A modern demokráciák működése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem 1. Az alkotmány 2
Advertisements

Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
„vissza a természethez!”
A köztársasági elnök. 1. Alkotmányos helyzete ► 1.1. Megbízatás keletkezésének módja - prezidenciális rendszerek > végr. hatalom > közvetlen választás.
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió nyelvpolitikája
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, III.
Az Európai Unió és Magyarország
A francia forradalom és a francia alkotmányok
Demokrácia és diktatúra
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
Az angol alkotmányos monarchia megszületése
12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos.
A felvilágosult abszolutizmus
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szociális munka szak Társadalmi problémák szociológiája Levelező.
Politikai rendszerek Állam– és kormányformák
Pártok és választások Politológia előadás április 14.
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
Államszervezet és közigazgatás
VETÉLKEDŐ EMBERI JOGOK.
Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése
Magyar Alkotmányjog II. Óravázlatok
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A francia kormányzati kohabitáció sajátosságai Működésképtelen rendszer vagy ideális kormányzati szisztéma? Hegedűs Márk Politológia szak 2011 OTDK.
Alkotmány – alkotmányosság – alkotmányvédelem 1. Az alkotmány 2. Alkotmányosság – jogállamiság 3. Alkotmányvédelem.
IV. Állampolgári ismeretek 6
A modern demokráciák működése
Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák
Politológia 6.előadás Politikai intézmények I. A törvényhozás működése.
Demokrácia.
Állam, politika, kormányzat, civil szervezetek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.
Alkotmány és alaptörvény Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán 2012.
Döntések a magyar parlamentben 2. Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán 2012.
alkotmány – állam- és kormányformák
A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése évi XXXI. törvény parlamenti uralom kisebbségi vétó erősítése ellensúlyok – AB erős helyzete 1990.
Kormányformák.
Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes.
A magyar parlamentarizmus
Történelem – középszintű témakörök
Az ombudsmanok. 1. Előzmények 1.1. Külföldi megoldások  svéd király igazságügyi kancellárja → közig. elleni alattvalói panaszok  svéd alk.
Az Országgyűlés szerkezete és működése Egy- vagy kétkamarás parlament Intézményes létezés Törvényalkotás.
A bíróságok Az igazságszolgáltatás alapelvei
Az Alkotmánybíróság.
AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN
Állampolgári ismeretek
Az igazságszolgáltatás szociológiája
Európai Unió Európai Unió 27 tagállam lakos km
Mezey Barna Egyetemi tanár
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
A Magyar Köztársaság államszervezete. A magyar parlamentarizmus története a modern polgári nemzetállam kialakulása liberális.
Rendszerváltás Diktatórikus államberendezkedés demokráciává alakul Magyarországon ezt a folyamatot rendszerváltásnak nevezzük. Magántulajdon Hosszú,
Alkotmányjog 2. A köztársasági elnök.
ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia.
A demokrácia alapvető intézményei A hatalmi ágak megosztása Politológia I.Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév.
Az alkotmány és az alkotmánybíróság.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
4. Az Alkotmány.
Alapvetés, az emberi jogok rendszere
Az EU intézményrendszere
Bevezetés a jog- és államtudományokba
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
A kormányzati rendszerek
A magyar kormányzati rendszer
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
A politikai rendszerek tipológiája I.
AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETE, INTÉZMÉNYEI
Előadás másolata:

A modern demokráciák működése Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája

Miről lesz szó? A modern demokrácia fogalma A modern demokráciák gyökerei A mai demokráciák működése A magyar demokrácia

1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 4 féle államtípus: a) demokratikus b) autokratikus c) totális d) fundamentalista 2 féle államforma: monarchia vagy köztársaság demokrácia vagy demokráciák?

A modern demokrácia kritériumai 1.jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2.jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő 3.népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4.hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5.kisebbségi jogok védelme

2. A modern demokráciák gyökerei ókori Athén: Kr.e.508-Kr.e.322 a modern demokrácia kialakulása: angol alkotmányos monarchia felvilágosodás az Amerikai Egyesült Államok születése a nagy francia forradalom

Az angol alkotmányos monarchia 1689: Orániai Vilmos aláírja a Jognyilatkozatot a kormányt a többséghez jutott párt tagjaiból nevezi ki a király személyi és vagyonbiztonság: független bíróság

A felvilágosodás alapvetően megváltozik az emberről, a társadalomról alkotott kép társadalmi szerződés (John Locke): az ember természeti jogait átruházta önkéntes szerződésben az államra, de joga van ezt felbontani Rousseau: népszuverenitás: a legfőbb, hatalom a nép kezében van, a döntéseket végső soron a nép hozza, népfelség elve Montesquieu: a három hatalmi ág szétválasztása

John Locke: Két értekezés a polgári kormányzásról „Az ember… teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga , hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt… A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik… Ám de az államban ez az önbíráskodás nem lehetséges… Ez a jog az államra van átruházva…”

Az Amerikai Egyesült Államok születése 1773-1783: az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca

Függetlenségi nyilatkozat 1776. július 4. /Thomas Jefferson , Benjamin Franklin "Mi a következő igazságokat maguktól értetődőknek tartjuk: minden ember egyenlőnek teremtetett, nekik a Teremtő bizonyos el nem idegeníthető jogokat adott, melyek közé tartoznak egyebek között, az élet, a szabadság, a boldogságra törekvés, ezen jogok biztosítására a kormányok vannak, melyek az őket megillető hatalmat a kormányzottak beleegyezéséből származtatják, a népnek joga van arra, hogy ha egy kormányforma erre a célra veszedelmes, azt megváltoztassa ..."

Az USA alkotmánya 1789-ben lép életbe a világ legrégebbi érvényes alkotmánya 26 kiegészítést tartalmaz első 10 kiegészítés: 1791. Bill of Rights = Jogok Törvénye: az alapvető emberi szabadságjogok (szólás-, sajtó -, vallásszabadság, törvénynek megfelelő eljáráshoz, gyülekezéshez való jog, ártatlanság vélelme )

Az Amerikai Egyesült Államok rabszolgaság kérdése köztársaság vagy demokrácia: demokratikus köztársaság ~római elnevezések: szenátus, kongresszus ~közös ügy az egyéni érdek előtt ~ma két párt neve: republikánusok, demokraták

A francia forradalom 1789. május 5. : 175 év után rendi gyűlés a harmadik rend: a nép 96 %-a,1 szavazat 1789. aug. 26. : Emberi és polgári jogok nyilatkozata 1791-es polgári liberális alkotmány

Miben különböznek a mai demokráciák? A választójog kiterjesztése a 19-20. század során: munkásmozgalmak, pl. 1836-tól chartizmus feminista mozgalmak a női választójogért feketék helyzete az USA-ban

A női választójog kiterjesztése 1893. Új-Zéland 1920. USA 1928. Nagy-Britannia 1945. Magyarország 1971. Svájc

3. A mai demokráciák közvetett/ közvetlen demokrácia „ A nép kormányzása a nép által és a nép számára.” Abraham Lincoln közvetett/ közvetlen demokrácia demokratikus intézmények választási rendszerek többségi/ konszenzusos demokrácia

Közvetett és közvetlen demokrácia - ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak - Rousseau az antik görög ideál híve volt - modern formája : népszavazás = referendum Közvetett demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat - választás célja: a hatalom átruházása párt: olyan politikai szervezet, amelynek célja a politikai hatalomból való részesedés, így ellátja a polgárok érdekképviseletét néppárt/ gyűjtőpárt: az ideológiai elemek háttérbe szorultak az 50-60-as években

Demokratikus intézmények parlament államfő kormány közigazgatás bíróság alkotmánybíróság ombudsman

Parlament Feladata - törvényalkotás - a végrehajtó szerv ellenőrzése (beszámoltatás,kérdés,interpelláció,vizsgálóbizottság) - a nyilvánosság biztosítása Belső szerkezete: - élén a házelnök - nem az egyéni képviselők, hanem a pártfrakciók csatározásai - bizottságok: állandó és ad hoc, nem a plenáris ülésen (plénum= a ház egésze), hanem bizottságokban folyik a törvényalkotás

Parlament Felépítése: - egy- és kétkamarás parlamentek - szimmetrikus/ aszimmetrikus kamarák kétkamarás=bikamarális parlamentek A második kamara szimbolikus: Nagy-Britannia korporatív jellegű: ír felsőház regionális alapon szerveződő: Svájc

Államfői hatalom korábban egy személyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom feje szerepe egyre inkább szimbolikus: a nemzet egységének kifejezője széles kinevezési jogkör: diplomaták, professzorok, tábornokok részt vehet a parlamenti munkában gyenge vétójog: csekély mérlegelési jogkör

Államfői hatalom két szélsőséges példa Nagy- Britannia a monarchia feje az államfő a törvények érvényessége aláírásától függ 1707 óta nem élt ezen vétójogával 1953 óta az uralkodó: II. Erzsébet Amerikai Egyesült Államok elnök: államfő és miniszterelnök az elnök a végrehajtó hatalom feje jelenleg Barack Obama

Kormány Feladata - tanácsadóból lett végrehajtó szervezet - ma a parlament által hozott döntéseket hajtja végre - DE! a törvényalkotásban is egyre nagyobb a szerepe -> a legtöbb törvényjavaslatot a kormány terjeszti be -> a rendeletalkotás is a kormány joga - külügyek és hadügyek terén nagy döntési szabadság Klasszikus tárcák Külügy, Belügy, Pénzügy, Hadügy, Igazságügy

Kormány Felépítése miniszterek és államtitkárok kormányfő: miniszterelnök / kancellár miniszter: minisztérium vezetője, adott ágazat irányítója Kormányformák ( a törvényhozó és végrehajtó hatalom kapcsolata ) elnöki = prezidenciális pl. USA parlamentáris pl. Nagy- Britannia kancellári pl. Németország, Magyarország félelnöki pl. Franciaország

Közigazgatás - jóléti állam kiépülése: megnövekedett feladatkör - demokratizmus ~ jogszerűség - hatékonyság ~ szakszerűség - kormány irányítja, de mennyire függ tőle? - központi és önkormányzati szervek - centralizált és decentralizált államok

Bíróság - a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban - személyi és szervezeti függetlenség kontinentális jogrendszer jogi normák általános helyzetekre angolszász jogrendszer precedensjog

Alkotmánybíróság Alkotmány alaptörvény, egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes - módosítása: minősített (2/3-os) parlamenti többség és/vagy népszavazás - az alkotmányt őrzi és értelmezi - konkrét normakontroll - USA: nem különül el az alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) feladatkörébe tartozik - Európa: elkülönül, előzetes normakontroll pl. Ausztria, Olaszország - Nagy- Britannia: íratlan alkotmány

Ombudsman az egyéni jogvédelem eszköze, a nép ügyvédje egyéni kérelem alapján jár el, jogorvoslatot kezdeményez általános- és szakombudsman Svédország, 1809- ben az első Európai Unió: 1995 óta saját ombudsman

Választási rendszerek a választások lebonyolítását, a szavazatok mandátummá alakítását szabályozza mandátum: országgyűlési képviselői megbízás nem semleges technika

A magyar demokrácia működése Magyarország alaptörvénye 2001. április 25. ALAPVETÉS A) cikk HAZÁNK neve Magyarország. B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

Az alkotmány vagy alaptörvény 1946. február 1. óta köztársaság Magyarország 1949. augusztus 20-án fogadták el 1989. október 23-án lépett hatályba az átfogó módosítása 2012. január 01-től Alaptörvény -> közvetett demokrácia, kivéve a népszavazást ~ ügydöntő népszavazás ~ véleménynyilvánító népszavazás

Parlament 1848-tól népképviseleti 1867. után Főrendiház és Képviselőház 1918-1928. között egykamarás 1945. óta újból egykamarás 386/200 képviselő, négy évente választások 1883-tól 1904-ig épül a parlament Steindl Imre tervei alapján

Parlament bizottságok és frakciók az országgyűlés elnöke (házelnök) egyben a házbizottság elnöke is az ülésezési rend nincs megfelelően szabályozva beterjesztés, tárgysorozatba vétel, viták, határozathozatal

Államfő = köztársasági elnök 5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot jelenleg Áder János

Kormány általában koalíciós kormányok jellemzőek elnöki kormányforma 1990-94: MDF- FKgP- KDNP / Antall József+ Boross Péter 1994-98: MSzP- SzDSz / Horn Gyula 1998-2002: Fidesz-MDF-FKgP / Orbán Viktor 2002-10: MSzP-SzDSz / Medgyessy Péter+ Gyurcsány Ferenc 2010- Fidesz-KDNP / Orbán Viktor elnöki kormányforma konstruktív bizalmatlansági indítvány

Bíróság 1. fok: helyi (járásbíróság) 2. fok: megyei/fővárosi (törvényszék) 3. fok: ítélőtáblák Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : Kúria / Legfelsőbb Bíróság

Alkotmánybíróság -> konkrét, absztrakt, előzetes normakontroll

Ombudsman= országgyűlési biztos ->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos

Összegzés 1973-ban demokratizálódási hullám: Portugália, Görögország, 1975: Spanyolország 12 dél-amerikai ország , végső Chile: 1990. a Szovjetunió felbomlása: Közép- és Kelet- Európa demokratizálódása 10 év az átmenet: intézményépítés, 10 év a konszolidáció: politikai kultúra fejlődése az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltétele a stabil demokrácia jelenlegi USA politika: Irak, Irán