14. Az infláció kezelésének lehetséges módjai Banyár József 14. Az infláció kezelésének lehetséges módjai Banyár József: Életbiztosítás 14. Életbiztosítás 14-15.

Infláció: gond az ügyfélnek és a biztosítónak Banyár József Infláció: gond az ügyfélnek és a biztosítónak Ügyfélnek: elértékteleníti a szolgáltatást Biztosítónak: elértékteleníti a vállalkozói díjrészt Az infláció mind az ügyfélnek, mind a biztosítónak sok gondot okoz. Az ügyfél szempontjából a legfőbb probléma, hogy elértékteleníti a biztosító által vállalt szolgáltatást, a biztosító részéről pedig talán az a legfőbb gond, hogy a kalkulált vállalkozói díjrész egyre inkább elégtelen lesz. Méltányossági problémák is felmerülnek. Nevezetesen, a fentiekben mindenütt a technikai kamatlábbal számoltunk. Ez - mint mondtuk - egy viszonylag alacsony (általában 2 és 4 % között mozgó[1]) kamatláb, amit - mint a díjtartalék hozamát - a biztosító garantál. Inflációs időkben azonban a tényleges hozam jelentősen meghaladja a technikai kamatlábnak megfelelő mértékűt. Kié ez a többlet? A méltányosság azt mondja, hogy a nagyobbik része az ügyfélé, hiszen az ő pénze kamatozott. Ezért inflációs időkben hangsúlyosan felmerül a "nyereség-visszatérítés" kérdése. Ezek az okok teszik szükségessé az infláció kezelésére (tehát nem megszüntetésére, kiküszöbölésére) képes technikák alkalmazását. [1] Bár az 1990-es évek Magyarországán volt példa a 7%-os technikai kamatlábra is, és az általános az 5,5%-os volt! Méltányossági probléma: a technikai kamatlábon felüli hozam kié?  (többlet) nyereség-visszatérítés  infláció kezelés Banyár József: Életbiztosítás 14. Életbiztosítás 14-15.

Inflációkezelési technikák Banyár József Inflációkezelési technikák díjemelés és/vagy a nyereség-visszatérítés Első megközelítésben azt mondhatjuk, hogy az infláció ellen az életbiztosítások esetében két (párhuzamos) módon védekezhetünk: Díjemeléssel és/vagy Többlethozam-visszatérítéssel A revalorizációs technika Banyár József: Életbiztosítás 14. Életbiztosítás 14-15.

A díjemelés Általában jog, nem kötelesség nem áremelés! Banyár József A díjemelés Általában jog, nem kötelesség nem áremelés! Lényege: az elértéktelenedő biztosítás átdolgozása újabb kockázat elbírálás nélkül Inflációs időkben általában minden biztosító felajánlja ügyfeleinek a díjemelést. Ez az ügyfél számára általában nem kötelezettség, hanem a biztosító által számára nyújtott lehetőség, és semmi köze az áremeléshez. Arról van szó, hogy a biztosító a nélkül teszi lehetővé az ügyfélnek az infláció miatt elértéktelenedő összegű biztosítása átdolgozását, hogy ezért bármifajta újabb kockázat elbírálási procedúrának tenné ki őt. Ezt a díjemelést akkor lehetne áremelésnek nevezni, ha a biztosító csak a díjat emelné, de a szolgáltatást nem, illetve ha a szolgáltatás emelésének mértékét a biztosító egy az ügyfél számára az eredetinél kedvezőtlenebb tarifa alapján számítaná ki. Vagyis áremelésnek az életbiztosítás esetében azt nevezhetjük, ha a biztosító megváltoztatja a tarifáit, és ugyanazt az egységnyi szolgáltatást a későbbiekben magasabb díjért nyújtja. A díjemelés esetében nem erről van szó. A díjemelés és az áremelés megkülönböztetése azért fontos, mert sokan, akik életbiztosítással rendelkeznek, összekeverik a kettőt. Sokan azt hiszik, hogy ha például a biztosító nem pontosan az előző évi infláció mértékében emeli a díjat, hanem – később kifejtendő technikai okokból - annál nagyobb mértékben, akkor becsapja az ügyfelet. Valójában a biztosító a díjemeléssel - ha azt változatlan tarifa alapján teszi - akkor sem drágítja meg a biztosítást, ha a díjemelés mértékének semmi köze nincs az infláció mértékéhez. A kockázat-elbírálás hiánya fokozott antiszelekciós veszélyt jelent a biztosítóra nézve, ezért az általában azt a megszorítást alkalmazza, hogy csak azok élhetnek ismételten a díjemelési lehetőséggel, akik korábban is rendszeresen éltek vele, és akik ezt nem tették, azok elveszítik ezt a jogukat. Ez véd azok ellen, akiknek halálos ágyukon jut először eszükbe az infláció követés.  Antiszelekciós veszély  megszorítások (csak azoknak, akik korábban is rendszeresen éltek vele) Banyár József: Életbiztosítás 14. Életbiztosítás 14-15.

Banyár József: Életbiztosítás 14. A díjemelés elve: a többletdíjon a szerződő a hátralévő tartamra, a biztosított aktuális korát figyelembe véve egy ugyanolyan fajtájú, folyamatos díjfizetésű biztosítást vásárol. Az új biztosítás összegét hozzáadják a meglévőhöz. Mértékét általában az inflációhoz kötik A díjemelés elve egyszerű: a biztosító úgy veszi, hogy a többletdíjon (az emelt díj és az előző évi díj különbsége) a szerződő a hátralévő tartamra, a biztosított aktuális korát figyelembe véve egy ugyanolyan fajtájú, folyamatos díjfizetésű biztosítást vásárol. Ennek az új biztosításnak az összegét egyszerűen hozzáadja a korábbi biztosítási összeghez. Biztosítónként különbözik, hogy mihez kötik a díjemelési lehetőség mértékét. Mivel az opció oka az infláció, az egyik leggyakoribb megoldás esetén az infláció az alap. A díjemelés mértéke például az előző évi infláció mértékével egyezik meg vagy – például - az előző évi infláció 80 %-ával stb. Mivel az infláció csak bizonyos mértéken felül veszélyes, általában alsó határt szabnak a díjnövelésnek, például 10 %-os infláció alatt nem teszik lehetővé! A díjnövelés egy másik módszere például a revalorizációs technika, ahol a díjnövelés lehetséges mértéke az adott biztosítóintézet befektetési többlethozamának mértékével egyezik meg. A revalorizációs technika a díjnövelési és többlethozam-visszatérítési rendszert egyetlen komplex technikává integrálja, ezért erről a későbbiekben több szót is ejtünk. … de alsó határ! … kivéve a revalorizációs technika! Banyár József: Életbiztosítás 14. Életbiztosítás 14-15.

Milyen mértékben nő a biztosítási összeg a díjnövelés hatására? Banyár József Milyen mértékben nő a biztosítási összeg a díjnövelés hatására? Ez függ a kortól, nemtől, tartamtól, eltelt időtől és a biztosítás típusától Vegyes biztosítás esetében a tartam előrehaladtával a díjnövekedés mértékétől egyre inkább elmarad az összegnövekedés mértéke, mert: Milyen mértékben nő a biztosítási összeg a díjnövelés hatására? Erre a kérdésre nem lehet általános választ adni, ugyanis kortól, nemtől, tartamtól, módozattól függően változik. A vegyes biztosítás esetében azonban egy dolog biztos: a biztosítási összeg kisebb mértékben emelkedik, mint a díj. Ennek két oka is van: A biztosított egyre idősebb lesz, és minél idősebb valaki, annál nagyobb a halálozási valószínűsége, így egyre drágább lesz számára a biztosítás. Az idő előrehaladtával rövidül a hátralévő tartam, ami a megtakarításra rendelkezésre álló idő rövidülése miatt szintén díjnövelő hatású. Az idő előrehaladtával tehát a díjnövelés hatása egyre inkább csökken. Ezért van az, hogy a lejárat előtt néhány évvel több biztosító megtiltja a díjemelést. A díjnöveléshez viszonyítva egészen más hatása van a többlethozam-visszatérítésnek. a biztosított egyre idősebb  nő a kockázati díj a hátralévő tartam egyre rövidebb  nő az elérési díj  a tartam vége előtt sok biztosító megtiltja Banyár József: Életbiztosítás 14. Életbiztosítás 14-15.

Többlethozam-visszatérítés Banyár József Többlethozam-visszatérítés nem az inflációkezelés az egyetlen oka Többlethozam: a díjtartalék befektetéséből a technikai kamaton felül elért nyereség Visszatérítés A többlethozam-visszatérítés a megtakarítási jellegű biztosítások befektetés jellegével van kapcsolatban, ezért ennek a technikának nem az inflációkezelés az egyetlen oka. Mindenesetre az inflációkezelésnek is hatékony módszere, ezért tárgyaljuk itt. Mint már mondtuk, a többlethozam nem más, mint a díjtartalék befektetéséből a technikai kamaton felül elért nyereség. A többlethozam-visszatérítésnek több módja lehet (például kisorsolni az ügyfelek között stb.), de a gyakorlatban általában csak kettőt szoktak alkalmazni, mégpedig vagy szolgáltatásemelésre fordítják, vagy egy külön számlán, kamatozó betétként jóváírják az ügyfél számára. (Mint majd látni fogjuk a revalorizációs technika nagy általánosságban az első megoldás egy speciális esete.) Az első módszernél úgy számolnak, hogy az elért nyereségből levonják a technikai kamatnak megfelelő mértékű nyereséget (hiszen ezt már eleve bekalkulálták a díjba), és a többleten valamilyen arányban osztozik a biztosító és az ügyfél. Az ügyfél részét azután úgy tekintik, mint egy olyan életbiztosítás egyszeri díját, amelynek tartama az eredeti biztosítás hátralévő tartama (tehát ugyanakkor jár le, mint az eredeti biztosítás), az ügyfél belépési kora pedig a tényleges életkora. Ez alapján kiszámítják az ezért a díjért járó biztosítási összeget, és ezzel megnövelik az eredeti szolgáltatás nagyságát, az ügyfélnek járó többlethozamot pedig a hozzáírják a díjtartalékhoz. Az, hogy az inflációkezelési technikának a gyakorlatban mi lesz az eredménye, alapvetően a biztosító befektetéseinek eredményétől függ. Nem biztos azonban, hogy a gazdasági helyzet mindig megengedi, hogy a biztosító ajánlani tudja azt, hogy az infláció hatását kiküszöböli abban az értelemben, hogy a (nem kötelező) díjemelés és a nyereségrészesedés együttes hatásaként a biztosítási összeg olyan mértékben emelkedik, mint az infláció. Ezért helyesebb inflációkezelésről, mint inflációkövetésről beszélni! szolgáltatásemelésként (egyszeri díjas biztosítás egyszeri díja), vagy Kamatozó betétként Banyár József: Életbiztosítás 14. Életbiztosítás 14-15.

A revalorizációs technika Banyár József A revalorizációs technika Gond a nem integrált technikával: az összegemelkedés mértéke elszakad a díjemeléstől bizonytalan a két technika együttes hatásának mértéke Mint már említettük, a díjemelési és a többlethozam-visszatérítési technikát együttesen, de technikai lebonyolítását tekintve egymástól elkülönülten szokták alkalmazni. Ezzel kapcsolatban több olyan gond merül fel, amelyeknek a megoldását az integrált díjemelési- és többlethozam-visszatérítési rendszer, a revalorizációs (értékkövetéses) technika adja meg. Ezek a gondok a következők. A fentiekben is említettük, hogy a díjemelés következtében előálló biztosítási összeg-emelkedés mértéke fokozatosan egyre jobban elszakad a díjemelés mértékétől. Ez ugyan technikailag teljesen indokolt dolog, mégis az idő előrehaladtával az ügyfél fokozatosan egyre kevésbé lesz érdekelt a díjemelésben. A díjemelés mértékétől elmaradó összegemelkedést ugyan némileg kompenzálja a többlethozam-visszatérítés miatti szolgáltatás-emelkedés, de nem lehet pontosan tudni, hogy a két technika alkalmazásának együttes eredményeként előálló szolgáltatás-növekedés hogyan viszonyul a díjemelkedés mértékéhez. Az ügyfél természetesnek tűnő elvárása az volna, hogy, ha mondjuk a díj 20%-kal emelkedik, akkor a biztosítási összeg is összességében (a nyereségrészesedéssel együtt) 20%-kal emelkedjen, hiszen ez tűnik - legalábbis első ránézésre - méltányosnak, illetve ami ennél fontosabb: célszerűnek, hiszen így teljesen egyforma mértékben emelkedik az ügyfél díjterhe és a szolgáltatás mértéke. A két technika együttes alkalmazásának eredményeként előálló teljes biztosítási összeg-emelkedés és a díjemelés mértéke azért nem egyezik meg, mert a díjemelés mértéke más tényezőtől (az infláció mértéke) függ, mint a többlethozam-visszatérítés mértéke, ami viszont a biztosító által elért befektetési hozam függvénye. Ahhoz, hogy a díjemelés következtében előálló biztosítási összeg-emelkedés pontosan a megfelelő mértékűre egészítse ki a nyereségrészesedés következtében előálló összegemelkedést, a díjemelés mértékének függenie kell a nyereségrészesedés mértékétől. Megoldás: integrált díjemelési és többlethozam visszatérítési technika Banyár József: Életbiztosítás 14. Életbiztosítás 14-15.

Banyár József: Életbiztosítás 14. De mekkora legyen a díjemelés mértéke, hogy a biztosítási összeg összességében pontosan ugyanolyan mértékben emelkedjen, mint a díj? A válaszhoz előbb vizsgáljuk meg egy másik szempontból azt a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy ha évfordulón emeljük a díjat, mondjuk 100%-kal, akkor a biztosítási összeg ennél kisebb mértékben emelkedik? (Erre a kérdésre már a fentiekben egyszer válaszoltunk, most más úton jutunk el a válaszhoz.) Ha valaki kötni akar 10 éves tartamra egy vegyes biztosítást, és mondjuk az éves díja 10 000 Ft 100 000 Ft biztosítási összegre, akkor 20 000 Ft éves díjért 200 000 Ft-os biztosítást fog kapni. Vagyis, ha a tartam elején megduplázzuk a díjat, akkor a biztosítási összeg is ugyanilyen mértékben nő, azaz megduplázódik. De egy év múlva már megváltozik a helyzet. Az első biztosítási évfordulóra ugyanis a biztosító az ügyfél által az első évben befizetett díjból egy bizonyos mértékű tartalékot halmozott fel, ami a biztosító által vállalt szolgáltatás teljesítéséhez a későbbiekben szükséges. Ennek a tartaléknak a mértéke függ a biztosítási összegtől. Ha a biztosítási összeg 100 000 Ft, akkor ehhez az első biztosítási évfordulóra fele annyi tartalékot kell felhalmozni, mintha a biztosítási összeg 200 000 Ft lenne. Ha tehát az első biztosítási évfordulón az ügyfél a hátralévő időtartamra a díjat megduplázza, akkor a biztosítási összeget azért nem tudja megduplázni a biztosító, mert az első évben csak a biztosítási összeg felére elegendő díjtartalék gyűlt fel. Tehát a díjtartaléknak is ugyanolyan mértékben kellene nőni, mint a díjnak, és akkor nőhet a biztosítási összeg is ilyen arányban. A díjtartalék minden évben - a tervezetten felül - pontosan a díjtartalék többlethozamának arányában nő, hiszen a többlethozam a díjtartalék többlethozama, és mértékét is a díjtartalék arányában határozzák meg. Ha tehát a díjemelés mértéke is a díjtartalék többlethozamának a mértékét követi, akkor a biztosítási összeg is összesen pontosan a díjtartalék többlethozamának mértékében emelkedik. Ezt az eljárást nevezzük revalorizációs technikának. Banyár József: Életbiztosítás 14. Életbiztosítás 14-15.

A revalorizációs technika előnye: Banyár József A revalorizációs technika előnye: könnyen átlátható, sokkal kevesebb nyilvántartási és ezért számítástechnikai igénye van A revalorizációs technika előnye, hogy könnyen átlátható, sokkal kevesebb nyilvántartási és ezért számítástechnikai igénye van, mint az egymástól elkülönítetten alkalmazott díjemelési és többlethozam-visszatérítési technikának. Ugyanakkor összességében itt is ugyanarról van szó, mint az előbbiekben. A biztosítási összeg-emelkedést szét lehet bontani a díjemelés hatására és a többlethozam-visszatérítés hatására, és ha ezt megtennénk akkor ugyanazt tapasztalnánk, mint a fentiekben, vagyis hogy a díjemelés miatti biztosítási összeg-emelkedés fokozatosan csökken, a nyereségrészesedés miatti viszont állandóan nő. Ennek az elegáns technikának igazából csupán egy lényegesebb hátránya van az elkülönített díjemelési és nyereségrészesedési technikához képest, mégpedig az, hogy a biztosító tevékenységétől - s nem objektív mutatótól, mint például az inflációs rátától - függ a díjemelés mértéke. Ez nem probléma, sőt előny, ha az ügyfelek jobban bíznak a biztosítóban, mint az államban (hiszen az inflációs rátát állami szervek állapítják meg), ezért a revalorizációs technikát alkalmazó biztosítóknak különösen fontos, hogy megszerezzék az ügyfelek bizalmát. Összességében ez is díjemelés és többlethozam-visszatérítés Banyár József: Életbiztosítás 14. Életbiztosítás 14-15.