Az 1848-1849. évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai

A szabadságharc fogalma Fegyveres harc, melyet egy nép idegen hódító ellen vív függetlensége visszaszerzéséért. 1604-1606 Bocskai István nevéhez kötjük – az egyetlen sikeres 1703-1711 II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett 1848-1849 1956 Habsburg-ellenes A szovjet megszállás miatt

1848-as áprilisi törvények: Új politikai berendezkedést rögzítők: Önálló, magyar törvényhozó hatalom – ogy. Pesten A végrehajtó hatalom a független, az országgyűlésnek felelős minisztérium lett. Az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes. Egységes az ország: unió Erdéllyel Magyarország önállóságának biztosítása a Habsburg Birodalmon belül nem teljes: A király távollétében jogköre a nádorra száll. A külügyek az uralkodó jogkörében maradtak . Az áprilisi törvények nem rendezték nemzetiségi kérdést.

Jogi helyzet – mindkét oldalról Államforma: alkotmányos monarchia Habsburg uralkodóval (V. Ferdinánd) Király jogai – országgyűlés működésével kapcsolatosak és törvények aláírása, korlátozott rendelet kiadás. külügyek Önálló országgyűlés Független felelős magyar kormány – önálló 6-8. § - „minden polgári, egyházi, kincstári, katonai, és általában minden honvédelmi tárgyakban” önállóság 14.§ jogalapot teremtett egy önálló magyar hadsereg létrehozására! 1848. július 11. megajánlási beszéd (200 ezer újonc és 42 millió Ft hitel)

Habsburg hozzáállás változása 1848. aug.31. királyi leirat a magyar országgyűléshez Az önálló magyar had-, és pénzügy-minisztérium megszüntetése ↔ törvényes magyar kormány 1848. december 2. új uralkodó, Ferenc József - a magyar törvények szerint nem törvényes magyar király 1849. március 4. – az olmützi oktrojált alkotmány: - Az ausztriai császárság koronatartományokból áll, amelyek együtt „képezik a szabad, önálló, oszthatatlan és felbonthatatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchiát” (P.S.!!!) - Magyarország egységének megszüntetése ( külön kormányzandó tartományok Erdély a Partiummal, egyesítendő Horvátország, Szlavónia és a Tengermellék; a Katonai Határőrvidék, a Bácskából és a Temesközből szervezendő Szerb Vajdaság) - Korlátozott belügyi önállóság (községi, egyházi és iskolai ügyek) - Had-, a kül-, a pénz-, az ipar- és kereskedelem, a vámügy a majdan létrehozandó birodalmi gyűlés kezében . ( közben Kremsierben birodalmi gyűlés liberális alkotmánytervezettel…) Lásd: III. tankönyv 79. oldal

A magyar jogi következmények 1849. április 14. Debrecen – ogy. Függetlenségi Nyilatkozat a Habsburg-ház trónfosztása, de! államforma királyság marad Kossuth Lajos kormányzóelnök új végrehajtó hatalom (2. kormány) élén: Szemere Bertalan → a függetlenség kinyilvánítása nem javított az ország helyzetén 1849. május 21. Buda ostroma és visszafoglalása + Bem visszafoglalta Erdélyt, Damjanich a Délvidéket (az ország 90%-a szabad)

1849 július 28. szegedi ogy. » nemzetiségi törvény széles körű nyelvhasználat (oktatás, közigazgatás) önálló egyházi ügyek intézése viszont nincs benne szó a területi autonómia kérdéséről törvény születik a zsidó emancipációról (egyenjogúság)

A végkifejlet 1849. augusztus 13. fegyverletétel Világosnál 1849. október 2. Klapka és Komárom „meghajol” 1849. október 6. a gyalázatos kivégzések Aradon és Pesten – törvénytelen!!! 1849. novemberében – az olmützi alkotmányt újra kihirdetik, de nem lép életbe. 1851. december 31-én hatályon kívül helyezték. Valóság: katonai megszállás Magyarország a Habsburg Birodalom része alkotmányos különállás nélkül!