JAPÁN HELYE A VILÁGGAZDASÁGBAN

TERMÉSZETI, TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK Japán természeti adottságai: Földrajzi és klimatikus adottságok: É-D távolság = Skandinávia-É-Afrika! Négy nagy sziget: Hokkaido, Honshu, Shikoku, Kiushu Négy tenger: Csendes-óceán, K-Kínai-tenger, Japán-tenger, Ohotszki-tenger 85%-án vulkanikus hegységek - több mint ötven tűzhányó működik legmagasabb hegycsúcs : Fuji (3776 méter), kénes- és meleg források Klíma: kedvező (Hokkaido zord és hosszú tél), csapadékos, párás időjárás, monszun,viharos tájfun Négy évszak: nyár meleg, nedves - tavasz és ősz enyhe, napsütéses, tél nem túl zord Földfelszín: erdőségek, hegyi tavak, gyors patakok, kopár sziklacsúcsok , vízesések, sziklavidék - kevés megművelhető föld ásványi nyersanyagok, energiahordozók szűkössége, kedvezőtlen kitermelés szén (kitermelése költséges), vízenergia, atomerőművek változatos éghajlat (hegyvidéki – mérsékelt – szubtrópusi monszun)

Mezőgazdaság: Földhasználat: a terület 1/7 részén van mezőgazdaság lakosság itt tömörül (127 millió fő) – helyhiány, építészet Mezőgazdaság: intenzív teraszos rizstermesztés – kooperáció! Kevés termőföld: 1-2 ha-os kisbirtokok, intenzív gazd. (műtrágya, kisgépek) Mezőgazdasági jövedelmek mellett ipari jövedelemkiegészítés Magas hozamok: 80 %-ban önellátó élelmiszerből (?) Fő termék: rizs, délen zöldség és búza is teacserje, eperfa – selyemhernyó, állattenyésztés (alárendelt) Tengeri halászat – világranglista élmezőnyében, nemzetközi halászflotta öblök mellett szaporítás, ivadék utánpótlás Adatok, 2000

Életmód, hagyományok, kulturális szokások: Gyakori természeti katasztrófák (földrengés) – takarékosság, újrakezdés Értékek: fegyelmezettség, tanulás, hierarchia tisztelete konfuciánus etika – modernizáció felülről „csoportizmus” – közösségért, vezetőért érzett lojalitás harmónia, konfliktuskerülés vallás: sintoizmus, buddhizmus (+ 2% protestáns) táplálkozási szokások: tengerek + ma jelentős nyugati hatás, import Népesség: Honshu sziget déli részén, tengerparton ipari gócpontok – tengertől elhódított, feltöltött területek, mesters. kikötők Tokió – 25 millió lakos, a világ legnagyobb agglomerációja + Nagoya, Osaka, Kitakyushu = ipari tengely, mammutváros Zsúfoltság: szigorú környezetvédelem Nagy távolságok: 200 km/ó feletti expresszvonatok (Shinkanzen) – Szejkan alagút (54 km, világrekord)

VERSENYELŐNYÖK: Oktatási rendszer 12 év közoktatás hat elemi (alsófokú) + 3 év alsó középisk+3 év felső középisk. egyetem, főiskola- túljelentkezés, verseny, presztízs lexikális tudás preferálása, kreativitást nem értékeli magas tandíjak (magániskolák +felkészítők) - takarékoskodás Kutatás-fejlesztés Vállalati ösztönzés szerkezetváltásra, új technológiák, fejlesztések támogatása hasznosíthatóság a cél: termelési folyamatok technológiái kormányzati szervek katalizátorai a fejlesztésnek, kevés közvetlen szerep 1960-ig egyetemek, azóta vállalatok a kutatóhelyek kevés katonai célú fejlesztés, és kevés alapkutatás Gazdaságirányítási rendszer nemzeti vagyon többsége magánkézben erős állami beavatkozás ötéves tervek – a gazdaság és társadalom fejlesztésének irányai – változhat üzleti élet, tudomány és állam konzultál a stratégiáról Gazdaságtervezési tanács (tanácsadó testület) + parlament passzív elfogadó

kormányzati intézkedések: VERSENYELŐNYÖK/2 kormányzati intézkedések: gyorsított amortizáció, vállalati adómentes tartalékolás, adókedvezmények, exporthitelek versenyképesség államkötvények: magánmegtak. államhoz:  magáncégek támogatására Japán Bank monetáris eszközei: szokásosak + tanácsadás, ajánlások Japán Fejlesztési Bank: hosszú távú hitelek kulcsiparágakba nagyvállalatok és állam konzultációi, közvetett, informális beavatkozások Földhasználat állami ellenőrzése, magas örökösödési adók, földárak mezőgazdaság védelme külföldi versenytől – állami felvásárlási rendszer importtilalom (rizs), nem vámjellegű akadályok is! De: GATT Nyugdíjrendszer: két pillér- állami alapnyugdíj + kiegészítő nyugdíj lakosság elöregedése (eltartottság aránya nő)

Vállalati irányítás, kapcsolatrendszer Zaibatsu-k felbomlása (I. vh-ig vállalatcsoportok) Keiretsu: vállalkozásközi kapcsolatrendszer – alá és fölérendeltség kicsik és nagyok közt main bank: a vállalatok finanszírozását végzi , gazdasági és személyi döntésekbe beleszól Vállalati részvények: bankok és nagyvállalatok kezében vannak cél: nem profitnövelés, hanem hosszú távú piaci részesedésnövelés részvénymozgás kevés! kereszttulajdonlás! – rossz vezetés esetén sem lehet leváltani Üzleti partnert nem az ajánlat szerint választ partner adott, megállapodás kell Kereskedőházak: export több, mint felét, és import ¾-ét bonyolítják Keiretsu a belkereskedelemben – bonyolult disztribúciós rendszer hipermarketek részesedése kevés kisboltokhoz képest külföldi importőr, beruházó nehezen jut piacra. nagyvállalatok, politikai vezetők, állam: „vasháromszög” szakszervezeti szöv.-ek: vállalaton belüli összetartozás, nem érdekképviselet

A japán vállalatvezetés és szervezés sajátosságai életre szóló foglalkoztatási rendszer (1920-as évek óta) de: kis- és középvállalatok gyakorlata eltérhet ettől! – specializált beszállítók termelékenység növelés kényszere (nyersanyag és energiaimport) feldolgozóipar növekedése kell az import ellensúlyozására emberi tényező központi szerepe – „egy család”, összetartozás, jelszavak nem szakképzettség, hanem a személyiségjegyek döntőek új dolgozó betanítása – vállalaton belüli képzés kevés elbocsátás (utóbbi évtizedben változik) kevés TB juttatás, táppénz nincs! (szabadság!) előléptetés és bérezés életkor szerint TQC, TQM – teljeskörű minőségmenedzsment, részmunkák ellenőrzése is dolgozói öntevékenység, újítások, hibák kiküszöbölése, teljes elkötelezettség JIT (just in time) rendszer, zéró készlet, pontos beszállítás, nincs raktározás Cél: hosszútávú piaci részesedés, nem rövidtávú profitmaximalizálás!

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1850-ig a világtól elzárt rendszer – sógunátus: erős katonai kormányzás + gyenge császár ellenőrzött hierarchikus társadalom, erős központi államszervezet, agrárgazdaság, erős hagyományokkal homogén nemzeti kultúra 1854: amerikai flotta kierőszakolja a piacnyitást – a sógun lemond 1868: császári hatalom restaurációja, szamurájcsoport uralma. Új korszak: Meidzsi ("Felvilágosult Kormányzás"- 1868-1912) , 15 éves császára. Hatalmi elit (szamurájcsoport) császár nevében kormányzott "Gazdag ország, erős hadsereg": gazd.-i és állami berend. nyugati mintára Közigazgatási reform (1871):centralizált bürokratikus államberendezkedés régi tartományurakból fizetett állami tisztviselők alkotmány (1889): a császáré a legfőbb hatalom nyugati t. parlamentáris rendszer: kétkamarás országgyûlés, kabinet, miniszterek, miniszterelnök, 1880-as é. pol. pártok, 1890: első választás Oktatási reform, felülről indított modernizáció

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS/2 Infrastrukturális fejlesztések, állami ipari beruházások privatizáció az arisztokráciára erőltetett részvényekkel, társadalmi kapcsolatok, hagyományok átmentődése 1890-ig gyors fejlődés, mezőgazd. termelékenység növelése felzárkózás, iparfejlesztés önerőből Talajvesztett szamurájrétegekből erős hadsereg 19. sz. végére hadsereg modernizálása, szomszédos hódítások 1894-95: kínai-japán (Tajvan és Pescadores szgk megszerzése) 1904-05: orosz- japán (Dél-Szahalin) 1910: Korea elfoglalása 1932: Mandzsúria megszállása (II. vh: csendes-óceáni szigetvilág is!) Eredmény: nyersanyagforrások, gyarmatokon korszerű feldolgozóipar + gyarmatok infrastruktúráját, közigazgatását, oktatását fejleszti új nagyhatalom a világpolitikában I. vh. végéig - modern japán aranykor: tartós gazdasági fejlődés, győzelmek

Japán a II. vh. után II.vh: Japán vesztes – elveszíti gyarmatait, lemond a katonai terjeszkedésről Újjáépítés, lakáskörülmények, éhezés felszámolása, termelőkapacitások munkanélküliség: katonák + gyarmatokról hazatelepülők Három reform: nagy vállalatcsoportok (zaibatsuk) feloszlatása munkavállalói aktivitás korlátozása földosztás, kisparaszti gazdaságok USA szándéka: Japán elmaradott agrár-ország legyen, jóvátételi kötelezettség Fordulópont: 1949 – Kínai Népköztársaság USA Japánt akarja szövetségesének – politikai és gazdasági támogatás 1950-53, USA koreai háborúja, hadimegrendelések Japánnak Exportösztönző gazdaságpolitika, alulértékelt yen Tőke és munkaerő allokáció az export szolgálatában, 1971-ig importkvóták Megtakarítások ösztönzése, termelésbe irányítása, magas beruházási ráta Fegyverkezés nincs, tőke és fejlesztés polgári célokra!

A „japán csoda”, 1955-73 1955: LDP, egypárti kormányzással hatalmon 1993-ig! politika, közigazgatási és gazdasági elit összefonódása középtávú gazdasági terv cél: gazdasági függetlenség + teljes foglalkoztatottság max 7%-os növekedés, gyors importbővülés nélkül Fő importcikk: olaj hazai termelés import helyett: foglalkoztatás növelése vállalati beruházások növelése, versenyképesség erősödik bővülő lakossági fogyasztás OECD-tagság (1964): nemzetközi tőkemozgások liberalizálása de: jelentős akadályok külf. múködő tőke bejövetele előtt Japán közvetlen külföldi beruházásai bővülnek 1960-as évek: importhelyettesítés + exportösztönzés új termékek, munkaintenzív termeléstől tőkeintenzív felé

A két olajválság Olajexportáló Arab Országok Szervezete (OAPEC), 1973: kitermelés csökkentése, áremelkedés Japán energiaszüks. 90 %-ban olaj (Közel-Kelet), infláció 26 % (1974) olajfelhasználás korlátozása, vegyipar visszaesése, recesszió Energiatakarékossági program – fajlagos energiafelhaszn. felére csökken Olajbeszerzések diverzifikálása – Indonézia Energiaigényes tőkeintenzív iparágak helyett technológiaigényes ágazatok 10 %-os növekedés 5-6 %-ra esett vissza felesleges kapacitások leépítése 1978, ismét növekedés, fogyasztás élénkül De: második olajválság – kevésbé drasztikus hatás magánberuházások még nőnek, lakossági fogyasztás, lakásép. stagnál

1980-as évek: nemzetköziesedés, pénzügyi buborék Nemzetközi pénzpiacok: olajországok fejlesztései,szoc. országok jóléti pr.  hitelkereslet növekedése Japán: fölös kapacitások, tőkefelesleg japán bankok külföldi hitelezései, külföldre működő tőke beruházások + japán cégek külföldre telepítik nagy energia, és nyersanyagigényű, környezetszennyező tevékenységeiket oka: jelenlét a külföldi piacon iránya: Délkelet-Ázsia, USA, Európa Japán az USA államkötvények nagy vásárlója is volt  Nyitottság Távol-Kelet fejlődését segíti - nyersanyag, olcsó munkaerő szerint Fontos export és import partnerük vállalatlétesítések: feldolgozóipar, alkalmazott kutatások pénzügy: Hongkong; kutatás: Szingapúr; gyártás: Vietnam, Indonézia térségen belüli kooperáció: APEC Pénzügyi buborék: folyó fiz mérlegtöbblet = tőkebeáramlás, tőkefelesleg Pénzkínálat növekedés, befektetések, részvény, ingatlan vásárlás Áraik jelentős növekedése, spekulációs láz Vállalati optimizmus, beruházások, hitelfelvételek De: túl magas részvényárak, indokolatlan kereslet csökkenni kezd, buborék kipukkad 1990-ben

Az 1990-es évek: stagnálás Pénzkínálat csökken, vállalati vagyon értékvesztés hitel-visszafizetési képtelenség, beruházások visszafogása hiba: állam gazdaságösztönző politikája – jelentős külföldi beruházások, a hazai beruházásokat fékezi (cél: jen a Távol-Kelet kulcsvalutája legyen!) Gazdaságpolitikai válaszok központi bank kamatcsökkentései gazdasági ösztönző programok – költségvetési kiadásokkal: szociális infrastruktúra fejlesztés személyi jöv. adó és helyi adó csökkentés foglalkoztatottak leépítésére kényszerülők támogatása ipari szerkezetváltás beruházási adókedvezményekkel vagyonok értékének védelme dereguláció (szabályozás lazítása)

A stagnálás társadalomszerkezeti háttere: feldolgozóipar külföldre települése élethosszig való foglalkoztatás lehetetlen fiatalok életszemlélete – életkor szerinti előmenetel nem tartható elbocsátások, kapun belüli munkanélküliség, frissdiplomás munkanélküliség részmunkaidő, külföldi munkavállalás „kiüresedés”: vállalatok külföldre települése de: Japánban új szektorok: high-tech, elektronika, számítógépek, telekommunikáció, környezetvédelem Probléma: oktatás nem ösztönzi a kreativitást Elöregedő társadalom  nyugdíjkorhatár nő, TB hozzájárulás emelése Belső igény a gazdaság deregulációjára: külföldi áruk könnyebb bejövetele, olcsóbbak, infláció csökken, de- csökkenne a hazai vállalatok részesedése és a hazai foglalkoztatás is. Politikai átrendeződés: LDP veszít a választásokon (1993) – új parlamenti szerkezet Cél: hatalom decentralizálása, korrupció visszaszorítása

Japán külkapcsolatai az 1990 óta Külkereskedelem: Üzemek külföldre telepítése - Hatása: A 80-as évek közepétől: export elősegítése (gépek, alapanyagok, részegységek utánpótlása!) A 90-es években: reimport, importnövekedés (+ nyugati szokások terjedése) Japán exportja Export, % 1980 1990 2000 2002 Ázsia 28,1 31,1 41,2 43,2 Közel-Kelet 10,1 3,4 2,3 2,9 Ny-Európa 16,5 21,9 17,2 15,3 Oroszo., Kelet-Európa 2,8 1,2 0,5 1,1 Észak-Amerika 26,0 33,8 31,3 30,6 Latin-Amerika 6,9 3,6 4,4 3,6 Afrika 6,2 2,0 1,1 1,0 Óceánia 3,4 3,1 2,1 2,3 100 100 100 100 Külkereskedelmi partnerek: Export: USA – 30 % Kína: gyors részarány növekedés DK-ázsiai országok – kis csökkenés (1997-98-as pénzügyi válság) Németország súlyának csökkenése

Import: USA – 22-23 % Kína előretörése ( exportnál is jobban) Közel-Kelet és Indonézia olajimport: részarány csökkenés Nyugat-Európa lassú súlyarány vesztése DK-Ázsia lassú erősödése Verseny: fő versenytárs az USA hazai piacon is versenytársak a távol-keleti országok Japán importja Import % 1980 1990 2000 2002 Ázsia 25,8 28,8 41,7 43,6 Közel-Kelet 31,1 13,4 13,0 12,1 Ny-Európa 7,4 18,0 13,6 14,3 Oroszo., Kelet-Európa 1,5 1,7 1,5 1,4 Észak-Amerika 20,7 25,9 21,3 19,5 Latin-Amerika 4,1 4,2 2,9 2,6 Afrika 3,2 1,7 1,3 1,7 Óceánia 6,0 6,3 4,7 4,8 100 100 100 100

Az export áruszerkezete: 70%-ban gépek, szállítóeszközök, 20 % egyéb ipari termékek (műszer, könnyűipar) Változás: híradástechnika és gépjárművek aránya felére csökkent (ok: gyártás- és exportkihelyezés!) nő: számítóg.-k, robottechnika, ipari vezérlő ber. (pl. tud. mérőműsz..)  piaci igényekhez való gyors alkalmazkodóképesség alacsonyabb technológia külföldre, csúcstechnológia hazai gyártása Az export szerkezete

Az import szerkezete Az import áruszerkezete: nyersanyagok, fűtőanyagok aránya csökkent (energia- , anyagig. csökken!) gépek, szállítóeszközök aránya nőtt – feldolgozóipari reimport! (olcsóbb számítógépek, elektronikai eszközök, híradásteechnika) visszaesés: textilipar, fémércek, vas-és acéláruk

Közvetlen külföldi működő tőke befektetések Cél: (90-es évek óta) nem csak piacszerzés, hanem: költségcsökkentés (olcsóbb munkaerő) Nagy cégek: külföldön fogl. számának növelése, hazaiaké nem! Alkatrészgyártás és kutatás-fejlesztés kitelepítése gyártáshoz kapcs. fejlesztésTávol-Keletre alapkutatás: USA-ba, Ny-Európába Helyi piac ellátás mellett vissza, v. harmadik országba szállítás! Ágazat: leginkább közlekedési eszközök, elektronikai ipar terén Ingatlan és kereskedelmi vcélú beruh. visszaesése Beruházások fúziók és cégfelvásárlások felé! Irány: USA (22 %), Ázsia (18 %) – arány vesztés Európa (20 %-ról 40 %-ra!), Kína (5%) - növekedés Japánba irányuló külf. tőke: jelentéktelen – de 1999 óta nő! Beruházók: USA, ázsiai országok Ágazatok: pénzügyi, és egyéb szolgáltatások (feldolg. ipar csökkenő) ok: tőkepiaci liberalizáció

Kivitt tőke, 2001 Bejövő külföldi működő tőke, 2001:

Japán külpolitikai szerepe Döntő: USA-hoz fűződő szövetségi viszony Katonai védelem – Japán nem fegyverkezik de: Hashimoto miniszterelnöksége: nagyobb önállóság, több teher vállalása ok: kereskedelmi és tőkekiviteli viták Japán erősíti kapcsolatait Ny-Európával, KK-Európával, Ázsiával ENSZ-szerepvállalás – békefenntartásban részvétel (civil egységek) viták: Oroszország (Kuril-szgt), Észak-Korea Nemzetközi szervezeti tagság: OECD, Világbank, IMF, EBRD Ázsiai Fejlesztési Bank (Ázsiai Valuta Alap? sikertelen) APEC