzetközi szervezetek - nem törekszenek univerzális tagságra, a tagfelvételt szigorú ismérvék alapján szabályozzák. NATO és EU www.nato.int http://europa.eu

Az EU fontosabb szimbólumai Partikuláris nemzetközi szervezetek Az EU fontosabb szimbólumai „Egység a sokféleségben” Európa-nap: május 9. Himnusz: Beethoven - Örömóda 12 csillag: teljesség, tökéletesség görög epszilon: stabilitás

Regionális szervezetek Regionális nemzetközi szervezetek olyan nemzetközi szervezetek, amelyekben a tagállamok földrajzi, szociális, kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatokon alapuló célok kötik össze egymással, s szerződéssel létesített állandó szerkezetük van Nincs alapító okiratuk: EBESz; Északi Tanács! Európában található regionális szervezetek: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Európa Tanács Európán kívüli regionális szervezetek: Amerikai Államok Szervezete Arab Államok Ligája Afrikai Egységszervezet Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége Karib-tengeri Államok Közössége Gazdasági integrációk: NAFTA APEC CEFTA EFTA

Világszintű konfliktus Regionális szervezetek Világszintű konfliktus XX. század folyamán kialakult konfliktus a regionális szervezetek működésében: univerzalitás < > regionalizmus Univerzalisták érvei: globális problémák előtérbe kerülése; regionális konfliktusok fokozódása; regionális konfliktusok megoldásában nem elégséges a régión belüli kormányközi megállapodás, világbéke védelme; megfelelő érdekérvényesítés világszinten; világszintű fellépés agresszorok ellen; regionális szövetségek rivalizálásának lehetősége Regionalisták érvei: szomszédos államok kis csoportjának értékazonossága; szorosabb és hatékonyabb integráció gazdasági együttműködés javítja a világpiaci pozíciójukat;