Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Vizek védelme veszélyes anyagokkal, nitráttal való szennyezéssel szemben Környezet- és talajvédelem a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során Szerző: Sztahura Erzsébet

Környezetvédelmi előírások a keresztmegfelelés („cross compliance”) alkalmazásában 1782/2003/EK Tanácsi rendelet 4. cikkében általánosan ismertetett és a III. mellékletébenmeghatározott irányelvek Környezetvédelmi előírások a keresztmegfelelés („cross compliance”) alkalmazásában 1782/2003/EK Tanácsi rendelet 4. cikkében általánosan ismertetett és a III. mellékletében meghatározott irányelvek

 A környezet védelme érdekében tett tevékenységük tulajdonképpen szolgáltatás a társadalom többi szereplője részére is (rendezett vidéki környezet, tiszta vizek, levegő, egészséges élelmiszer stb.) ezért a támogatások odaítélésével „szolgáltatási díj” jár érte.  „E célkitűzésnek megfelelő rendszerek kidolgozása érdekében azokat az alapelveket - amelyeket a nagyapák évszázados tapasztalataik alapján megtanultak és ismertek és alkalmaztak - azt ismét érdemes felfedezni, és a kor fejlettségi színvonalán újrafogalmazni”

1.80/68/EGK Tanácsi Irányelv a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezés elleni védelméről szóló 4. és 5. cikk. 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet vezette be, és szorosan kapcsolódik hozzá a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendelet, ami a felszín alatti vizek és a földtani közeg (és talaj) minőségi védelméhez kapcsolódó határértékeket rögzítette ( várható módosítás mindkettőnél - 25 mg/l NO3 ??).

 86/278/EGK Tanácsi Irányelve a környezet és különösen a talaj védelméről a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során.3. cikk  50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól  (várható módosítás szennyvíziszap komposztok, energetikai célú fás szárú ültetvények)

 91/676/EGK Tanácsi Irányelv a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével szembeni védelméről.4. és 5. cikk.  49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (módosítás többször, de hamarosan egészében !)  27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, módosította  81/2007. (IV 25.) Korm. Rendelet

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet  A környezeti célkitűzések mennyiségi és minőségi oldalról a vizek jó állapotának elérését szolgálják  Felszín alatti vízkészleteink kiemelkedõ természeti erõforrásaink. Ivóvízellátásunk több mint 97%-ban felszín alatti vizekbõl történik.

 A 80/68/EGK felszín alatti vízminõség-védelmi irányelv a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal szembeni védelmérõl szól 219/2004 (VII.21.) Korm. Rendelet ( VÁRHATÓ MÓDOSÍTÁSA)  A veszélyes (kockázatos) anyagokat veszélyességük szerint I. és II. listába sorolva adja meg (szerves foszfor vegyületek pl.).  Az Irányelv különbséget tesz a felszín alatti vízbe történõ közvetlen bevezetés pl. közvetlen ásott kútba juttatott szennyvíz és azon esetek között, amikor a szennyezõanyag a talajon („telítetlen zónán”) átszivárogva kerül bele a felszín alatti vízbe (ún. „közvetett bevezetés” pl. talajfelszínre juttatott szennyezőanyag).

 A veszélyes (kockázatos) anyagok közvetlen vagy közvetett ”bevezetése” csak hatósági engedély (környezetvédelmi hatóság) alapján lehet végezni.  Az engedély meghatározott idõre adható, 4 évente felül kell vizsgálni. Az engedélyben meghatározott a tevékenység végzésének feltétele, és elõ kell írni a kibocsátás mérését, a hatások megfigyelését.  Az Irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekre adatszolgáltatást kell teljesíteni (FAVI adatlap- 18/2007. (V.16.) KvVM rend.).  A felszín alatti víz veszélyeztetésével járó tevékenységek jellemzőit alap- és részletes bejelentőlapon kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelőséghez  (Nem kell mg. diffúz, illetve háztartás igényeit meg nem haladó tevékenység esetén stb.).

 A FAVI rendszer kiemelt adatbejelentői körét alkotják az állattartók is (tevékenységük többek között az állattartás nitrát- foszfátkibocsátása miatt fontos).  Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésbe hozható szennyezettség gyanúja merül fel, úgy a 219/2004 (VII.21.) Korm. rendeletben rögzített felülvizsgálati ill. kármentesítési szabályokban előírtaknak megfelelően kell eljárni. (27/2004. KvVM) rend szerint felsorolt a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny települések listája)  A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak tehát meg kell szüntetni a felszín alatti vizekbe történő bevezetéseket műszaki védelemmel kell ellátni a szükséges hatósági (környezetvédelmi) engedélyekben előírtaknak megfelelően, továbbá teljesíteni a FAVI adatszolgáltatásban előírtakat

 Kockázatos anyagok pl. az ammónia és nitritek, az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok), ásványolajok stb. melyek a mezőgazdasági üzemek esetében a trágya-, a hulladékok-, a szennyvizek-, üzemanyagok nem megfelelő tárolása esetén esetében veszélyeztethetik a földtani közeget illetve a felszín alatti vizeket is.  A jogszabályi előírásnak megfelelően a mezőgazdasági üzemek területén található potenciális szennyezőforrásokat (pl. gázolaj, vagy más vegyi anyag tartály, trágyatároló, műtrágya vagy vegyszer raktár, szennyvízgyűjtő akna stb.) csak műszaki védelemmel megoldottan lehet tárolni, ami biztonságos megoldást jelent akár a véletlenszerű (havára) meghibásodásokból eredő szennyezések megelőzésére, illetve a talaj és a vizek védelmére is.

PÉLDA

 2. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 86/278/EGK Tanácsi Irányelv, melynek magyarországi bevezetését a 50/2001. (IV. 3) Korm. rendelet biztosítja

 A szabályozás célja, hogy egyes, elsősorban kommunális eredetű szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

 a szennyvíziszapok mezőgazdasági területre történő kijuttatása engedélyhez és ellenőrzéshez kötött annak érdekében, hogy a lehető legcsekélyebb mértékű legyen a kockázat  már a termőföldről szóló évi LV. törvény VI. fejezete is megfogalmazta, hogy szennyvizek, szennyvíziszapok termőföldön történő felhasználása csak a talajvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

 Az engedélykérelem részletes szabályait a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza.  Az engedélykérelem részét képező talajtani szakvélemény részletes szabályait a 29/2006. (IV.10.) FVM rendelet az előzőekben hivatkozott kormányrendelettel együtt fogalmazza meg.  A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak tehát a felelőssége annyi, hogy a jogszabályi keretek szerint elkészített talajtani szakvéleményben és a talajvédelmi hatóság engedélyében foglaltak szerint járjon el, illetve azt az engedélyestől követelje meg.

 A termelőnek a talajok és megtermelt termények védelme érdekében ügyelnie kell arra, hogy a kijuttatás során ténylegesen csak az engedélyben meghatározott dózisban és helyre kerüljön a szennyvíziszap valamint, hogy a termesztett növényre vonatkozó várakozási idők valóban betartásra kerüljenek.  Nitrátérzékeny területen a következő pontban ismertetésre kerülő előírásokat is figyelembe kell venni, így többek között a maximum 170 kg N/ha/év mennyiség betartását, a kijuttatási tilalmi időszakot, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget stb. (De jelenleg a HGGY-nél is)

A tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap felhasználása során a mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az alábbi szabályokat kell betartani:  nyilvántartást kell vezetnie;  a nitrátérzékeny területen adatot kell szolgáltatnia, valamint szerves eredetű trágyákkal együtt adagolt szennyvíziszappal 170 kg N/ha/év dózist nem haladhatja meg.  Csak a talajvédelmi hatóság engedélyével járulhat hozzá, hogy földterületére tisztított szennyvíz, szennyvíziszap kerüljön kijuttatásra;  tisztítatlan szennyvizet, kezeletlen szennyvíziszapot, szippantott fekáliát termőföldre kijuttatni tilos;  a kijuttatás során ügyelnie kell arra, hogy az engedélyes csak a talajvédelmi hatóság engedélyében meghatározott mennyiségben, kijelölt helyre és növényre juttassa ki a tisztított szennyvizet vagy szennyvíziszapot, figyelemmel az esetleges tilalmi időszakra;  be kell tartania az engedélyben foglalt közegészségügyi várakozási időket

PÉLDA

 a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvet a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet ültetett át a nemzeti joganyagba, majd ezt részben hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet azzal, hogy érvényben hagyta a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatra, valamint az adatszolgáltatás rendjére vonatkozó előírásait Ismételt módosítás a 81/2007. (IV.25.) Korm. rend.

 A rendeletek alapján a nitrátérzékeny területeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése érdekében országosan egységes, összehangolt intézkedés sorozatot, ún. akció-, vagy cselekvési programot kell megvalósítani A mezőgazdaság és a nitrát-szennyezés Pontszerű szennyezések pl.  Műtrágyakeverő telepek  Állattartó telepek (lsd. Felszín alatti vízvédelem)  Üzemanyag tárolók  Diffúz szennyezések  Helytelen mű- illetve szervestrágyázás

Nitrátérzékeny területek kijelölése Víz nitrát-tartalmára vonatkozó határérték: 50 mg/l (felszíni és felszín alatti víz) kivéve felszíni víz esetén ivóvíz célú használat: 25 mg/l Felszíni víz szempontból: Balaton, Velencei tó, Fertő tó, ívóvíz ellátási célt szolgáló víztározók vízgyűjtő területe Felszín alatti víz pl.:  Karszt  Vízbázis védőterület  Porózus vízadó üledék a felszín közelében  Bányatavak 300m –es parti sávja  IPPC telepek, ill. a 41/1997. FM rend. Szerinti nagyállattartó telepek és tárolóik területe ( BLOKK ????)  Települések belterülete ha a rendezési terv alapján belterületen állattartás folytatható  VÁLTOZÁS LESZ : MePAR szintű kihirdetés !!!

 Rendeletek a vizek védelme érdekében általános előírásokat fogalmaznak meg az állattartó telepek és trágyatárolók létesítésére, bővítésére, azok határidejére (Módosult !!! okt. 31 illetve dec.), valamint kimondják, hogy a régi, előírásoknak nem megfelelően üzemelő trágyatárolókat az új létesítését követő egy éven belül fel kell számolni.

Továbbá meghatározásra kerültek a Helyes mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai (jelenleg a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben, de ez év első felében lényeges változások várhatók

A 27/2006 (II.7.) Korm. rend előírásai Vizek védelmét szolgáló általános szabályok, betartásuk az egész ország területén egységesen kötelező:  Tilos hígtrágya, trágyalé, csurgalékvizek bevezetése a vizekbe  Állattartó telep nem létesíthető, meglévő nem bővíthető hullámtéren, fakadó vizes területen, vízbázisok védőterületein, árvízi tározók, parti sávok és védősávok területein  Trágyatároló nem létesíthető vízjárta területeken, felszíni víztől, jogszabály által nem meghatározott víznyerő helytől számított 100 m-en belül,bányatavak 300 m parti sávjában (helyi adottság alapján lehet kisebb védőtávolság)

Határidők nitrátérzékeny területen  A helyes mezőgazdasági gyakorlat követelményeinek való megfelelés:  Egységes környezethasználati engedélyköteles telepek: október 31.  december

Határidők nem nitrátérzékeny területen  A leghatékonyabb megoldást kielégítő műszaki védelem, vagy a legjobb elérhető technika:  Egységes környezethasználati engedélyköteles telepek: október 31.  Hígtrágya tároló: január 1.  Istállótrágya tároló: december 22

 Nitrátrendeletekben meghatározott kötelezettségek megsértése esetén jelenleg is van nitrát szennyezési bírság, míg a jelenlegi szabályok szerint minden év február 28-ig kötelezően beadandó adatszolgáltatás elmulasztásáért adatszolgáltatási bírság kiszabására is sor kerülhet. (VÁLTOZÁS várható !!!)  termőföldön a talajvédelmi hatóság, míg az állattartó telepen a környezetvédelmi-, vízügyi és természetvédelmi felügyelőségek rendelkeznek hatáskörrel.

A jelenleg hatályos Nitrátrendelet az alábbi előírásokat tartalmazza  Mennyiségi korlátozás (szerves eredetű N 170 kg/ha/év)  A műtrágya felhasználás talajvizsgálatokra alapozottan lehetséges  Trágyakijuttatás szabályait  A trágyakijuttatás tilalmi időszakait  A felszíni vizek védelme érdekében szükséges védőtávolságokat  Trágyatároló műtárgyak elvárt követelményeit  Öntözés szabályait  Lejtős területek trágyázási szabályait  Engedélyhez kötött tevékenységre vonatkozó külön követelményeket  Ideiglenes trágyaszarvasok, depók elhelyezésének szabályai

A fentiek alapján a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak  nyilvántartást kell vezetnie,  adatot kell szolgáltatnia  szerves trágyával, beleértve szennyvíziszapot is, évente maximum 170 kg/ha N- juttathat ki. E szabály a legeltetett állat által elhullatott trágyára is vonatkozik (pl. 2 ÁE/ha),  műtrágya használat esetén talajvizsgálat szükséges  tilalmi időszakban, tiltott időben trágyát nem juttathat ki,  lejtős területen be kell tartani az előírásokat,  hígtrágya illetve szennyvíziszap csak talajtani szakvélemény alapján és a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.  táblaszéli ideiglenes trágyakazal létesítésére vonatkozó szabályokat be kell tartani,  a közegészségügyi, környezetvédelmi védőtávolságokat be kell tartani,  határidőre meg kell valósítani a beruházásokat

az adatszolgáltatás és a helyszínen tapasztaltak alapján a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályait betartotta-e:  Igen/nem Részben figyelmen kívül hagyta az előírásokat, így:  nyilvántartás vezetése folyamatos-e  igen/nem  adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítette-e  igen/nem  a 170 kg N/ha/év mennyiségi korlátot figyelembe vette-e  igen/nem  legeltetésnél a 2 ÁE-t meghaladta-e az állatlétszám  igen/nem  műtrágyát használat esetén talajvizsgálat készült-e  igen/nem  szervestrágyát tiltott időszakban és tiltott helyen használt fel  igen/nem  hígtrágya felhasználás esetén van-e érvényes engedélye  igen/nem PÉLDA !!

 Összegezve tehát a fentiekben ismertetett feltételek teljesítésével kívánja elérni az EU azokat a célokat, melyeket prioritásként kezel, azaz a környezet megóvása, az élelmiszerbiztonság, az állatok kímélete, valamint a mezőgazdasági földterület „jó mezőgazdasági és környezeti állapotban” való tartása. Az ezeket a területeket szabályozó jogszabályok be nem tartása esetén a gazdálkodók felé történő kifizetéseket meghatározott mértékben csökkenti.

 KI ELLENŐRZI !!!!! ???? MENNYIT !!!!?? (nemzeti döntés is )  A keresztmegfelelés tehát azt jelenti leegyszerűsítve, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a nevesített környezetvédelmi, állategészségügyi, állat- nyilvántartási, állatjóléti ill. növényvédelmi jogszabályok előírásait– melyek nemzeti jogszabályok által egyébként is kötelezőek – részben be kell tartania a támogatás teljes körű igénybevételéhez.

 Köszönöm figyelmüket!